A bárányhimlő ellen a kisgyerekek már védettek – 2019 óta kötelező az oltás –, így ők a fertőzésen csak kis eséllyel esnek át, de a nagyobbak és a felnőttek még komoly arányban megtapasztalták a kiütésekkel, influenzaszerű tünetekkel járó betegséget. A bárányhimlőt másodszorra elkapni nem lehet, de a vírusa a szervezetben el tud tárolódni, majd később övsömört válthat ki.
– Ennek a betegségnek a kórokozója ugyanaz a Varicella zoster, ami a bárányhimlőt is okozza. A vírus a korai, friss fertőződést követően tud megbújni a szervezetben, majd később képes reaktiválódni, ilyenkor alakul ki az övsömör. Maga a Varicella a herpeszvírusok közé tartozik, amelyekre általában is jellemző, hogy az idegrendszer dúcaiban – például a gerinc mellettiekben – képesek látens formában elraktározódni. Ezt egy bonyolult biológiai mechanizmus teszi lehetővé, ami az inaktiválódott vírust elrejti az immunrendszer elől. Az idegpályák mentén, nyugvó állapotában lévő kórokozót kiirtani sem lehet. Egyedül az jó hír, hogy ebben az állapotában a Varicella semmilyen gondot nem okoz, csak akkor, ha reaktiválódik – mondja prof. dr. Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár.
Mivel az övsömört a korábbi bárányhimlő-fertőzés során eltárolódó vírus reaktiválódása okozza, annak is érdemes oltást kérnie, aki gyerekként nem esett át a betegségen. Különösen igaz ez azokra, akik gyereket terveznek, ha ugyanis a várandós anyuka a terhessége alatt találkozik először a kórokozóval, akkor úgynevezett kongenitális varicella szindróma alakulhat ki, ami a magzatra is hatással lehet – itt tehát nem csak a bárányhimlő és a későbbi övsömör megelőzése a tét.
Mi hívja elő?
Aki átesett a bárányhimlőn, annál jellemzően idős korában aktiválódhat a szervezetében megbújó vírus, és okozhat övsömört. Ennek hátterében az áll, hogy ilyenkor eleve gyengül az immunrendszer működése.
– Hatvanéves kor alatt évente csak a népesség három ezreléke esik át övsömörön, fölötte viszont egyszázalékos ugyanez az arány, ami elég magas. A vírus reaktiválódásához nem szükséges betegség, mivel az immunrendszer működésében – az életkoron kívül – a komolyabb stressznek, a hibás diétának vagy akár az erős napsütésnek is szerepe lehet. Ezek mind olyan faktorok, amelyek fennakadást okozhatnak a védekezőképességben. Sok esetben az örvsömör kialakulását nem is lehet egyetlen okra visszavezetni – mondja dr. Kádár János infektológus, immunológus, belgyógyász főorvos.
Jakab professzor a koronavírus-fertőzést is kiemeli, az immunrendszert ugyanis az is legyengíti. Emiatt figyelhették meg még az egészen enyhe, sőt szinte tünetmentes Covidnál is azt, hogy hatására reaktiválódott a bárányhimlő szervezetben tárolódó vírusa.
Kellemetlen hólyagok
Az övsömör diagnózisa akkor egyértelmű, ha a kiütések típusos helyen, féloldalasan alakulnak ki egy idegszál mentén.
– Az érintett idegszálak jellemzően a gerinc mentén elhelyezkedő idegdúcokból erednek, így a tünetek a háton – jellemzően deréktájon és a fenéknél – jelennek meg, övszerűen haladva előre a hasi részekhez. Nehezíti a felismerést, ha a hólyagok nem alakulnak ki az idegszál teljes ellátási területén, vagy ha áthúzódnak az ellenkező oldalra is. Az övsömörnek jellegzetes megjelenési formája lehet az is, amikor a kiütések a szem körüli régióban tűnnek fel, az ötös vagy a hetes agyideg ellátási területén. Ilyenkor jellemző panasz az ízérzés elvesztése és az arcbénulás. A diagnosztikát minden esetben segíti, ha megnézik, hogy a hólyagok tartalmában ki lehet-e mutatni valamilyen vírust – mondja dr. Kádár János.
Az övsömör antivirális szerekkel kezelhető, ilyen készítményekkel gátolni lehet a vírus örökítőanyagának sokszorozódását. A nehézséget az adja, hogy a kórokozó egyből másolni kezdi magát, amint nincs jelen kellő koncentrációban az ezt gátló vegyület. Emiatt kell a készítményeket naponta legalább ötször szedni, és ezzel elérni, hogy megmaradjon az a koncentráció, ami a folyamatos vírusgátló hatást biztosítja. Lehet a hólyagokat helyileg is kezelni, de az önmagában nem elég. Leragasztani vagy hintőporokkal, kenőcsökkel elzárni őket a levegőtől nem jó ötlet, mert úgy egyrészt nem érvényesül az oxigén fertőtlenítő hatása, másrészt nagyobb a befertőződés esélye.
