A méhnyakrákot az esetek kilencvennyolc százalékában az onkogén, azaz magas onkológiai kockázatú HPV-törzsek váltják ki, ám lehet ellenük védekezni. Az ezt lehetővé tévő oltóanyagot a hetedik osztályos lányok 2014 óta kaphatják meg ingyenesen Magyarországon, így ha a szülők ezt kérik, ők már védettek lehetnek a fertőződéssel és az annak nyomán esetleg kialakuló méhnyakrákkal szemben. Skóciában már 2008-ban bevezették a HPV elleni oltóprogramot, és ennél a korosztálynál a rákmegelőző állapotot jelző CIN2-es és CIN3-as nőgyógyászati leletek száma nyolcvan-kilencven százalékkal csökkent az oltottaknál. Nagyon jók az ausztrál tapasztalatok is, ott 2007-ben indították el az oltóprogramot tizenkét-tizenhárom éves lányoknak, majd 2009-ig kiegészítették a tizennégy és huszonhat év közötti nőkkel is. Az oltásban szereplő HPV-törzsek előfordulási gyakorisága tíz év alatt kilencvenkét százalékkal csökkent a programban részt vevők köré­ben, azaz szinte teljesen eltűntek a legveszélyesebb HPV-típusok. Az oltások Magyarországon is javítják a helyzetet, visszaszorítják a daganatos betegséget okozó vírustörzseket.

– A nálunk elérhető védőoltás kilenckomponensű, így kilencféle HPV-törzs ellen nyújt védelmet. A korábbi vakcinák a két, illetve négy törzs okozta fertőzést védték ki nagy eséllyel. A méhnyakrák megelőzését azok is segítették, hiszen annak hátterében a leg­gyakrabban a 16-os és a 18-as törzs áll, azok ellen pedig a korábbi oltóanyagok is védtek. A kilenckomponensű újdonságot abban hozott, hogy további öt magas kockázatú törzs okozta fertőzés kivédését is segíti, mellettük pedig véd két alacsony kockázatú ellen. Utóbbiak­ miatt úgynevezett nemi szemölcsök alakulhatnak ki a nemi szervek környékén – mondja dr. Koiss­ Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai ­onkológus.

Ma már azt is tudjuk, hogy az oltást huszonhat éves kor fölött is érdemes beadatni, a rákmegelőző állapot és a méhnyakrák kialakulásának rizikóját ilyenkor is lehet vele csökkenteni. A hatékonyságot a klinikai vizsgálatok egészen ötvenöt éves korig igazolták.

– Itt hatékonyság alatt azt értjük, hogy megelőzik a vírusfertőzés kialakulását, ami két dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy azoknál, akik a vírusfertőzésen már átestek, az újbóli fertőződés kockázata jelentősen csökken. Ez azért fontos, mert az a természetes immunitás, amit a vad vírus vált ki, nagyon alacsony. Emiatt­ van az, hogy a korábbi HPV-fertőzés nem véd a későbbi újrafertőződéstől. A másik dolog, hogy az oltás segít megelőzni a kiújulást azoknál, akik HPV által indukált méhnyakrák előtti állapot miatt műtéten estek át. Erről nagyon sok tanulmány szól, a nemzetközi kolposzkópos társaság ajánlása is felhívja rá a figyelmet – emeli ki szakértőnk.

Műtét után is segít

Az összefüggést azért kezdték el vizsgálni, mert ismert volt, hogy a műtéten átesett nőknél a rákmegelőző állapot – hiába történik a kimetszés az ép részben – három éven belül gyakran újra kialakult. Ennek hátterében az áll, hogy az operáció nem a HPV-fertőzést szünteti meg, hanem a vírus által generált rák előtti állapotot. Ilyenkor a kórokozó az úgynevezett rezerv sejtekben továbbra is jelen lehet a méhnyakban.

– Ezek nem osztódnak, de a vírus tárolására alkalmasak, és onnan fertőzni tudnak osztódni képes sejteket. Ha ez megtörténik, újból létrejöhet rák előtti állapot. Emiatt­ fontos, hogy a műtéten átesett hölgyeket az életkoruktól függetlenül HPV-szűréssel kövessük nyomon. Ha az operáció után fél évvel levett minta HPV-negatív, akkor azt kell feltételeznünk, hogy már olyan rezerv sejtek sincsenek, amelyek HPV-vel fertőzöttek. Viszont ha a fertőzés jelen van, akkor magas a kockázata annak, hogy a rák előtti állapot ismételten kialakuljon. Az oltások bevezetése után derült ki, hogy azoknál, akik az oltási sort már az operáció előtt megkezdték, a műtét hosszabb távon sokkal sikeresebb, mint azoknál, akik nem részesültek oltásban. Míg utóbbiaknál a két éven belüli kiújulás esélye továbbra is harmincszázalékos, előbbieknél öt százalék alatti, ami nagyon komoly csökkenés. Emiatt­ az ilyen műtéteken átesett hölgyeknek ma már kötelező felajánlani az oltást, annak beadását több nyugati országban a társadalombiztosító is fedezi – mondja dr. Koiss Róbert.

Ilyenkor az oltás azért is fontos, mert a rákmegelőző állapotok miatt sorozatosan végzett műtétek jelentősen rontják a teherbe esés esélyét. Erre mindenképp figyelemmel kell lenniük azoknak, akik még szeretnének gyereket. A HPV elleni oltás ennek esélyét is csökkenti, hiszen segít megelőzni a visszaesést és a miatta történő műtétismétlést.

Mi a helyzet a férfiakkal?

A hetedik osztályos, tizenhárom-tizennégy éves fiúk a szülők beleegyezésével 2020 óta kaphatják meg díjmentesen a HPV-fertőzés elleni oltást, így az ő védelmük már megoldott. Náluk az oltás hosszú távon képes megelőzni azokat a fej-nyaki daganatokat és végbélráktípusokat, amelyeket a HPV 16-os vírustörzs válhat ki. Férfiaknál a többi törzs jellemzően nem indukál onkológiai betegséget, de mivel őket is ugyanazzal a kilenckomponensű vakcinával oltják, így hordozni azokat sem tudják. Az oltás idősebb életkorban is ajánlott, ugyanis a fej-nyaki daganatok a leggyakrabban negyvenöt és ötvenöt éves kor között fordulnak elő, miattuk pedig jelentősen romolhat az életminőség.

– Ma már egyértelmű, hogy ha egy férfi harmincéves kora előtt kapja meg az oltást, akkor jelentősen csökken nála a HPV 16-hoz köthető fej-nyaki daganatok kockázata. Tehát nekik elsősorban nem azért javasoljuk az oltást, hogy a nőknél jelentkező méhnyakrák előfordulási gyakoriságát csökkentsük, hanem a saját védelmük érdekében – emeli ki dr. Koiss Róbert.

Az oltás monogám kapcsolatban élő pároknak is ajánlott, mert ugyan a HPV-vel az intenzív érintkezés miatt elsősorban nemi aktus során lehet megfertőződni, de nem kizárt az egyéb út sem. Ennek oka, hogy a vírus úgynevezett hámfajlagos kórokozó, így bárhol jelen lehet, akár egy uszoda vagy szauna padján is. A vírus hámfajlagos mivolta miatt a vele való fertőződést a nemi betegségek ellen védelmet adó óvszer sem előzi meg. Erre csak az oltás ad lehetőséget. Emiatt­ gondolják azt, hogy ha a lakosság jelentős részét sikerül átoltani, akkor a vírus megléte, életképessége drasztikusan csökkenni fog, az általa okozott daganatos betegségek sokkal ritkábbak lesznek.

Ha korábban már beadatták

Azoknak a felnőtteknek, akik korábban már beadatták maguknak a két- vagy négykomponensű HPV-vakcinát, nem feltétlenül kell újraoltatniuk magukat a legújabb, kilenckomponensű változattal, mivel a leggyakoribb és legveszélyesebb törzsek ellen már a korábbiak is védelmet adtak. A jelenlegi álláspont emiatt az, hogy az új oltás azoknak ajánlott, akiknél a HPV-szűrés harmincéves koruk fölött olyan vírust detektál, ami a kilenckomponensű oltóanyagban jelen van. Itt a megerősítő oltás egyértelműen javasolt. Oltás pozitív HPV-tesztnél is adható, az aktuális fertőzöttség nem zárja ki az alkalmazhatóságát.

(Fotó: Getty Images)