Bár időt kell rájuk szánni, és vannak köztük kellemetlenek, a szűrővizsgálatokat nem szabad halogatni, hiszen komoly betegségek megelőzését, mihamarabbi felismerését segítik. Éppen ezért fontosak ezek függetlenül attól, hogy nincsenek sem panaszaink, sem tüneteink.
– Ilyenkor a negatív eredmény nyugalmat ad, a nem negatív pedig időt. Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegséget vagy annak rizikótényezőit évekkel, sőt akár évtizedekkel korábban fel lehet ismerni, mint hogy tünetek jelentkeznének. Az így megnyert idő hatalmas kincs, hiszen egyszerűbbé teszi a kezelést vagy adott esetben a megelőzést. Erre jó példa a vastagbélrák, amely néhány megváltozott sejtből indul, azokból fejlődik ki hosszú évek alatt egy polip. Ezt a szűréssel ki lehet mutatni, és ha ez megtörténik, akkor egy vastagbéltükrözés során el is távolítják, így még műtétre sem lesz szükség. Viszont ha a polip rejtve marad, akkor egy körülbelül tízéves időtávban rákos elváltozás alakulhat ki belőle – mondja dr. Lajtos Tímea háziorvos, üzemorvos.
Korán elcsípni
A szűrés még ebben az időszakban is óriási előny, hiszen ilyenkor egyetlen műtét is elegendő lehet ahhoz, hogy a csak a nyálkahártyára korlátozódó tumort eltávolítsák. Viszont ha ekkor sem fedezik fel, akkor a daganat először a bél falát szűri be, majd áttör rajta, és a környező szövetekbe terjed, később áttétet képez. A folyamat előrehaladtával egyre kiterjesztettebb műtétre, illetve sugárkezelésre, kemoterápia lehet szükség, és romlanak a túlélési esélyek is. Magyarországon például évente ötezer ember veszíti életét ilyen betegség miatt, a halálozási arányban pedig sajnos elöl járunk Európában. Ezt lehetne javítani azzal, ha figyelnénk a vastagbélrák szűrésére.
– Fontos lenne általánosságban is tudatosítani, hogy a szűréssel soha nem valamilyen borzasztó betegséget keresünk, hanem csak azok megelőző állapotait, korai stádiumait. Ez azért kulcskérdés, mert még ha a további vizsgálatokkal igazolódik is valamely megbetegedés, azt nagy valószínűséggel sikerül hatékonyan kezelni. Éppen ez a szűrések értelme: tömegesen csak olyan betegséget szűrünk, amelyre létezik hatékony beavatkozás korai stádiumban – emeli ki szakértőnk.
Nem nyűg, hanem nyereség
A szűrések nemcsak a daganatos betegségek előállapotainak vagy még tünetmentes, kezdeti stádiumainak felismerését segítik, hanem olyan kórképekét is, amelyek hosszabb távon komoly egészségromlást okozhatnak, kezelés nélkül szövődményekhez vezethetnek. Jó példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, amelyet kezdetben csak túlsúly jelez (vagy még az sem), de már ebben a stádiumban szűrhető, sőt kialakulása meg is előzhető. Viszont ha nem lépünk, akkor először inzulinból termelődik túl sok a szervezetben, ami egy ideig képes normál tartományban tartani a vércukorszintet, de később fokozatosan emelkedik az éhgyomri vércukorérték, évek, évtizedek alatt pedig kialakul a cukorbetegség megelőző állapota. Ha ezt sikerül kiszűrni, akkor diétás változtatásokkal, mozgással teljes egészében vissza lehet fordítani a folyamatot, és sosem alakul ki cukorbetegség. Viszont ha nem történik laborvizsgálat, akkor alattomosan tovább halad a folyamat, és kialakul a diabétesz, amely akár egy évtizedig is lappanghat tünetmentesen. Ebben az időszakban már súlyosan károsodhatnak az erek, olyan szövődmények jöhetnek létre, amelyek hosszabb távon ártanak az agynak és az idegeknek, a szemnek és a vesének. Emiatt is fontos a betegség, illetve megelőző állapotának mihamarabbi felfedezése és kezelése.
Hol és milyen gyakran?
– A cukorbetegség szűrését a háziorvosok végzik, tőlük lehet laborbeutalót is kérni. Ez tizennyolc éves kor felett ötévente, vagy magasabb rizikónál kétévente tehető meg, ami elég ahhoz, hogy az esetleges eltérések időben észlelhetők legyenek. Szintén a háziorvosokhoz tartoznak azok a szűrővizsgálatok, amelyek a magas vérnyomásra és a magas vérzsírszintre hívhatják fel a figyelmet, ezeket szintén öt-, vagy fokozott rizikó esetében kétévente szükséges végezni, csakúgy mint a szív- és érrendszeri kockázat felmérését. Magas rizikó esetén az érszűkületek tüneteinek meglétét negyvenéves kor felett kétévente ellenőrzik a háziorvosok, míg az esetleges szívritmuszavart hatvanöt éves kor felett szűrik – mondja szakértőnk.
Látás- és hallásvizsgálatot évente lehet kérni a háziorvostól, szemésztől vagy fül-orr-gégésztől, beutaló ehhez sem kell. Végezhetnek a családorvosok demenciatesztet is (ez kérdőívvel történik). A vesebetegségekre vagy a pajzsmirigy kóros működésére utaló jeleket szintén a háziorvos szűrheti laborvizsgálattal. A szájüregi daganatokat a családorvos mellett ingyenesen szűrik a fogorvosok és a fül-orr-gégészek is, ez kétévente ajánlott. Tüdőszűrésre negyvenéves kor fölött évente egyszer beutaló nélkül is el lehet menni, a dohányosoknak pedig célszerű lehet úgynevezett alacsony dózisú CT-vizsgálatra is ellátogatni. Utóbbi hamarabb képes kimutatni az esetleges tüdőrákot, és így jobb eséllyel lehetővé tudja tenni a kezelést is (ez a vizsgálat az állami rendszerben szűrésként egyelőre nem érhető el). A csontritkulást a nőknél hatvanöt éves kor felett (rizikó esetén korábban is) szűrhetik, ehhez a háziorvos adhat beutalót a reumatológiára, onnan küldik a pácienst csontsűrűség-vizsgálatra. A bőrrák szűrésére évente-félévente érdemes sort keríteni bőrgyógyászaton, a férfiak prosztatarákja pedig ötvenöt és hatvankilenc éves kor között szűrendő, ezt háziorvos vagy urológus végzi el végbélen át, utóbbi szükség esetén ultrahangos vizsgálattal is kiegészíti azt (a PSA-vizsgálat vérből történhet a beteg kérésére térítéses módon a legtöbb laborban, vagy urológus beutalójával ingyenesen).
