A gyerekek látásproblémáit a védőnők már az iskoláskor előtt szűrik, hiszen a kicsik hatéves koráig ők végzik az éves státuszvizsgálatot. Ez azért fontos, mert a látásfejlődés a születéstől hat-nyolc éves korig tart, így az esetleges gondokat is ebben az időszakban kell észrevenni. A státuszvizsgálat során egyebek mellett kiderül, hogy a kétszemes együttlátás rendben van-e, nincs-e szó olyan problémáról, ami miatt az egyik szemükkel kevésbé látnak a gyerekek.
– A védőnők végeznek látásélesség-vizsgálatot is, életkornak megfelelő módszerekkel. Például a kicsiknek azt kell megmondaniuk, hogy egy képen látható ötujjas kezecske merre áll. A váltott takarásos tesztekkel az is kiderülhet, nem áll-e fenn rejtett kancsalság. A védőnők a gyermekek szemén anatómiai eltéréseket is észrevehetnek, amelyek a szülőknek nem feltétlenül tűnnek fel. Olyan vizsgálatok is léteznek, amelyekkel a színlátást tudják vizsgálni. Pupillalámpával ellenőrzik, tiszta-e a szaruhártya, szabályos-e a pupilla. Nagyon fontos és felelősségteljes, hogy ezeket a szűrővizsgálatokat elvégzik, mert így hamar kiderülhet, ha a gyerekeket szakorvoshoz kell küldeni – mondja dr. Barcsay-Veres Amarilla szemész és gyermekszemész szakorvos, egyetemi adjunktus.
Míg egy átlagos, normál fejlődésű gyereknek elég az évenkénti védőnői státuszvizsgálat, vannak esetek, amikor rendszeres gyermekszemészeti kontroll szükséges. Itt tudni kell, hogy a területi ellátók leterheltsége miatt egyes helyeken több hónapos, vagy akár féléves várólista van, így az ilyen szűrésre nem az iskolakezdés előtti hetekben, hanem korábban kell jelentkezni.
– Ilyen vizsgálatra akkor van szükség, ha a látásfejlődés akadályokba ütközhet. Ez a helyzet azoknál a koraszülötteknél, akik a harminckettedik hét előtt jöttek világra, kis súllyal. Mivel mindez potenciálisan megzavarhatja a látásfejlődést, ilyenkor évente ajánlott szemészeti kontroll. Szintén évenként kell felkeresni szakorvost, ha a kicsik méhen belüli növekedése eltérő volt, vagy valamilyen komplikáció – például fertőzés, tüdőgyulladás – lépett fel a szülés körüli időszakban. Akkor is ez a helyzet, ha az újszülött rosszul adaptálódott a külvilághoz, esetleg lélegeztetni kellett, mivel a későbbi látásfejlődés emiatt is megtorpanhat – emeli ki szakértőnk.
Fokozott szemorvosi figyelemre van szükség, ha a gyerekeknél valamilyen neurológiai betegség, például epilepszia áll fenn. Hasonló a helyzet a pajzsmirigybetegségekkel és a cukorbetegséggel, illetve olyan esetekben, ha valami miatt tartósan gyógyszert – különösen, ha szteroidokat – kell szedniük a kicsiknek. A gyerekkori ízületi betegségek is rizikófaktornak számítanak, ilyenkor is szükség van évenkénti vagy a reumatológus által javasolt gyakorisággal végzett szemészeti ellenőrzésre. Akkor is indokolt ez, ha a családban már előfordult gyerekkori szemüvegviselés, kancsalság vagy tompalátóság, szemdaganat (retinoblastoma), fejet és arcot érintő öröklött csontosodási zavar, vagy például veleszületett szürke vagy zöld hályog.
A tudás hatalom
A szülőknek azért kell tisztában lenniük a rizikófaktorokkal, illetve azzal, hogy néhány esetben komolyabb szűrésre van szükség, mert az segítheti az esetleges problémák megfelelő időben való kezelését, megelőzését. Például cukorbetegségnél a tág pupillás szemfenékvizsgálattal – ilyet csak szemész végezhet – időben észlelhetők a látást veszélyeztető elváltozások. Szemüvegviseléssel megelőzhető a gyerekkori kancsalság leggyakoribb típusa, feltéve, hogy a családi hajlam ismeretében szűrik a gyerekeket, a szem alkalmazkodóképességének zavarát pedig időben észlelik. Ilyenkor a szemüveggel annak is elejét lehet venni, hogy tompalátóság alakuljon ki az érintett szemen. Családi hajlamnál az évenkénti szűrés amiatt is fontos, mert a gyerekekben erős a megfelelési kényszer, és remekül tudnak kompenzálni, panasz nélkül képesek együtt élni akár plusz hat-nyolc dioptria fénytörési hibával is. Megesik az is, hogy tumoros folyamatok veszélyeztetik a látást. Ezt a kicsik szintén jól kompenzálhatják, és a vörös visszfény változását a szülők nem feltétlenül veszik észre. Viszont ha a családban már előfordult retinoblastoma vagy más szemdaganat, akkor a szemész ezt idejekorán észlelheti.
– Ha nincsenek rizikófaktorok, akkor a gyerekeket nem kell évente szemészhez vinni, elég a védőnői státuszvizsgálat. Más a helyzet, ha a szülők gyanús jeleket vesznek észre, olyankor már szükség van szakorvosra. Intő jel például az, ha a gyerekek nagyon közel hajolnak a mesekönyvhöz, olvasókönyvhöz, elkezdenek hunyorogni vagy tikkelni, azaz kényszerűen, rángásszerűen pislogni. A szemproblémákat kísérheti viselkedésváltozás, tanulási nehézség és fejfájás is – mondja Barcsay-Veres Amarilla.
Láthatáron az iskola
A gyerekek esetleges panaszaira az iskolakezdési időszakban mindenképpen jobban kell figyelni, mivel az úgynevezett nem kóros rövidlátóság hat-hét éves korban kezdődik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek közelre jól látnak, de távolra homályosan.
– Ez a probléma korábban az európai lakosság tíz-húsz százalékát érintette, de mára megduplázódott, 2050-re pedig a népesség ötven százalékát is érintheti. Ázsiában ez az arány már most jóval magasabb. Ennek oka komplex, nyilván számít a genetika, de sokat nyomnak a latban a környezeti faktorok is. Gond, hogy a mai gyerekek kevesebbet vannak szabad levegőn és természetes fény mellett, viszont gyakran néznek közelre, például monitorra, telefonra – emeli ki szakértőnk.
Emiatt jó, ha a gyerek, amikor csak lehet, a szabadban olvas, az asztala pedig az ablaknál van. A rövidlátóságnak rizikófaktora az is, hogy a kicsik keveset mozognak. Ezt a kockázatot már az is csökkenti, ha napi egy órát sportolnak. Gyakori gond a gyerekeknél az is, hogy a szemfelszínük száraz, és emiatt homályosan láthatnak. Ilyenkor elég, ha a szembe műkönnyet cseppentünk, és nem hagyjuk, hogy a gyerek sok időt töltsön digitális eszközök használatával. Ezek azért okoznak gondot, mert ritkábbá teszik a pislogást, és így kedveznek a szemszárazságnak már gyerekkorban is.
