Gyakran halljuk: „nem vagy felelős az érzéseidért”. Ezt Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus rögtön kiegészíti egy második résszel, mert csak ezzel együtt lesz érvényes.
– Nem vagyunk felelősek az érzéseinkért, de azért igen, hogy mit kezdünk velük. Az érzelmeink spontán keletkeznek, zsigeri módon törnek elő a tudattalanunkból, őszintén, belülről fakadnak. Hogyan is lehetnénk felelősek a keletkezésükért? Azért viszont már igenis felelősséggel tartozunk, hogy hogyan fejezzük ki ezeket mások felé. Bármely érzelemnek van tehát létjogosultsága, annak azonban nincs, hogy az érzelmeinkre hivatkozva másokat sértsünk, bántsunk, korlátozzunk. Így teljes a kép.

Indulatcunami
Reméljük, ez senkit nem riaszt vissza attól, hogy törekedjen megmutatni, ami benne zajlik, hiszen az érett ember igyekszik kifejezésre juttatni az érzelmeit. Már csak azért is, mert az a problémamegoldásnak is fontos útja lehet. Ezt hívjuk érzelmi megküzdésnek, aminek ugyanakkora a létjogosultsága, mint a feladat- vagy más néven megoldásfókuszú megküzdésnek.
Mint szakértőnk megjegyzi, egyes párkapcsolatokban hajlamosak vitatkozni a felek azon, hogy az inkább a férfiakra jellemző megoldásorientált megközelítés-e a jobb, vagy a hagyományosan női­esnek titulált érzelmi megküzdés. Kozma-Vízkeleti Dániel siet leszögezni: mindkettőre szükség van, gyakran egyszerre, vagy rögtön egymás után. Ha például a gyerekünk elesik a játszótéren, és lehorzsolja a térdét, mi a fontosabb? Lemosni és szükség szerint bekötözni a sebét, vagy magunkhoz ölelni a síró kicsit, és megnyugtatni? Mindkettő ugyanolyan fontos – ez nem verseny.
Az érzelmeket azért is fontos kifejezni, mert ha nem tesszük, a feszültségük, erejük bennünk marad, és később, kerülőúton, ellenőrizhetetlen módon tör felszínre. Sokkal szerencsésebb, ha általunk választott, kontrollált módon adjuk ki magunkból, és nem várjuk meg, míg egy indulatcunami keletkezik, aminek jó része ráadásul tipikusan nem is azzal a személlyel kapcsolatos, mint akire végül rázúdítjuk. Igen, ez is fontos szabálya az érzelemkifejezésnek: abban a kapcsolatban van helye, amelyben az adott érzelmek keletkeztek.
Persze ezt olykor lehetetlen kivitelezni, vagy éppenséggel nem tanácsos megtenni. Például ha a vezérigazgatóról vagy a nagybeteg szülőnkről van szó. Fontos, hogy az indulat ne maradjon bennünk, de az is, hogy azt ne pont abban a pillanatban fejezzük ki.

Számoljunk el tízig
Rendben, fontos tehát megmutatnunk az érzelmeinket, de vajon hogyan?
– Olyan módon fejezzük ki az érzéseinket, ahogyan azokat a másik képes befogadni – tanácsolja szakértőnk. – Az időzítésnek is jelentősége van. Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy mielőtt szóra nyitjuk a szánkat, érdemes venni három mély levegőt, vagy elszámolni tízig. Gondoljuk át, miért is billentett ki a szóban forgó esemény az egyensúlyunkból, és ebből mekkora rész szól a párunknak.