Olvasóink talán emlékeznek, hogy nemrégiben egyik címlapsztárunk arról is beszélt újságírónknak, mennyire zavarja, hogy manapság már nem lehet csak úgy összegyűlni, és egy jó reggeli-ebéd-vacsora mellett a barátokkal megbeszélni a világ történéseit. Mert az egyik éppen időszakos böjttel próbál fogyni, a másik fehérjediétázik, hogy karcsúbb legyen, és csak porokat iszik, a harmadiknak sajnálatos módon valamilyen ételintoleranciája van, a negyedik kezdő vegán, az ötödik – ilyen-olyan nem firtatott okokból – meg csak alig-alig eszik…
„Ki az, maga csengetett? Hát nem hallotta, hogy eszünk?” – kérdezi a család feje a kabaréklasszikusban. Abból a fejtegetésből, hogy hogyan jutottunk el Nagy Bandó András nyolcvanas évekbeli Kocka utca 13-jának családjától a mai egészségtudatos létezésig, egy nagyobb tanulmány bontakozhatna ki, de az tény, hogy az étkezés öröme mostanság mintha nem lenne magától értetődő kifejezés. Az étkezés szó mellé hamarabb társul a bűntudat és a pénzhiány… És ez igen elszomorító, főleg most, a felhőtlen nyár (ígérete) idején.
Kolléganőm múltkoriban egy utazáson vett részt, ahol a szervező elmondta, hogy ő az egyetlen, aki nem jelzett különleges ételigényt allergia, diéta, egészségtudatos életmód miatt. Jó, hatan kirándultak, de akkor is a résztvevők mindössze 16,6 százaléka étkezett hagyományosan…
Itt a nyár, és a szülők jogosan izgulnak, hogy gyerekük ételintoleranciájára mi a megoldás a táborokban. Sokan el sem merik engedni a gyereket, hiszen a baj allergia esetén még otthon is megtörténhet, nemhogy idegen környezetben.
Itt a nyár, és sokan a fagyit is csak cukormentesen kérik, és nem is egészségügyi okokból. A fagyit, amelyikből két gombóc lassan ki se látszik a tölcsérből, de az érte járó összeg nagyon is hiányzik a tárcánkból. Észrevették, hogy idéntől mintha a fagyiskanalak is kisebbek lennének?
E sorok írója amúgy a cukros fagyira esküszik, és állítja, hogy nyáron nem (sem?) érdekli a diéta, inkább a mértékletességben hisz, és azon a véleményen van, hogy vakáció idején igenis engedjünk meg magunknak egy finom hekket friss kenyérrel, egy jó lecsót bográcsban, és egy jéghideg fröccsöt, mégpedig Charlie után szabadon: egyet a társaság miatt, és egyet, hogy jól aludjunk el.