Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom – mondja a népdal, hiszen az újjászületés évszaka évezredek óta a virágokat ünnepli, a virágokat, amelyek illatukkal és tulajdonképpen mindössze finom jelenlétükkel képesek megnyugtatni, megvigasztalni, erőt, reményt adni a hétköznapokban. Látogassunk el hát minél több arborétumba, kertbe, erdőbe, mezőre, szőlőhegyre, kerüljünk olyan közel a természethez, amennyire csak lehet. A virágkalandok lényege a lelassulás, a relaxáció, az egyszerű csodák szerény ünneplése. Gyerekeink is hálásak lesznek, ha végre hasznosíthatják a környezetórán tanultakat, bőszen pörgethetik a növényhatározót, ráadásul megérthetik a kis herceg és a rózsa meséjének örök érvényű tanítását: virágokkal is lehet életre szóló barátságot kötni, sőt!
Virágkalandunk első állomása a Vértes lábánál megbújó Alcsúti Arborétum legyen, ahol tél végén több mint két hektáron veszi kezdetét az ország legnagyobb hóvirágünnepe. Ilyenkor százasával bújnak ki a fehér, fátyolos fejecskék az avarból, és bírják távozásra a telet. Ha idén lemaradtunk róla, már jó előre írjuk be ezt a programot a jövő évi naptárba.
Az Alcsúti Arborétum évszázados múltra tekint vissza: József nádor, a „legmagyarabb Habsburg” szenvedélyesen szeretett kertészkedni; az a hatalmas hóvirágmező, amit február végén, március elején az ide látogatók megcsodálhatnak, az ő keze munkáját is dicséri. A különleges hóvirágséták során a látogatók kis térképet kapnak az arborétum bejáratánál, ezzel könnyen eligazodnak az égig érő fákkal szegélyezett, tekergő ösvények között, miközben belélegezhetik hétféle hóvirágfaj huszonnégy fajtájának illatát. Nem szabad megfeledkezni a mindent a szemnek, semmit a kéznek szabályról, a hóvirág ugyanis védett.
Ha a hóvirág már le is köszön, egy-egy bokor sárga téltemető biztosan ránk fog mosolyogni. Ez a virág a boglárkafélék családjába tartozik, és benne is a tavasz kis élharcosát üdvözölhetjük. A néphit úgy tartja, ha kinyílik a téltemető, megérkezik a tavasz. Az Alcsúti Arborétum nagy tavaszköszöntését márciusban a szelíd ibolyák folytatják, amelyek kékeslila szőnyegperformansszal kápráztatják el a virágkalandorokat.
Virágzó mandulafácska
Janus Pannonius óta tudjuk, hogy a dunántúli mandulafácskák merészen virágoznak a télben, és olyan nehezen várják az ifjú Tavaszt, egyébként pedig a virágzó mandulafák elvarázsolt királylányok. És ki ne szeretne hamvas rózsaszín ruhácskába bújt táncoló királylányokat látni? Nem, nemcsak a mesékben léteznek, hanem a Balatonon is. Az alsóörsi, paloznaki gyümölcsöskertekben, a Szent György-hegyen, és amerre csak a szem ellát, végig a tóparti településeken. A Balaton-vidéki szőlőkben már hagyomány, hogy a gazdák mandulafákat ültetnek a birtokukra. A tavasz beköszöntével mindent elborít a mandulavirág, ilyenkor indulnak Alsóörsről a hat és húsz kilométeres mandulavirág-túrák a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület szervezésében.
Nárciszüdvözlet a földnek
A kis sárga virág a nyugat-európai kultúrában az önimádatot, az egoizmust jelképezi, hiszen az antik mitológiából jól ismert ellenszenves ifjú nevét viseli. Sokszor hajlamosak vagyunk vele azonosítani a kedves növényt, ellenben a keleti kultúrában a szolgálók virágának hívják, mivel a fejét alázatosan meghajtja, akár a szolga az ura előtt. A nárcisz ezenkívül a remény szimbóluma is, és sokrétű jelentésén túl érdemes magát a virágot is közelebbről megismerni, sőt ellátogatni hozzá Kaposvárra a nárciszünnepre. A rómahegyi Rippl-Rónai-villát körülölelő óriási kertben húszezer nárcisz bont virágot minden tavasszal. A derűs ünnepség idején fiatal lányok századfordulós ruhákban köszöntik az érkezőket, mintha valamelyik Rippl-Rónai-képből bújtak volna elő. A nárciszünnep kisgyermekes családoknak is izgalmas programot kínál, ilyenkor ugyanis Kaposvár belvárosából ingyenes kisvonat indul, amely egészen a Rómahegyig szállítja utasait, ahol a pazar virágünnepen kívül sokféle gyermekprogram is várja a kis virágbarátokat.
Vigasztaló gyöngyvirág
A Sopront körülölelő Szárhalmi-erdő ad otthont hazánkban a legtöbb gyöngyvirágnak. Virágszedés előtt mindenképp használjunk valamilyen kullancs elleni készítményt, valamint viseljünk hosszúnadrágot és zárt cipőt a kalandhoz. A gyöngyvirágról azt tartja a népi babona, hogy a titkos szerelmesek virága – azoké a pároké, akiket eltiltottak egymástól, ám ők ennek dacára tovább ápolják a szerelmüket –, apró harangocskái ugyanis vigasztalást csilingelnek az egymásért epedőknek.
A Szárhalmi-erdő mellett a Bakonyban is rengeteg gyöngyvirág nyílik. Fontos tudni, hogy e virág mérgező, és levelei megtévesztésig hasonlítanak a medvehagyma leveleire. A késői medvehagymagyűjtők az ehető növény levelei közé keverhetnek egy-egy gyöngyviráglevelet, ha nem elővigyázatosak. Ezért májusban inkább már ne szedjünk medvehagymát az erdőben, legyünk óvatosak!
Kiváló medvehagyma-lelőhely egyébként március-áprilisban Sopron-Balf. Miután a kosár megtelt a markáns illatú növénnyel, sétáljunk le a balfi Zsolnay-ivókúthoz, és kóstoljunk meg egy kupicával a híres gyógyvízből.
Kőröshegy, az új Hollandia
Nem, nem kell Hollandiáig elzarándokolnunk, hogy végeláthatatlan tulipánmezők táruljanak a szemünk elé, hazánkban is hódolhatunk a kehely alakú virágoknak, sőt kedvünkre szüretelhetünk is belőlük. A Balaton melletti Kőröshegy közel félmillió tulipánnal köszönti az áprilist, ami önmagában is óriási mennyiség, és óriási élmény is egyben. Erre a programra érdemes magunkkal vinni egy kis szalmakosarat, amely megvédi a virágokat a hazaút során attól, hogy összetörjenek. A tulipánkaland a gyerekeknek is jó mókát ígér: természetesen szülői felügyelet mellett, óvatosan szabad levágni a virágokat. Mindig vigyázzunk arra, hogy finoman érjünk a tulipánokhoz, ne tegyünk kárt ezekben a hagymás növényekben, hogy jövőre is teljes pompájukban tudjanak majd virágozni – éppen ezért mindig az ösvényeken közlekedjünk.
Fotó: MTI, Rippl-Rónai Emlékház, Getty Images, glix.hu
