Kaia Gerber, Lily-Rose Depp, Maya Hawke, Dakota Johnson… Kinek napjaink legnagyobb sztárjait, kinek ismeretlen neveket jelentenek. Felesleges szépíteni: szinte teljes mértékben életkorunktól függ, melyik csoportba tartozunk. Változik azonban a helyzet, ha megnézzük a fentebb felsorolt hírességek szüleit.
Valószínűleg az idősebb generációk lesznek tájékozottabbak, ha meghallják Cindy Crawford, Vanessa Paradis, Uma Thurman vagy Melanie Griffith nevét, akik ezeknek a sztárcsemetéknek a szülőanyáik (és akkor még az apákról egy szót sem szóltunk).
A szórakoztatóiparban mindig is akadtak olyan hírességek, akiknek már a szüleik vagy akár nagyszüleik is híresek voltak, viszont korábban soha nem övezte őket olyan érdeklődés, mint mostanában. A kiváltságos helyzetben lévő sztárcsemetéket legújabb kori kifejezéssel nepobébiknek nevezi a popkultúra, ami a nepotizmus szóból ered. A latin nepos szó unokaöcsöt vagy unokatestvért jelent, nepotizmus pedig már a középkorban is létezett, amikor például a pápák közeli rokonaikat nevezték ki püspöki és más befolyásos pozíciókba. 1486-ban Mátyás király például a felesége, Aragóniai Beatrix hétéves unokaöccsét tette meg esztergomi érseknek. Nem kell azonban ilyen messzire mennünk az időben, valószínűleg mindnyájan pontosan ismerjük a jelenséget. Nepobébik mindig is léteztek, csak korábban nem volt ilyen szakszerű és felkapott nevük. A kifejezés ne tévesszen meg senkit, nepobébi bármilyen életkorú ember lehet, a lényeg az, hogy legalább az egyik szülője szupersikeres legyen, bármely iparágban.
Látható egy méltán híressé vált videó az interneten (Privilege Exercise néven bárki megtalálja), amelyben egy edző futóversenyt hirdet a tanítványai között. Amikor a fiatalok megállnak a startvonal mögött, az edző elmondja, hogy fel fog sorolni néhány állítást, és akire igaz az adott kijelentés, az lépjen előre kettőt. „Mindkét szülőd házasságban él; még sosem kellett aggódnod, hogy kikapcsolják a telefonod; mindig tudod, mikor ehetsz legközelebb” – ilyen és ezekhez hasonló állításokat sorol. Mire a végére ér, a futópályán kirajzolódik a teljes társadalmi igazságtalanság: vannak, akik egyetlen mondatnál sem léphettek előre, és vannak, akik az összesnél, így több tíz méterrel előbbről kezdhetik a versenyt. Az állítások mindegyike a gyerekeken kívül álló körülményekről szólt, tehát akik előrekerültek, azok semmit sem tettek ezért.
Mindegy, hogy milyen foglalkozásról vagy hivatásról van szó, ha az ember releváns felmenőkkel rendelkezik, gördülékenyebb lesz az előrejutása. Nepobébinek lenni nem simán a gazdagságot jelenti. Hiszen ha az embert az öröklött vagyon mellett egy (vagy két) olyan szülővel is megáldja a sors, aki már bizonyított az adott szakmában, az önmagában rengeteg ajtót nyit meg a gyereke előtt. Bár sokuk azt vallja, hogy később akár hátrányt is jelenthetnek felmenőik, amikor saját jogon szeretnének nevet szerezni a szórakoztatóiparban.
Életlen elefánt
Tavaly novemberben Lily-Rose Depp, a már említett Vanessa Paradis és Johnny Depp lánya egy, az Elle-nek adott interjúban kikérte magának a nepobébi kifejezést: „Az internet sokkal inkább a szüleiddel foglalkozik, és nem azokkal, akik beválogatják az embert különböző munkákra. Lehet, hogy nekünk könnyebben nyílnak az ajtók, de az már rajtunk múlik, sikerül-e bent maradnunk. Nagyon sok munka jár ezzel.” A Chanel egyik kedvenc arcának nyilván igaza van, de azért ne felejtsük, a földi halandók előtt azokat az ajtókat, amelyek a nepobébik előtt nyitva állnak, igencsak nehezen nyíló lakatok védik.
Bár a jelenség évszázadok óta létezik, maga a „nepobébi-dilemma” csak tavaly robbant be a köztudatba. Egyes feltételezések szerint a téma az HBO-n látható Euphoria című sorozat második évada kapcsán vált ilyen forróvá, amikor a nézők egy részét valósággal sokkolta a felismerés, hogy az egyik főszereplő, Maude Apatow Hollywood egyik legbefolyásosabb rendező-producerének, Judd Apatow-nak, valamint Leslie Mann színésznőnek a lánya. A nagy sikerű sorozat rendezője, Sam Levinson egyébként maga is nepobébi, a világhírű Barry Levinson fia (ő rendezte többek között az Esőembert és a Jó reggelt, Vietnam! című filmeket).
Mivel az ő esetükben tehetséges, kimondottan rokonszenves emberekről van szó, sokakat csalódásként ért a felismerés, hogy ők is „közéjük” tartoznak. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy vannak nepobébik, akik olyan ellenszenvesen viselkednek, hogy ezzel alaposan megnehezítik keményen dolgozó sorstársaik dolgát.
Mielőtt górcső alá vennénk Brooklyn Beckham szárnypróbálgatásait, azért egy percre érdemes belegondolni, milyen lehet a világ egyik legtehetségesebb focistájának legnagyobb fiaként felnőni (és akkor a mamáról, a Spice Girlsből divatmogullá avanzsáló Victoria Beckhamről még nem is beszéltünk). Tizenhat évesen Brooklyn kipróbálhatta magát profi focistaként, nem sokkal később azonban már a New York-i Parsons School of Design fotós tanoncaként találkozhattunk vele. 2017-ben megjelent első fotóalbuma is, What I See (Amit látok) címmel. Az album egyik fotóján egy életlen elefánt látható, a hozzá kapcsolódó képaláírás pedig a következő: „Elefántok Kenyában – nagyon nehéz fotózni, de hihetetlen élmény látni őket.” Azért ez sokaknál kiverte a biztosítékot. Mostanában Brooklyn szakácsként próbálgatja a szárnyait, sőt, Cookin’ with Brooklyn címmel hatalmas népszerűségnek örvendő sorozata is fut a közösségi médiában. Rossznyelvek szerint hatvankét fős személyzet segít a fiatal „séfnek” egy-egy adás elkészítésében. Tavaly nyáron történt, hogy Daniel Mac producer kiszúrta Brooklynt egy 1,2 millió dolláros autóban a Los Angeles-i Rodeo Drive-on. A nyilvánosság előtt szegezte neki a kérdést, miből él, hogy ezt az autót megengedhette magának. Beckham szemrebbenés nélkül válaszolt: „Séf vagyok.”
Jók és rosszak
Nem véletlen, hogy a nepobébi kifejezés rendelkezik némi pejoratív felhanggal, és a rajongók egy része csalódottságot érez, ha valakiről kiderül, hogy a szülei által kitaposott úton száguld. Trendkutatók szerint a Z generáció valószínűleg most jutott el arra a pontra, ahová mindenki elér egyszer, amikor ráébred, hogy nem olyan társadalomban élünk, amelyben az egyén pozíciója pusztán a saját érdemeitől függ. Az előbb említett csalódottságot csak fokozza, hogy a nepobébik egy része, ahogyan Brooklyn Beckham is, meggyőződéssel hirdeti, hogy saját erőből küzdötte fel magát oda, ahol van. Vittoria Ceretti olasz szupermodell, aki olyan nagy divatházaknak is dolgozott már, mint például a Chanel, a következőképpen fakadt ki: „Vannak nepobébi barátaim, akiket tisztelek, de ki nem állhatom, amikor hozzám hasonlítják magukat. Én nem selyempárnával a fejem alatt születtem. Tudom, hogy nem ti tehettek róla, de kérlek, becsüljétek és legyetek a tudatában, honnan jöttetek.”
A New York Magazine nyolc nepobébit tett a 2022-es decemberi lapszáma címlapjára. A világhíres arcokat pelenkás bébitestekre applikálták, és oldalakon keresztül taglalták az általuk „nepo baby boom”-nak nevezett jelenséget. Az összeállítás hatalmas vihart kavart, számos érintett reagált rá ilyen-olyan módon. De a jelenség nem fekete-fehér. A napjainkban zajló nepobébi-retorika különbséget tesz „jó” és „rossz” nepobébi között. A „rosszak” egyértelműen azok, akik abban a tévhitben élnek, hogy saját tehetségüknek és/vagy szorgalmuknak köszönhetik sikereiket, a „jók” pedig azok, akik még nagyobb elszántsággal küzdenek az eredményekért, hogy a közönség előbb-utóbb elfelejtse, kik is a szüleik. Röviden: aki nepobébi, az jobban teszi, ha ezt elismeri, és csak végzi a dolgát, akkor valószínűleg nem fogja szitokszóként visszakapni. Mint Jamie Lee Curtis, aki a könyvében így fogalmaz: „Nepobébi vagyok… és büszke vagyok rá.”
Fotó: Northfoto, Getty images
