Ha meg nem is csípték, kullancsot biztosan látott már mindenki, aki legalább néha kimegy a természetbe, legyen az akár csak egy park vagy kert. A következő állomás a kullancscsípés, ami már nemcsak ijedtségre, hanem félelemre is okot adhat, hiszen ez a vérszívó potenciálisan életveszélyes betegséget is terjeszthet. Ez a vírusos agyhártyagyulladást jelentő kullancsenkefalitisz, amely nagyon súlyos – az esetek egy-két százalékában halállal végződik –, a betegek tíz százalékánál pedig maradandó bénulást eredményezhet. Veszélyességével az áll szemben, hogy nagyon ritka: kórokozója csak minden ezredik–tízezredik vérszívóban lelhető fel, míg a Lyme-kór baktériuma a kullancsoknak akár ötven százalékában is jelen lehet. A kullancs okozta agyhártyagyulladás nemcsak azért ritka, mert vírusát elvétve hordozzák a kullancsok, hanem azért is, mert Magyarországon a legnagyobb kockázatnak kitetteket – például az erdészeket – már a korábbi évtizedekben beoltották a fertőzés ellen.
Igazi sikertörténet
– Néhány év alatt kétmillió oltást adtak be, a kullancsenkefalitisz esetszáma jelentősen lecsökkent. Számított az is, hogy az ezredforduló óta törvény kötelezi a munkáltatókat arra, hogy a veszélyeztetett munkakörben dolgozóknak – például erdészeknek, mezőgazdasági dolgozóknak – biztosítsák az oltást. Már egy évtizede ötven alatti az éves esetszám, tavalyelőtt volt a rekord, amikor az országban összesen hat embert regisztráltak kullancs okozta agyhártyagyulladással. Tavaly ismét húsz fölé emelkedett ez a szám, de ez az ingadozás normális, a járványügyi adatok sosem teljesen stabilak – mondja dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora.
Elég lenne ritkábban?
Jelenleg két vakcina ad védelmet a kullancsenkefalitisz ellen (ezek egyéves kor fölött gyerekeknél is alkalmazhatók), mindkettő elölt vírust tartalmaz, oltási reakciók egyiknél sem jellemzők. Az oltóanyagokból egy év alatt három adagot kell beadatni az alapimmunitáshoz, majd három év után egy újabbat, ezt követően ötévente javasolt az alkalmazása. Ezt az indokolja, hogy amikor az oltásokat bevezették, azt gondolták, azok csak rövid ideig adnak védettséget. A hivatalos ajánlások ma is ilyen intervallumokat javasolnak, de a tudományos eredmények már rámutattak arra, hogy ha valaki megkapott három-négy adag vakcinát, akkor a védettség hosszabb távú.
– Az ellenanyagszint csökkenése tíz-húsz év után is minimális, így fölösleges ötévente oltatni, az oltási sort pedig akkor sem kell teljesen újrakezdeni, ha valaki tizenöt-húsz évet kihagy. A svájci kollégák már több mint egy évtizede bejelentették, hogy tízévente fognak oltani, az eredményekről nemrég jelent meg az első közleményük. Kiderült, hogy a kullancsenkefalitisz annak ellenére sem lett gyakoribb, hogy már sok éve tízévente oltanak. Persze ettől a vakcinák előirata nem változott meg, de az eredmény így is informatív. Az is kiderült, hogy sokkal többen lettek védettek az oltásoknak köszönhetően, mint amire előzetesen számítani lehetett – mondja dr. Lakos András.
