Egy ilyen méretű technológiai változás nemcsak azt a területet alakítja át, ahol konkrétan megjelenik, hanem az élet minden területére behatol, amiből most azt vizsgáljuk meg közelebbről, milyen hatással lesz az oktatásra. Természetes módon adja magát, hogy ha már olyan okos, akkor elsőnek magát a mesterséges intelligenciát érdemes megkérdezni, miként fogja átalakítani az oktatást. Nos, megtettem, és értelmes magyar mondatokban – egyáltalán nem a Google-fordító szintjén – kaptam meg a választ, ami egyrészt pontokba szedett, szép és rendezett volt, másrészt meglehetősen általános és érdektelen.

A ChatGPT válasza
Az oktatás terén a mesterséges intelligencia (MI) sok szempontból pozitív hatással lehet. Ilyenek például:
1. Adaptív tanulási rendszerek: Az MI lehetővé teszi az oktatási rendszerek számára, hogy adaptív módon illeszkedjenek az egyedi tanulói igényekhez. Az ilyen rendszerek a diákok tanulási stílusát, előzetes tudását és a teljesítményüket figyelembe véve testre szabhatják az oktatási programot.
2. Automatizált értékelés: Az MI képes nagyobb mennyiségű teszt- és feladatértékelésre, ami segít az oktatóknak gyorsabb visszajelzést adni a diákoknak, és könnyebben nyomon követni a fejlődésüket.
3. Személyre szabott oktatás: Az MI segíthet az oktatóknak abban, hogy pontosan megértsék a diákok szükségleteit, és személyre szabott tananyagot javasoljanak, ami jobban illeszkedik az adott diák tanulási stílusához.
4. Új oktatási módszerek: Az MI lehetővé teszi az oktatóknak, hogy új oktatási módszereket fejlesszenek ki, amelyek hatékonyabbak lehetnek a diákok számára. Az MI segíthet az oktatóknak az oktatási anyagok, a videók, a játékok és az interaktív eszközök kifejlesztésében is.
5. Távoktatás: Az MI lehetővé teszi a távoktatást és az online oktatást, amelyek az elmúlt években

Big data
Ám mielőtt mélyebben belemennénk a részletesebb elemzésébe, érdemes tisztázni, hogy mi a ChatGPT, illetve a mesterséges intelligencia (MI). Röviden összefoglalva olyan gépeket, illetve algoritmusokat jelent, amelyek az emberhez hasonlóan tanulnak és fejlődnek. A ChatGPT rendelkezik ezzel a képességgel, és esetében nem pusztán egy Google-keresésről van szó, amikor is, mondjuk, az első száz találat eredményeit fésüli össze koherens szöveggé. Az algoritmus – ami egy generatív nyelvi modellen alapul – ennél többet tesz: értelmes(nek tűnő) választ generál, bár a tudásának jelentős részét a programozók adatbevitelén túl valóban az internetről szerzi. Illetve még egy nagyon fontos forrásból, és ez már kapcsolódik az oktatásra gyakorolt hatásához is, nevezetesen, hogy a mesterséges intelligencia megfigyeli a felhasználóját – „tanul” tőle –, és annak alapján alakítja ki az optimális feltételeket a tanuláshoz. Ezt jelenti – legalábbis az én értelmezésemben – a program válaszának első pontjában említett „adaptív tanulási rendszer”. És hogy mi is ez valójában? Nos, biztosan sokan hallották már a „big data” kifejezést, ami valóban azt is jelenti, aminek hangzik: elképesztő mennyiségű adatot. Ez a rengeteg adat például úgy keletkezik, hogy a ChatGPT, a Facebook, a TikTok vagy más platform, illetve applikáció általános szerződési feltételeinek automatikus aláírásával beleegyezünk, hogy a program adatokat gyűjtsön rólunk. Figyelje, hogy mit, mikor és meddig néztünk, mire kerestünk rá, miről beszéltünk (!), hozzáférést biztosítunk nemcsak az eszközön tárolt fényképekhez és médiatartalmakhoz, hanem a telefonunk/laptopunk mikrofonjához és kamerájához is, amelyen keresztül megfigyelhetik például a szemmozgásunkat, hogy a képernyőn éppen mit nézünk, mennyire tágul ki vagy szűkül össze a pupillánk, amiből kiderül, hogy az adott dolog mennyire érdekes, izgalmas, megterhelő vagy éppen unalmas. Mindezt rögzítik, ami elképesztő mennyiségű adatot jelent, amit egy a nevünkkel megcímkézett digitális kartotékban (file) gyűjtenek, és sosem sejthetjük, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mellyel jogunk sértik meg (copyright József Attila). Mindenesetre „adaptív tanulási rendszer” kifejlesztése csak úgy lehetséges, ha a program rendkívül sokat tud a felhasználójáról. És megítélésem szerint ugyanerre van szükség a „személyre szabott oktatás”, az „új oktatási módszerek” és a „távoktatás” esetében, amelyek a ChatGPT listáján a 3., 4. és 5. pontokat jelentik. Ezek az én értelmezésemben nem esnek messze az adaptív tanulási módszerektől, ezért külön nem is foglalkoznék velük. Érdemes viszont megnézni a 2. pontban említett „automatizált értékelést”. Ez a gyakorlatban gépesített dolgozatjavítást jelent, amivel valóban nagy teher kerülhet le a tanárok válláról. A szoftver végigfut a diákok dolgozatain, értelmezi az ott leírtakat (a feleletválasztós teszteknél még csak ezt sem kell), és ha szerepelnek benne az elvártak, ad rá pontot, ha nem, akkor nem. Nagy kérdés persze, hogy lesz-e a gépnek humora, vagy meglátja-e a szándékot az olyan válaszok mögött, amikor azt írja a gyerek, hogy a második himnuszunkként tisztelt Szózat szerzője Vörös Márti volt (megtörtént eset alapján).