Több mint harminc éve minden nyáron Szarvason töltök egy hetet a családommal, nálunk ez pontosan annyira kőbe vésett eleme a naptárnak, mint a karácsony vagy a húsvét. Ahogy a húgommal mondani szoktuk: „Szarvas csak akkor maradhat ki, ha éppen szülünk.” (Mindkettőnknek van egy nyári gyerekünk.) Ez a ragaszkodás részben nosztalgiából fakad – ugyanazon a légkondi nélküli, emeletes ágyas, közös konyhás üdülőtelepen lakunk a mai napig, ahol gyerekkorunkban is, egyszerűen imádjuk –, részben pedig abból, hogy a Körös-parti településen kisgyerekként, bulizó kamaszként és felnőttként is nagyszerűen el lehet tölteni az időt.
Ciprusok és teknősök
Szarvas a Hármas-Körös holtágának (Bikazugi- vagy Kákafoki-holtágnak is nevezik) partján fekszik, így a városban egyértelműen a vízé a főszerep. A parton egymást váltják a több évtizede épült kis víkendházak és a modern villák, a retró üdülőtáborok és az új szállodák. Bármelyiket választjuk is átmeneti lakóhelyünknek, mindenképp részünk lehet abban a reggeli csodában, amikor a zöld víztükör csendes mozdulatlanságát csak az töri meg, ha egy hal ugrik egyet, vagy egy teknős belecsusszan a vízbe. Persze aztán elkezdődik a nap, a holtág békés nyugalma nyüzsgésbe fordul, és az emberek birtokba veszik a vizet: kajakkal, kenuval, valamint újabban SUP-pal és vízibiciklivel is. Hihetetlen, hogy még mindig a Katalin II. nevű hajó viszi körútra a turistákat, gyerekkoromban is sokszor utaztam rajta, és minden évben meghallgattam a kapitány előadását az olasz eredetű Bolza családról, amely a 19. században kastélyokat épített ide, létrehozta az Anna-ligetet és a Pepi-kertet – mai nevén a Szarvasi Arborétumot –, valamint az ő nevükhöz fűződik a part menti vizekben csoportokban élő mocsárciprusok telepítése is, amelyek különleges hangulatot adnak a tájnak. Az átlagosan 2,2 méter mély Holt-Köröst az ország ötödik legnagyobb állóvizeként is említik, és Európában is egyedülálló, hiszen valójában nem holtág, hanem élővíz: se nem tó, se nem folyó, hanem ezek keveredése, amelynek vízellátását szükség esetén duzzasztókkal biztosítják. A Holt-Körös horgászparadicsom is, amurjai országosan híresek, de van itt ponty, süllő, csuka, harcsa és keszegfélék is. Rengetegen pecáznak a part mentén, ezért úszás vagy kenuzás közben mindig figyelni kell, nehogy belegabalyodjunk egy damilba.
Kihagyhatatlan látványosság Magyarország legnagyobb arborétuma, amelyben kétszáz éves tölgyek között sétálgathatunk pávák, mókusok, őzek és nyulak között, miközben szemügyre vehetjük az ezerhatszáz fa- és cserjefajt, kétszázféle kalapos gombát, százötven madárfajt, valamint a botanikus kert ékességét, a százötven éves mamutfenyőt. Az ökojátékparkban a gyerekek játszva ismerhetik meg a különböző élőhelyek növény- és állatvilágát, ezenkívül szárazföldi és vízi tanösvényeken barangolhatnak, és természetre hangolt szabadulós programok is várják őket. A kisgyerekes családok számára kötelező program a Körösvölgyi Állatpark, a legnagyobb attrakciót itt az európai bölények jelentik, amelyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ezek az állatok ma már hazánkban sehol nem élnek vadon.
Színház a víz fölött
Mihálfi József szarvasi gimnáziumi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország mértani középpontját, amely egyben a Kárpát-medence közepét is jelenti – ez éppen Szarvason van, és az arborétumtól néhány száz méterre található malomemlékmű jelzi. Az arborétum területén a Mini Magyarország makettparkban megelevenedik a történelem: közel száz, az egykori Nagy-Magyarország területén található épület aprólékosan kidolgozott, kicsinyített mását járhatjuk körbe az Országháztól kezdve az egri váron és a szatmárnémeti zsinagógán át a lőcsei városházáig. Aki egy kis kultúrprogramra vágyna, annak érdemes bekukkantania a belvárosban található Tessedik Sámuel Múzeumba vagy az Anna-ligetben megbújó Ruzicskay Alkotóházba, ahol a szarvasi születésű Ruzicskay György Munkácsy Mihály-díjas festőművész munkái tekinthetők meg. A természet és a kultúra találkozását valósítja meg a festői környezetben, a Holt-Körös partján megépített, közel ezer férőhelyes Szarvasi Vízi Színház, amelynek színpada a víz fölött, cölöpökön áll, az épület pedig leginkább olyan, mint egy várkastély és egy amfiteátrum ötvözete. Az összművészeti programok megvalósítására alkalmas játéktéren változatos előadások futnak musicaltől drámáig, operettől cirkuszig. Testi-lelki feltöltődést kínál a Szent Klára gyógyfürdő, elsősorban ízületi és nőgyógyászati panaszokra ajánlják gyógyvizét.
Emlékszem, amikor még csak épült a város egyetlen, ma már hatalmas, négycsillagos hotele, éppen a mi üdülőtelepünkkel szemközt. Gyerekként éjszaka belógtunk fürdeni a megnyitásra váró szálloda kültéri medencéjébe, akkor az sokkal menőbbnek tűnt, mint a Körös. Igazi gyerekbarát hely, itt azonnal és készségesen segítenek bármiben, valódi odafigyeléssel és gondoskodással. Jövőre viszont a Szarvastól néhány kilométerre fekvő Békésszentandráson nyit a konkurencia, a régi szőnyegszövő üzem kastélyjellegű épületét alakították át négycsillagos wellnesshotellé. A tervek szerint az épületben szőnyegmúzeum is fog működni, emléket állítva a híres szentandrási üzemnek, az ott készült szőnyegek máig megtalálhatók például a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, vagy épp a windsori kastély kápolnájában.
