Megfő a fejem! – Mi a különbség a hőguta és a napszúrás között?

Nyáron nemcsak a bőrünket kell védeni az UV-sugárzástól, hanem testünket is a felmelegedéstől. Pláne a fejünket, ha ugyanis nem vigyázunk, nem csupán napszúrást kaphatunk, hanem akár hőgutát is. Megnéztük, mi a különbség a két állapot között, hogyan lehet őket megelőzni és kezelni.

Tűz a nap, de ha valamiért kiszaladunk fél percre a kertbe, könnyen kint ragadhatunk akár fél órára is, belefeledkezve az ottani­ ­teendőkbe. Hasonló a helyzet vízparton, ahol könnyen elszundikálhatunk a strandon vagy a vízibicikli pihenőrészén, ahol a kellemes szél miatt kevésbé tűnik fel a kánikula. Ilyenkor könnyen kaphatunk napszúrást, rosszabb esetben hőgutát. Ezt a két kifejezést laikusként hasonló értelemben használjuk, pedig ég és föld a különbség köztük – mind az esetleges következményekben, mind a kezelésben. A napszúrás kisebb gond, az „csak” rossz közérzettel, fejfájással és szédüléssel jár, társul hozzá hányinger, esetleg hányás is. Az is ismérve ennek az állapotnak, hogy huszonnégy órán belül elmúlik, panaszokat ezt követően nem okoz. A hőguta, vagy más néven hőkimerülés már nemcsak kellemetlen, hanem súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet, nem szűnik meg egyetlen nap alatt.

– A napszúrás és a hőguta között az egyik legfontosabb különbség, hogy utóbbi nem a közvetlen napsugárzás eredménye, hanem a tartós melegé, hőhatásé. Tehát okozhatja az is, hogy valaki az autóban hagy egy gyereket vagy egy kutyát, a kocsiban pedig felforrósodik a levegő. Ez nyáron pár perc alatt megtörténhet, és az sem védi ki, ha az ablakot kicsit lehúzzuk, mielőtt bezárjuk a kocsit. A tűző nap és az ilyen jellegű felhevülés azért veszélyes, mert ha a fejbőr és az alatta lévő vékony koponyacsont felhevül, az irritálja, izgalomba hozza az agyhártyát. Ennek következtében alakul ki az a steril gyulladás, ami a napszúrás tüneteit okozza. A hőgutánál már súlyos idegrendszeri problémák is jelentkeznek, ez esetben felborulhat a folyadék- és elektrolit-háztartás is, aminek egyértelmű jele az izzadás hiánya és a nagyon magas, akár 39 Celsius-fok fölötti testhőmérséklet. Utóbbi tartósan fennáll, magától nem csökken. Intő jel az is, ha az érintett nem reagál a fájdalomingerekre – mondja dr. Vághy Beatrix neurológus és neurofiziológus főorvos.
A hőgutát olyan idegrendszeri tünetek is jelezhetik, mint a beszéd- és tudatzavar, a szokatlan viselkedés, az ájulás és az eszméletvesztés, legrosszabb esetben a kóma. Eleinte persze nem ilyen súlyosak a tünetek, először csak a koncentrációs képesség csökken, úgy tűnhet, mintha az érintett spicces lenne, pedig alkoholt nem is fogyasztott. Pici gyereknél szokatlan bágyadtság hívhatja fel a figyelmet a kezdődő problémára.

Mihamarabb felismerni

Az extrém hőhatások az idősekre és a gyermekekre nézve különösen veszélyesek, náluk könnyebben alakul ki napszúrás és hőguta is. Az ő szervezetük egyszerűen esendőbb az ilyen veszélyekkel szemben, vegetatív idegrendszerük kevésbé képes kivédeni a károkat. Az is számít, hogy esetükben a haj gyengébb védelmet ad a nap hőhatásával szemben. Emiatt vannak nagyobb veszélyben a kopasz vagy kopaszodó emberek is.
– Szintén rizikófaktor – pláne idősebbeknél –, ha valakinek valamilyen krónikus betegsége van. Ezek közül a magas vérnyomást külön ki kell emelni, ugyanis ilyenkor a vérnyomásértékek a szokásosnál is jobban kiugorhatnak. Ennek oka, hogy a szervezet a koponyát érő komoly hőhatást a véráram segítségével igyekszik csökkenteni, azzal próbál onnan hőt elvonni. Jobban kell figyelniük azoknak is, akiknek súlyos érelmeszesedésük, cukorbetegségük vagy valamilyen ­autoimmun betegségük van. Ilyenkor a szokásosnál is gyorsabban kialakulhat hőkimerülés. Nagyobb veszélyben vannak azok is, akik vízhajtó gyógyszereket szednek, illetve a nyári melegben alkoholt fogyasztanak. Érdemes tudni, hogy akinek volt már valaha napszúrása, az később is érzékenyebb lehet a hőhatásokra – emeli ki a neurológus.

Hűteni és hűteni

Akinél a napszúrás tünetei jelentkeznek, annak fontos mihamarabb szellős, árnyékos helyre vonulnia, hagyni, hogy a teste lehűlhessen. Nem egyedül, de le lehet menni akár a pincébe is, segítséget jelenthet az ottani hűvös. A fejfájást a szokásos gyógyszerekkel lehet csillapítani, és hasznos a fej hideg vizes ruhával történő borogatása is. Ehhez akár jég is használható. Emellett kulcskérdés a bőséges folyadékfogyasztás, és természetesen a sópótlás – ennek legegyszerűbb módja, ha egy liter vízhez egy kiskanál sót adunk, feltéve, hogy nem vagyunk vesebetegek.
– Aki napszúrást kapott, azt soha nem szabad egyedül hagyni, akkor is mellette kell maradni, ha elpilled. Ez vonatkozik azokra is, akik amúgy egészségesek, nincsenek rizikófaktoraik. Felügyeletre egészen addig szükség van, amíg a hőguta nem zárható ki egészen biztosan. Például ha a helyzet nem kezd el javulni pár órán belül, vagy az állapot súlyosbodik, akkor már hőkimerülésre kell gyanakodni, és segítséget kérni, azonnal mentőt hívni – emeli ki dr. Vághy Beatrix.
Ha olyan tünetet tapasztalunk, ami túlmutat a napszúrás szimptómáin, szintén azonnal lépni kell. Ilyenkor már kórházi, jellemzően intenzív osztályos ellátásra, infúziós kezelésre és a teljes test hűtésére van szükség. A hőgutát emiatt sem szabad összekeverni a napszúrással. Esetében az otthoni kezelés nem megoldás, nem elég, hogy például hideg vizes kendővel borogatjuk a fejtetőt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a napszúrásra jellemző tünetek betegségeket – például vírusos agyhártyagyulladásokat – is jelezhetnek, emiatt is fontos, hogy ha nem múlnak el egy nap alatt, orvoshoz forduljunk.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .