Előtte egy ideig dühöngtem, hogy miért nem tudok kifizetni egy privát menedzserszűrést, ahol a lábujjamtól a fejem búbjáig átvizsgálnának, amikor ez Kanadában lassan már a medvéknek is jár, de beláttam, hogy a lamentálás nem visz előbbre. Amiért pedig mindez aktuálissá vált, az egy ismerősi körben előfordult eset, amikor is egy idejében elvégzett szűrővizsgálat fényt derített egy kezdeti stádiumban levő rosszindulatú daganatra, így az illető megmenekült a biztos haláltól. Az okos ember a más kárán tanul ugyan, érthetően mégis nehezen szánja rá magát egy időigényes szűrővizsgálatra, holott az orvosok folyamatosan villogtatják a vészjelzőt, mondván, negyvenöt fölött két lábon járó időzített bombák vagyunk, és egyedül mi leszünk az oka, ha a gyújtózsinórt nem oltjuk el időben.
Bár ma Magyarországon a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,52, a férfiaknál 70,69 év, és ez roppant biztató, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek a statisztikai adatok valójában a számtani közepet jelentik, vagyis éppen úgy benne vannak a csecsemőkorukban elhunytak és a matuzsálemi kort megértek is. És az, hogy az egyén a kettő között mikor költözik a másvilágra, nem csupán attól függ, milyen géneket örökölt, vagy hova született, hanem attól is, eljutott-e a tudatosságnak arra a fokára, hogy az egészségéért tennie kell. Na de mit? Mert persze, mozogjunk sokat, meg táplálkozzunk egészségesen, ne dohányozzunk, és lehetőleg kerüljük a stresszt, de soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ennek ellenére nem támadják meg a szervezetünket különféle nyavalyák. Ezek kiderítésére találták fel a szűrővizsgálatokat. Kétségtelen, hogy egy ilyen orvosjárás a magyar közegészségügyben rettentő időigényes, ahány vizsgálat, annyi időpont, és akár több helyszín is, de hát istenem! Itt élünk, legfeljebb majd a vizsgálatok során elszenvedett stressz okozta betegségeket is kezeltetni fogjuk.