Kevés dolog van az emberiség történetében, ami állandó. A szex azonban ilyen. A világban zajló események, a társadalmi elvárások és saját korlátaink mennyire szabnak határt vágyainknak? Erre a kérdésre keressük a választ.

„Hetvenéves volt a nagymamám, amikor széttárta a karját, és azt mondta: ne aggódj, ötven felett már nem akarod majd…! Ennél már csak az volt mellbevágóbb, amikor a nagynéném elmesélte, hogy az anyósa kurtizánhoz küldte a férjét, mert ő már semmire nem vágyott a hitvesi ágyban. Leginkább nyugalmat akart, pihenni, kötögetni, és megfőzni az ebédet” – meséli egy középkorú nő a család történetéből. A fent említett anyós különben igen magas kort élt meg. Történt mindez az 1960-as években. Egy másik hölgy arról számol be napjainkban, hogy hatvan éven felül fizikálisan is bekövetkeznek a nők testé­ben változások, és már nem feltétlenül a szexualitás lesz a fókuszban. Nemrégiben egy ismert házaspárt kérdeztek egy televíziós­ talkshow-ban a vágyak erejéről, amikor is a nyolcvan körüli férj azt válaszolta viccesen: nagy az érdeklődés… de semmi több. Mindez azt jelentené, hogy a fiatalabb korosztály illúziókat táplál az idősödő generáció szexuális életét illetően?

De nézzük először a fiatalabb generációt, mi a helyzet az általuk megélt tapasztalatokkal. Hány olyan történetet hallunk, amiben arról számolnak be negyvenes párok, hogy nem működnek már férfi-nőként a kapcsolatban; a „kémia” megszűnt közöttük, és a szex hiánya okozza az egymástól való eltávolodást. A legtöbb nő nem tud és nem is akar versenyezni az online világ szexuális kínálatával, ahogy az idősödő nők sem a fiatalabbakkal az intimitás terén. Hazánkban magas a válások aránya, az „egy életen át szeretni valakit testestől-lelkestől” pedig nem mindenkinek sikerül. A szexuális­ vágy többszöri újraélesztéséhez egy kapcsolatban elengedhetetlen a nyitottság, a tanulási képesség és a kísérletezési kedv. Hogyan állunk ezzel mi, magyarok?
Tavaly nyáron magyar kutatók vezetésével készült egy nagyszabású, negyvenöt országra kiterjedő tudományos kutatás, amelyben az emberek szexuális szokásait vizsgálták. Az online kérdőívet nyolcvankétezren töltötték ki szerte a világból, köztük tizenkétezer magyar résztvevő. A válaszadók átlagéletkora harminchat év volt, 21,1 százalékuk egyedülállóként, 36,2 százalékuk párkapcsolatban élőként, 38,9 százalékuk házasként, 3,2 százalékuk elváltként, 0,6 százalékuk özvegyként adott választ a kérdésekre. Íme néhány olyan adat, amely a legalapvetőbb szexuális szokásokról szól: A magyarok átlagosan tizenhét évesen vesztették el a szüzességüket, és átlagosan tizenöt partnerük volt életükben. 71 százalék alakított már ki szexuális kapcsolatot alkalmi partnerrel. A párkapcsolatban élő válaszadók átlagosan havi két-három vagy heti egy alkalommal éltek szexuális életet az elmúlt egy évben. A párkapcsolatban élők közül a többség, 79,6 százalék kifejezetten vagy többnyire elégedett volt kapcsolatával, 13,1 százalék közepesen elégedett, 7,3 százalék pedig inkább nem, vagy egyáltalán nem elégedett. Az is kiderült, hogy a magyar válaszadók tizennégy évesen láttak először pornót.

Magyar kettősség

Mit mondanak ezek a számok? Mondanak egyáltalán valamit? Csörgits Kinga szexuális tanácsadó szerint jó kérdés, létezik-e olyan kutatás, amely reálisan tükrözi egy ország szexualitását.
– Itthon a kettősség jellemző – mondja. – Ahogyan a lelkivilágunk, úgy a szexuális képletünk is színes, szerteágazó. Sok minden izgat bennünket, és ezek lehetnek egymástól távol eső minőségek is. Ha valaki konzultációra jön hozzám, készítenie kell egy vágytérképet. Ez egyszerűnek tűnő feladat, de valójában nem az. Szinte kivétel nélkül mindig hosszú, részletes listákat kapok. Itthon alapvetően azonban még mindig a társadalmi szokások, a sztereotípiák dominálnak. Nagyon sokakban összeegyeztethetetlen, amire vágynak, és az, ami még belefér a szexuális életükbe. A megkérdezettek számára frusztráló, hogy a fantáziájuk milyen hatást váltana ki a családjukban, a munkahelyükön és a szélesebb társadalomban, és ennek sok esetben elfojtás az eredménye. Tehát a magyar emberben ott a potenciál, elvileg jó szerető, viszont ami megvalósul a vágyaiból, az sokszor egészen más.
Az, hogy a világ különböző pontjain mennyire felszabadultak az emberek szexuális téren, sokkal inkább kultúra- és vallás-, mint nemzetfüggő.
– Általánosságban elmondható, hogy ahol a kultúrkör és a vallás jobban támogatja a szexuális szabadságot, esetleg az éghajlat is naposabb és melegebb, ott az embereknek valószínűleg lazább a szexualitáshoz való hozzáállásuk mind a párbeszéd, mind a tettek szintjén – mondja.
Klientúrájának jelentős része skandináv országokban él, és az ő történeteik arra engednek következtetni, hogy ebben a térségben is sok lehetőség nyílik arra, hogy az ember ismerkedjen, továbbá jó szexélményekről számolnak be az ottaniak.
– Az önfeledt szexuális élet nem minden. Az is döntő kérdés, mennyire képes valaki párbeszédet folytatni a témában, és megint más kérdés, mennyire tudatos és edukált a szexualitás területén. Lehet, hogy egy országban jók a számok, és tényleg nagyobb az emberek libidója, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy az edukációban is olyan jó helyen szerepelnek.

Jane Fondától az erotikus novelláig

„A szex mocskos dolog, amitől elhatárolódunk. Nevetünk rajta ahelyett, hogy tiszteletben tartanánk, mint életünk egyik elsődleges mozgatórugóját. Az étellel kapcsolatban felvállaljuk, hogy odavagyunk érte, képesek vagyunk reggeltől estig beszélni róla, de a szexről alig ejtünk szót” – mondta Emma Thompson, a hatvanhárom éves, Oscar-díjas színésznő egy talkshow-ban, amelyben a Minden jót, Leo Grande című filmjét népszerűsítette. A történet egy megözvegyült, idősödő nőről szól, akinek még soha életében nem volt orgazmusa, ezért felfogad egy nála sokkal fiatalabb szexmunkást, hogy bepótoljon mindent, ami addigi szexuális életéből hiányzott. „Nagyon kellett már egy ilyen film, csodálatos volt” – hangzik az első hozzászólás az egyik filmes weboldalon, de másodikként mindjárt ott van ez is: „Egy kapuzárásos, minden jóból kimaradt, vágyakkal teli, de azok megvalósításától már félő idősödő nő tragikomédiája.” Mindössze két komment, mégis tökéletesen példázza, hogyan áll a társadalom ahhoz, amikor a popkultúra valamiféle tabut feszeget. Mert akárhonnan nézzük is, az idősebbek szexuális élete – legalábbis néhány évvel ezelőttig – tabunak számított. Közben, ahogyan az említett film is mutatja, a szórakoztatóipar kezdi észrevenni, hogy nekik is vannak vágyaik, sőt, szexuá­lis életük is. Biztosan sokan szerették a Grace és Frankie című sorozatot Jane Fondával és Lily Tomlinnal a főszerepben, és biztosan nagyra értékelték, hogy a széria készítői nem voltak hajlandók kivenni a nőt ezekből a karakterekből. Bár Grace­ és Frankie (ahogyan az őket alakító színésznők is) nyolcvan körül járnak, attól még ugyanúgy társra vágynak, ismerkednek, és bizony, intim életet élnek.
Nemrég egy ötvenes férfiismerősöm arról beszélt egy társaságban, hogy a kilencvenkét éves apukája nem értette, miért olyan magas a telefonszámlája, így megkérte őt, járjon utána. Kiderült, nem volt tisztában vele, hogy az erotikus novella szolgáltatás, amelyet néha tárcsázott, emelt díjas hívásnak számít. Fia erre hosszú panaszáradatba kezdett, és részletesen kifejtette kételyeit saját öregkori szexuális életével kapcsolatban. „Mi lesz, ha senki nem akar majd velem lefeküdni idős koromban?” – tette fel a költői kérdést, majd hozzátette, beszélt erről az apjával, aki arról biztosította, hogy neki bőven elég egy telefonba beolvasott novella. Kerül, amibe kerül.
– Ha már szó volt kutatásokról, fontos megjegyezni, hogy az időskori szex még nehezebben kutatható és dokumentálható – folytatja szakértőnk. – Maga a jelenség eddig is létezett, a változás az, hogy most már ez a korosztály is beszél róla. Néhány hónappal ezelőtt egy hetvenes nő és egy ugyanolyan korú férfi keresett fel, egyikük szeretői viszonyban lévő hölgy, másikuk teljes értékű párkapcsolatban élő férfi. A közösségi oldalamra feltöltött videóra rengeteg reakció, megosztás, hozzászólás érkezett. Tény, hogy megosztó a tartalom, ebben a témában nincs szürke zóna: valaki vagy nagyon örül és hálás, hogy nyilvános párbeszéd folyik arról, hogy igenis, időskorban is vannak vágyak, szexuális izgalom és szex is, illetve ha nincs, azt hiánynak éli meg az érintett, de legalább ilyen hangos a másik tábor is, amelyik teljesen elutasítja a témát. Abban biztosan érzékelhető változás, hogy megjelent ebben a korosztályban az igény arra, hogy lehessen beszélni a szexről. Emma Thompsonnak tökéletesen igaza van, még mindig nincs megfelelő szókészletünk, nincsenek kialakított útvonalaink. Nyitottság érzékelhető a világban a szexszel kapcsolatban, ömlik ránk a reklámokból, és még sorolhatnám, hány helyről, de abban a pillanatban, hogy az egyén szexualitása, vágyai és igényei vagy, mondjuk, elakadásai kerülnek szóba, teljes blokk következik – mondja Csörgits Kinga.
A következő tényen nincs mit szépíteni. Azok az egyedülállók, akik szeretnének társra lelni, nagyon nehéz, sőt egyre nehezebb helyzetben vannak. Az internet térnyerése drasztikus változást hozott a társkeresésben, az online ismerkedési felületek teljesen új fejezetet nyitottak a műfajban. Ez életkortól függetlenül is rengeteg kihívást állít a társkeresők elé, de a boomereknek, sőt már a digitális bevándorlóknak is komoly problémát okoz az online társkeresés útvesztőiben való eligazodás. A pandémia pedig csak tovább bonyolította a helyzetet, és még inkább erősítette azt a tendenciát, hogy egyre többen „élnek” szexuális életet kizárólag az online térben.
– Az elmúlt néhány évben változáson mentek keresztül az online platformok. Korábban jóval stabilabb ismerkedési felületet biztosítottak, de ez felhígult, rengeteg az álprofil, és sok felhasználó bizonytalan, elméletileg van, gyakorlatilag azonban nincs ismerkedési szándéka – jegyzi meg szakértőnk. – Nagy részük csak addig megy el a beszélgetésben, ameddig kialakul a szexchat, találkozásról azonban szó sincs. A vágyképzési folyamat chaten keresztül is el tud indulni, ez önmagában nem rossz dolog. De van egy pont, ahol találkozni kellene, személyesen. Felszínessé vált az ismerkedés, három mondat után már a „nálad vagy nálam?” kérdés következik. Tehát ha el is jut egy ilyen chat a személyes találkozásig, az célirányos lesz.

Ha színesebb a fantázia

Visszatérve a már említett nemzet­közi kutatásra, fontos kérdés, hogyan állunk a szexuális önazonosság terén. Mit mondanak a magyarok a szexuális orientációjukról? A magyarországi válaszadók 80,5 százaléka állította, hogy heteroszexuális, 4 százaléka meleg vagy leszbikus, összességében a magyar válaszadók majdnem 20 százaléka jelezte, hogy nem szigorúan heteroszexuális.
Az elmúlt években, szintén leginkább a popkultúrának, a filmeknek, sorozatoknak köszönhetően, számos szexuális kategóriát megtanultunk értelmezni. De vajon mennyire vagyunk őszinték egymáshoz, és legfőképpen önmagunkhoz? Mennyire élünk a szexuá­lis vágyaink­nak megfelelő életet?
– A vágyak listáján sokaknál szerepelhetnek színesebb, extrémebb, az átlagostól eltérő fantáziák, gyakran azonban az ember ezeket szégyelli, és biztosan nem vallja be még egy névtelen közvélemény-kutatásban sem – magyarázza szexuálterapeuta szakértőnk.

Fotó: Getty Images