– Egy szikla tetején működő kávézóban ültem, lent, a tengerparton a turistákat elefántokon fotózták. Arra lettem figyelmes, hogy az egyik makacs borjú elkóborolt. Gondozója tettetett vidámsággal indult utána, de amikor azt hitte, senki nem látja, kampóval kezdte ütlegelni – meséli Csapó András, egyike annak a három dokumentumfilmesnek, akik azért utaztak a thaiföldi Csiangmaj régióba, hogy megismerhessék és megmutathassák az elefántturizmus igazi arcát.
„Miközben az elefántokat a thai kultúrában tisztelet és misztikum övezi, olyannyira, hogy akár kitüntetést is kaphatnak a királytól, sokszor szörnyű körülmények között tartják őket – ezt már az azóta elkészült Szolgalelkű óriások című dokumentumfilmjükből idézzük. – A mahoutok – gondozók, idomárok – a borjút elválasztják az anyjától, majd kalodába zárják. Lekötik, éheztetik, bántalmazzák, amíg a turizmus szolgalelkű rabszolgájává nem válik.”
Memória és empátia
És hogy hogyan alakulhatott ki ez az áldatlan állapot? Thaiföldön az erdők védelmében 1989-ben betiltották a fakitermelést, így a rönkszállításhoz használt elefántok tulajdonosai és gondozói bevétel nélkül maradtak. Elindult az elefántturizmus, és elterjedtek az elefántparkok is, ahol az állatok a vendégeket mutatványokkal szórakoztatják. Az elefántlovaglás – ami különösen megterheli a gerincüket – máig az egyik legnépszerűbb program Ázsiában. Miután azonban egyre többen emelték fel hangjukat az állatok védelmében, sorra nyitottak az etikus parkok, ahol az elefántokat már nem parádéztatják, helyette a turisták például megfürdethetik őket. Ugyanakkor sokan csak marketingfogásból nevezik ki a parkjukat etikusnak, de a színfalak mögött továbbra is kegyetlenül bánnak az állatokkal.
A dokumentumfilmes csapat először egy általuk csak „rossz parknak” nevezett helyre akart elmenni forgatni. Mivel nem kaptak engedélyt, inkognitóban dolgoztak, jókedvű turistának tettetve magukat.
– Egy elefánt magától nem fog az ormányával embert puszilgatni. Azért csinálja, hogy ne bántsa a mahout. Aztán következik a show, ahol focizniuk meg festegetniük kell – számolnak be a látottakról.