Paul McCartney sokszor álmodott dalokkal. Mivel hamar elfelejtette őket, zongorát tett az ágya mellé, és amikor felébredt, gyorsan lekottázta, és csak utána reggelizett. Az egyik dallam sokáig foglalkoztatta. Végül írt rá egy szöveget is, ami az első sor alapján a Rántotta munkacímet kapta, és valahogy így lehetne lefordítani: „Oh, bébi, úgy szeretem a lábadat, de jobban szeretem a rántottát.” A társai szerint egy rockbandához képest a zene túlságosan lágyra sikerült, ám McCartney annyira erőltette, annyit csiszolgatta, hogy végül – miután új szöveget írt hozzá – felvették a Help! című albumra. Így indult útjára a Yesterday, a dal, amit aztán a legtöbbször dolgoztak fel a világon.
Lakatos Györgyöt, a Hogyan születtek? – A legendás magyar slágerek című kötet szerzőjét ez a Beatles-sztori ihlette meg ahhoz, hogy feltárja a legjobb számok történetét. Úgy látja, ami a legtöbb nagy slágerben közös, hogy hasonló utat jártak be, mint a Rántotta. Ez igaz például a Karthagótól a Requiemre is. Szigeti Ferenc felkavart lelkiállapotban írta az után, hogy a koncertjükön egy fiú meghalt, mert nyugtatóra pálinkázott. Amikor a próbán megmutatta a bandának, nagy ellenállásba ütközött. „De hát mi egy rockzenekar vagyunk, Feri!” ‒ hökkentek meg a többiek. A frontember viszont ragaszkodott ahhoz, hogy legalább a következő nagykoncerten játsszák el a fiú emlékére. Végül a közönség háromszor tapsolta vissza a balladát.
Szikora Róbert az együttesének akkor mutatta meg a Szeretlek is + nem is című dalt, amikor a berlini repülőtéren a hó miatt késett a gép. „Ezt ne, annyira giccses!” ‒ mondták neki. „Mindegy, hogy mit mondotok, drága barátaim, ebből a dalból fogtok megélni életetek végéig” ‒ vágta rá az énekes.
Lakatos György szerint a nagy slágerek többségére az is igaz, hogy a konyhában születtek. Szörényi Levente például arról beszélt neki, hogy tizenhat évesen a Visegrádi utcai lakásukban fel-alá járkált a konyhában, gitárral a kezében, akkor jött Az utcán dallamához az ihlet. Amikor évekkel később Bródy János megírta hozzá a szöveget, a sanzonbizottság csak azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az utolsó versszakot optimistábban fogalmazza meg. Olyan nincs, hogy egy kommunista fiatal nem tudja, hogy hova tart! Ezért végződik a szám a „Látod, már nem tétovázok, / megyek hozzád, meg nem állok én” résszel. A nagy slágerek titka még a „bemondás”, a refrén jól megjegyezhető első sora. „Szóljon hangosan az ének.” „Száguldás, Porsche, szerelem.”
– A könyvhöz mindenkitől megkérdeztük, honnan jött a dal ötlete. Volt, aki felmutatott az égre, hogy fentről. De bekéredzkedtek a válogatásba olyan számok is, amikkel eredetileg nem foglalkoztunk volna – meséli Lakatos György. Berkes Gábor például a Tiltott szerelemről szeretett volna beszélni. Annak a sikere már azért is formabontó, mert rendelésre készült: az Űrgammák című tévésorozat producere kért olyan duettet, amiben az egyik szereplő, a tizenhat éves Eördögh Alexa Császár Előddel énekel. Berkes Gáborék egy hétvégét kaptak arra, hogy olyan dalt írjanak, amelyből biztosan sláger lesz. „Az emberek tulajdonképpen egy demót hallgatnak huszonöt éve” – fogalmazott a zenész.
HAJNALI STÚDIÓ
– Jó barátom, Havasy Viktor kiváló zongorista, zeneszerző, dalszövegíró és énekes volt, gyakran léptünk fel együtt. Egyszer felhívott azzal, hogy írt egy dalt, ami nekem való. Negyedóra múlva csengettek, Viktor leült a zongorához, eljátszotta és elénekelte az Aj-jaj, fekete vonatot, én pedig azt mondtam, tuti sláger – meséli Poór Péter. – Ilyet ritkán állítottam, mert mindig nagyon igényes és kritikus voltam a dalaimmal kapcsolatban. A kiváló dalszövegíró, Bradányi Iván mondta egyszer, hogy velem nagyon kell vigyázni, mert ha tehetném, még a Himnuszt is átírnám.
A lelkesedésében azonban nem mindenki osztozott. A Magyar Rádió tánczenei bizottsága akkoriban, 1967-ben még a kották alapján bírálta el, melyik dalból készülhet felvétel, és ők nem fogadták el a szerzeményt. A hanglemezgyárnál szintén elutasították. Végül az előadó a televízió vasárnap délelőtti műsorában, a Halló, fiúk, halló, lányokban mutathatta be a nótát playbackről. Ehhez a zenei alapot a Syrius együttessel két vidéki koncert után kimerülve, szombat éjjel, vasárnap hajnalban vették fel.
– A dal lement vásárnap délelőtt, nekem pedig délután és este két fellépésem volt vidéken. A közönség már kórusban követelte a Fekete vonatot, a két előadáson ötször-ötször kellett elénekelnem. Hétfőre az utcán is gratuláltak az emberek – mondja az énekes. – Van olyan emlékem is, hogy egy téli éjszakán, a jeges úton, mint egy lidércálom, szembejött velem egy férfi egy szál fekete klottgatyában, mezítláb, és azt ordította, hogy aj-jaj, fekete vonat, elvitted a páromat.
GYÖNGYÖK A TÁNYÉRON
„A Gyöngyhajú lányból majdnem nem is lett dal – írja Presser könyve című önéletrajzában Presser Gábor. – Amikor először megmutattam, a zenekar figyelme simán átsiklott a dallam fölött. Egy évvel később a Műegyetem Kinizsi utcai épületében működő Omega Klubban az együttes és rajongói szó szerint könnyek között búcsúzkodtak egymástól. Angliába készültünk egy hónapra. Úgy éreztem, jó lenne valamit még adni a teremben a következő részre várakozó tömegnek, a szünet végét jelezve kimentem a színpadra, és elkezdtem a későbbi Gyöngyhajú lányt zongorázni, és hozzá énekeltem ezt a kissé elcsöppenő, de valahogy pont a helyzethez illő, finoman szólva is egyszerű kis strófát: »És most elmegyünk, holnapután megjövünk, / Régi barátok, reméljük, hogy megvártok, / Láá láá lálá lá…« (…) A tömeg is énekelt. Úgy egy évvel később, a Tízezer lépés lemezre készülődve, újra előhozakodtam a dallammal, felidézve, hogy ez volt a búcsúdal a Kinizsiben. Ezúttal átment a rostán. Lett szövege is.”
Az után, hogy a Gyöngyhajú lány 1969-ben megjelent, számtalan nő ábrándozott arról, hogy a dalt ő ihlette. Adamis Anna is emlékszik még egy hölgyre, aki annak idején a televízióban arról beszélt, hogy gyerekkorában hosszú, szőke haja volt, a szülei pedig azt mondták neki, ő a Gyöngyhajú lány. Pedig a szöveghez az ötlet máshonnan érkezett:
‒ Még nagyon-nagyon régen láttam egy japán kiállítást, ahol egy gyönyörű, halvány rózsaszín üvegtányérra gyöngysorokat rendeztek el ‒ árulja el a Nők Lapjának a szerző.
