„Sürgősen ki kell valamit találnunk, mert így hamarosan mindannyiunk arcáról leolvad a mosoly” – Jónap Rita a felmelegedésről 

Tartós (hő)hullám.

Ugyan már, milyen felmelegedés? – Ezt hallottam már középkorú, kétdiplomás, vezető beosztású férfitól; bolti eladótól; fodrászatban üldögélőktől és klímaszerelőtől is. Az utóbbi azért vicces, mert neki tapasztalnia kell, hogy bizonyos típusú épületekben most már tényleg nem lehet megmaradni nappal légkondicionáló nélkül. De ahogy leesik az első hó (vagy az egyetlen az évben), esetleg két napig mínuszok röpködnek, megint jönnek a kétkedők, és kiröhögik a környezetvédőket. Nem tudom, mivel lehetne őket meggyőzni, de sürgősen ki kell valamit találnunk, mert így hamarosan mindannyiunk arcáról leolvad a mosoly. 

A számokkal nehéz vitatkozni: amióta pontos adatok állnak rendelkezésünkre, az idei június volt a legmelegebb hónap a bolygón, július 3-án pedig megdőlt a melegrekord a Földön; a világ átlaghőmérséklete 17 Celsius-fok volt. A rekord egészen másnapig tartotta magát, július 4-én ugyanis 17,18 fok lett az eredmény. Afrika egyes részein 50 fok van, Szibériában mértek 39 fokot is, és az egész világ szenved az extrém időjárási jelenségektől. Ha nem történnek további intézkedések, 2100-ra akár 2,9 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet. Ez nem pánikkeltés, hanem a belátható jövő. 

Azért baj, ha nem foglalkozunk vele, vagy tagadjuk a nyilvánvalót, mert akkor nem is cselekszünk. Ahogy nem fog egészségesebb életmódra váltani az, aki fennen hangoztatja, hogy ő tökéletesen jól elvan gyors­ételen és üdítőn, egész nap a számítógép előtt ülve, úgy a felmelegedéstagadók sem fognak a szokásaikon változtatni. Mutogatni mindig lehet, hogy bezzeg a döntéshozók, a nagyvállalatok, a gyárak sokkal kártékonyabbak, mint mi, kisemberek, de lássuk be, ez csak kifogás. Először is érdemes végiggondolni, mi számít ma luxusnak. Például éjszaka működtetni az irodában a légkondit, „mert szeretem, ha reggel beérve megcsap a hideg”. (Igaz történet valakiről, aki büszke rá, hogy hibrid autót vezet.) Következő lépésként végiggondolhatjuk, hányszor tudnánk az autót tömegközlekedésre cserélni, a fast fashion boltok helyett használt ruhát vásárolni, a szép zöld gyep helyett bokrokat, lombos fákat ültetni a kertbe. Ez ma már nem hipsztermódi, hanem a minimum. Ahogy az is, hogy nem legyintünk a környezetvédelmi hírekre, hanem folyamatosan tájékozódunk.