Váltások – Akovács Éva beköszöntője a Nők Lapjából

A főszerkesztő levele.

Mit csinálna legszívesebben holnaptól? És most nem arra gondolok, hogy semmit, csak darálná a sorozatokat, mert túl meleg van bármi máshoz, hanem hogy mi lenne a foglalkozása, ha választhatna?

Nyilván életkori sajátosság, hogy az ember egy ponton azt mondja, hogy na most már elég, megvalósítom minden álmomat, van még néhány jó évem, leszek inkább pék/író/festő/bármi, csak az nem, amit éppen csinálok.

Észrevették, hogy egyre több a negyvenes pályaelhagyó? Az ismerőseink között akad, aki fodrász lett tíz év irodai munka után, van, aki fotós, vagy villanyszerelő. Sokak álma a kávézó, cukrászda, nyilván nagyon vonzó az illatos üzlet mosolygó vendégekkel, de aki ezt csinálja, azért elmondhatja, milyen kemény munka a vendéglátás ­manapság.

Nemcsak önszántukból váltanak a negyven felettiek, hanem külső kényszer is kibillentheti az embert az eredeti foglalkozásából, az elmúlt éveink bővelkedtek ezekben a külső kényszerekben. Szerencsére a váltás sokaknak bejött, olyan munkájuk lett, amit nagyon szeretnek, nem is bánták meg a cserét. Ebben a számunkban bemutatunk néhány merész hölgyet, akiknek sikerült, és boldogan kezdik minden napjukat, mert teljesült az álmuk.