Miért világelső a skandináv gasztronómia? – Tizenkét elszánt séf

Mit tud az északi konyha, amit húsz évvel ezelőttig egyik nemzet vagy térség konyhája sem tudott? Hogyan volt képes megváltoztatni a világ gasztronómiáját egy maroknyi ember? Miként tört az élre egy olyan térség konyhája, amely nemigen rendelkezik kulináris hagyományokkal? Következzen egy sikertörténet, skandináv főszereplőkkel.

Húsz évvel ezelőtt nagyjából a világ minden pontján egyetértettek abban, hogy gasztronómiai szempontból Franciaország a világ közepe. A francia konyha etalonnak számít évszázadok óta, ezt a tényt még a történelmi viharok sem tépázták meg soha. Persze Franciaország nem teljesen egyeduralkodó, akár Olaszország, akár Spanyolország igen meghatározó helyen szerepel a gasztronómiai nagyhatalmak között. Mindhárom országnak ismerjük jellegzetes, hagyományos fogásait, és ha nyitottak vagyunk az újdonságra, talán kóstoltuk ezek modernizált változatait is. A skandináv konyháról azonban feltehetően nincsenek ilyen össznépi élményeink. A legtöbben bajban lennénk, ha azt a feladatot kapnánk, hogy idézzük fel a legjobb svéd vagy norvég fogást, amelyet valaha ettünk, hiszen nem kizárt, hogy legtöbbünk csak a népszerű bútoráruház kantinjában találkozott skandináv falatokkal.

Szóba se jöhet Skandinávia?
Ezzel szemben ha végignézünk a gasztronómia világának legnagyobb kaliberű megmérettetésein, vagy fellapozzuk a Michelin-kalauzt,­ az elmúlt két évtizedben látványos csavarnak lehettünk tanúi. A nagy presztízsű The World’s 50 Best Restaurants lista, ahogyan a neve is pontosan elárulja, minden évben felsorolja a világ legjobb éttermeit. Az elmúlt tizenkét esztendőben ötször is a koppenhágai Noma került a lista élére, tavaly pedig a szintén koppenhágai Gera­nium lett az első számú befutó.
A több mint harmincéves múlttal rendelkező francia szakácsversenyen az elmúlt tíz-tizenkét évben a skandináv országok soha nem látott tarolásba kezdtek, és szinte minden alkalommal ők foglalják el a dobogó összes fokát (2023-ban hatalmas bravúrral a magyar csapat is elérte a dobogót a Bocuse d’Or lyoni döntőjén, 2021-ben pedig a franciák­ nyertek, de minden más dobogós helyezést a dánok, a norvégok és a svédek szereztek meg). Akárhogy nézzük is, átvették az uralmat, és elérték, hogy minden csapat, amely labdába akar rúgni a versenyen, megpróbáljon az ő fejükkel gondolkozni és az ő tempójukkal lépést tartani. Szinte szimbolikus kis részlet, hogy az utóbbi években a francia csapatok skandináv dizájnú brosúrát terveztek ételeik bemutatására, tehát még ők is meghajoltak (legalábbis dizájn szempontjából) a skandinávok előtt, pedig pontosan tudjuk, mekkora öntudattal rendelkeznek saját nemzetük erősségeivel kapcsolatban.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .