A z angolul brainfognak nevezett jelenség a koronavírus-járvány idején került a figyelem középpontjába, sokan szenvedtek tőle a betegség utáni hetekben, hónapokban. Nem orvosi fogalom, de az orvosok is használják, ezen a néven emlegették már jóval a járvány előtt is. A pandémia csak abban hozott változást, hogy a laikusok között is elterjedt ez az elnevezés, aminek hivatalos magyar megfelelője – túl azon, hogy szó szerinti fordításban agyködöt, agyi ködöt jelent – nincs, jelentését csak hosszú mondatokban lehetne körülírni.
– A brainfog nehezen megfogható tünetegyüttes. Fáradtság, bágyadtság, tompaság és bizonytalanságérzés jellemzi, fennállásakor nem jönnek olyan gyorsan a gondolatok, mint az korábban megszokott volt. Romlik a kogníció, aminek pontos jelentését szintén nehéz meghatározni, hiszen már maga az alapfogalom sem annyira megfogható. Az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamatot értjük alatta, ezek is gyengébbé válnak a brainfognál. Viszont a mérték itt kulcskérdés: a brainfog a kognitív funkciózavar legenyhébb formája, nincs szó olyan szintű romlásról, mint például a demenciánál vagy más neurológiai betegségeknél. Ez az állapot inkább ahhoz hasonló, mint amikor hosszabb repülőutak után jetlag jelentkezik, vagy például egy disznóvágás után a társaság lakmározásba kezd, és utána mindenki bágyadt és tompa lesz, legszívesebben egyből elmenne aludni. Ilyen érzés a brainfog is, csak jellemzően hosszabb ideig fennáll – mondja dr. Markó Gábor neurológus szakorvos.
A nagy étkezések után a tompaság abból adódik, hogy a vérkeringés átrendeződik. Ennek hátterében az áll, hogy az emésztőrendszernek sok vér kell ahhoz, hogy az emésztés rendben legyen, így a szervezet a többi területről von el vért. Ez vezet ahhoz a relatív – komolyabb gondot nem okozó, és érdemben nem is mérhető – agyi vérkeringési zavarhoz és oxigénhiányhoz, ami bágyadtságot okoz.
A Covid tette közismertté
– Hasonló érzet áll fenn a koronavírus-fertőzés után jelentkező brainfognál, ahol szintén nincs mérhető ok, például agyi keringészavar, elzáródás vagy gyulladásos folyamat, semmi olyan elváltozás, ami képalkotó vizsgálatokkal, funkcionális tesztekkel igazolható lenne. Egyedül azt tudjuk a kutatásokból, hogy a vírus az agyra több módon is hatást gyakorolhat, jelen lehet a központi idegrendszerben, és ott okozhat valamilyen változást. A tünetek viszont nagyon szubjektívek, nem tudjuk őket semmihez viszonyítani. Míg például demenciáknál jól használhatók az úgynevezett kognitív tesztek, addig itt nem sokra megyünk azokkal. Emiatt a brainfog inkább arra alkalmas, hogy az egyéb tüneteket és korábbi betegségeket is figyelembe véve segítsen felállítani olyan problémák diagnózisát, mint például a long Covid – mondja a neurológus.
Ez az állapot a koronavírus-fertőzést követően az esetek tíz–ötven százalékában áll fenn, a skála az irodalmi adatok szerint nagyon széles. Tompultság és fáradtság egyéb vírusfertőzések – például az influenza – után is jelentkezhet pár napig, hétig vagy hónapig, a pandémia alatt ez csak azért volt annyira látványos, mert a Covid egyszerre érintett sok embert, így a betegség után esetleg fennálló brainfog is többeknél alakult ki egy időben. Másrészt a Covid–19 annyira új volt, hogy esetében minden részletre figyeltünk. Jó példa erre az átmeneti szaglásvesztés, ami korábban is kialakulhatott felső légúti betegségeknél, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottunk neki, gyakran észre sem vettük.
Okok tárháza
A vírusfertőzések mellett más betegségeket vagy állapotokat is követhet vagy kísérhet brainfog. Klasszikus példája ennek az, amikor egy frissen stroke-ot kapó beteg tompultnak, bágyadtnak érzi magát. De példaként lehetne felhozni a tavaszi fáradtságot, amihez szintén társulhat brainfog, csak korábban nem neveztük annak.
– Jelentkezhet brainfog gyógyszerek mellékhatásaként is, és állhatnak a hátterében hormonális hatások, akár serdülőkorban, akár terhesség vagy menopauza idején. Egyébként érdekes, mert ezek az állapotok is akkor kerültek elő, amikor a szakirodalomban azt próbálták körülhatárolni, hogy mit érez az, aki a Covid után brainfogra panaszkodik. Említik példaként a szklerózis multiplexet is, ugyanis az abban szenvedő betegnél is jelentkeznek enyhe, tesztekkel még nem kimutatható kognitív eltérések – emeli ki dr. Markó Gábor.
Járhat brainfoggal a szívelégtelenség is, hiszen esetében a szívből percenként pumpált vér mennyisége nem biztosítja a test normális oxigén- és tápanyagszükségletét, emiatt pedig az agy sem működik jól. Ez vezethet egyéb tünetek mellett fáradtsághoz is. Szintén a megfelelő oxigénellátás hiánya miatt jelentkezhet brainfog a krónikus obstruktív tüdőbetegségnél (COPD). A különbség csak az, hogy ilyenkor a gondot csak az oxigénhiány okozza, míg a szíveredetű problémáknál a vérrel szállított egyéb tápanyagok elégtelen mennyisége is. Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy ilyen betegségeknél a kognitív problémák csak a sokadik tünetként jelentkeznek, mivel a szervezet mindent megtesz azért, hogy az agy oxigén- és tápanyag-ellátottsága biztosított legyen – akár más szervek kárára is.
Nem szabad bagatellizálni
Ha valamilyen konkrét, jól meghatározható ok miatt jelentkezik brainfog, akkor kulcskérdés annak megfelelő kezelése, de ha ilyenről nincs szó, vagy a bágyadtság utóhatásként marad vissza valamilyen betegséget követően, akkor más módszerek is szóba jöhetnek. Ilyenkor a protokollok aerob típusú mozgást javasolnak – idetartozik például a gyaloglás, a futás, az úszás és a kerékpározás –, mivel azok fokozzák az oxigénfogyasztást, így mélyebb légzésre késztetnek, felgyorsítják a szívverést. Hasznos ilyenkor minden, ami az idegsejteknek jót tesz, akár a mediterrán diéta és a pihentető alvást segítő alváshigiénia is. Utóbbinak az is része, hogy mindennap ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel, így elkerülve az alvási adósságot. Gyógyszeres kezelés a brainfognál nem jön szóba, arra csak olyan betegségeknél – például konkrét demenciáknál vagy szklerózis multiplexnél – lehet szükség, amelyek messze túlmutatnak ezen az állapoton. Ezeket a problémákat mindig el kell különíteni az egyszerű brainfogtól, amire tesztekkel és vizsgálatokkal szerencsére van mód. Míg ugyanis az agyi köd nem kíván orvosi beavatkozást és nem rejt veszélyeket, addig az annak betudott, és emiatt kezeletlenül maradt betegségek igen. Külön ki kell emelni neurodegeneratív kórképeket (példásul a Parkinsont-kórt vagy az Alzheimer-kórt), amelyekre az utalhat, ha a brainfog rosszabbodik. Ha ez a helyzet, mindig kivizsgálásra és megfelelő terápiára van szükség.
Fotó: GETTY IMAGES
