A kétgyermekes édesanya, orvos, a Vanilia Travels blog írója természetközeli ember, aki megnyugszik és fellélegzik a fák között, és gyermekeit is a természet szeretetére neveli. Első kisfiával akkor kezdett el egyedül túrázni, amikor férje a munkája miatt több napot külföldön töltött.
– Egyszerűen ki akartam lépni a játszótér–drogéria–otthon Bermuda-háromszögéből hétköznap is. Az első próbálkozások nem voltak igazi túrák, inkább csak erdei séták. Milán hathetes volt, amikor mentünk egy kört a Pilisben, de igazán emlékezetes az az út volt, amikor kettesben túráztunk el a Dömör-­kapui vízeséshez Szentendrén. Idén a nyarat egy kányavári szigeti kirándulással kezdtük a Kis-Balatonnál, ahova kisebbik fiam is elkísért minket hordozóban, épp öthetesen.­ Ez annyira könnyedén sikerült, hogy ezen felbátorodva nekivágtunk Szlovéniának, ahol minden napra jutott egy kisebb túra. Kedvencem a Slap Savicához vezető út volt – mondja Scheili Eszter, és hozzáteszi, számára a monotonitás megszakítását adják ezek a kirándulások, ilyenkor nyugalomra és csendre lel.
– A gyerekemmel mindezt átélni igazi minőségi idő, más, mint amikor otthon főzök, ő meg mögöttem játszik a szőnyegen. Ezek a kirándulások neki tapasztalást, szabad játszóteret, valamint elképesztő szókincset adtak. Megtanulta a saját korlátait,­ a mozgását remekül kontrollálja: úgy mozog, úgy mászik fel mindenre, hogy öröm nézni, nem beszélve arról, hogy olyan nagy kalandok ezek, amiket velem kettesben élt meg. Az pedig, hogy a bölcsis néni rendszeresen hüledezett, hogy honnan ismeri a kétéves gyerek a hőscincér, a foltos szalamandra vagy levélfonák szavakat, már csak pluszban legyezte a büszkeségem – meséli Eszter, aki szerint nagy levegő, higgadtság és az elengedés tudománya szükséges ahhoz, hogy gyerekkel keljen útra az ember. Első alkalmakkor olyan helyekre érdemes kirándulni, amiket ismerünk, és ahonnan könnyen hazamehetünk.
– Itthon legnagyobb kedvencünk a Dera-patak szurdoka. Fapallók, kis hidak teszik érdekessé a túrát a völgyben, a kicsik és a nagyok is nagyon élvezik. Minden évszakban
ellátogatunk ide, ahogy Solymáron a Paprikás-patakhoz is. A Sorrento-sziklákat, a Sóstói és a Gyadai tanösvényt is gyakran ajánlom ismerős családoknak. Utóbbi kicsit hosszabb, de annyi izgalmas dolog – például­ lépegető, egyensúlyozó feladatok, függőhíd – vár ránk a túra során, hogy észre sem vesszük a távot. Mátrakeresztesen a Csörgő-­patak völgye a kedvencem. Horvátországban sokat túráztunk Baška környékén, a Biokovón és a Velebit hegységben, itt vegyesen voltak gyerekbarát és háti beülős hordozós túráink. A legszebb távokat Tenerifén teljesítettük, legemlékezetesebb a Tei­de volt. Az Anaga parkban rengeteg rövid, érdekes, interaktív túraútvonal van, ahogy a Bajor-Alpokban az Eibsee és Königssee környékén is mesés szakaszokat teljesíthetünk gyerekkel is.

Mozgásterápia

Mindegy, hogy fiatalon vagy idősen kezd túrázni az ember, a műfaj tudatos rákészülést igényel. Saját bőrén tapasztalta ezt Kárpáti Dorka mozgásterapeuta is, akinek első élményei nem voltak épp felhőtlenek.
– Amikor belekezdtünk az Országos Kéktúrába, nem bírtam hét kilométernél többet menni, annyira fájt a csípőm, a térdem, ráadásul bütyköm és lúdtalpam is volt – mondja a szakember, aki ezután kezdte el kikezelni a problémáit, ma pedig túrázóknak tanítja, hogyan tudnak tudatosan és fájdalom nélkül útra kelni. Megtanulják a lúdtalp, a bokasüllyedés, a bütyök, a sarkantyú és kalapácsujj kiváltó okait, a természetes megoldásokat; megismerik a lábboltozat helyreállítását célzó gyakorlatokat, és azokat a „hibákat”, amik akaratlanul is a lábak egészsége ellen dolgoznak. A szakember szerint fontos, hogy az emberek értsék a fájdalom szerepét, tudatosabbá váljanak, és legyen eszközük a fájdalomcsillapításra a gyógyszereken túl. Az SMR-golyóval például fellazítható a feszülő, görcsös talp, a kinesiotapasz segít stabilizálni a bokát vagy a térdet, a floss-szalag pedig a feszült izmok kioldásában, a lábduzzanat csökkentésében és a fájdalomcsillapításban segít.
– Több olyan vendégem van, akik ezeket vitték magukkal az
El Caminóra és a kéktúrára – mondja Dorka, aki szerint túl sok stressz éri a ma emberét, de a modern élet is megeszi a mozgásformáinkat. – A természetben gyaloglás az ember közege. Rengeteg kutatás bizonyította már jótékony hatását depresszió, szorongás, szív- és érrendszeri betegségek, immunrendszer- és mozgás­szervi problémák kezelésében. Japánban például tényleg vényre írják fel az „erdőfürdőt”.
A mozgásterapeuta gyakorlati ­tanácsokkal is szolgál. Szerinte a legfontosabb a cipőválasztás.
– Mindenhol azt olvasni, hogy olyan lábbelit válasszunk, ami tartja a bokát. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy a boka feladata, hogy szabadon tudjon mozogni, hogy lekövesse a talaj egyenetlenségeit. Ha ebben korlátozzuk, a test kénytelen kompenzálni, ami többek között térd-, derék- vagy csípőfájdalmakhoz vezet. Én olyan cipőt szoktam javasolni, ami minél szabadabban hagyja mozogni a lá-bat – magyarázza a szakember, aki a sérülések megelőzése érdekében fontosnak tartja a boka és az egyensúlyi rendszer felkészítését. – Álljunk fél lábon csukott szemmel, és ha ez megy tíz másodpercig támasz nélkül, próbáljuk meg mindezt instabil talajon, párnán, félbehajtott jógaszőnyegen, balance-padon. Kezdésként ez rengeteget számít.
Kárpáti Dorka szerint a rendszeres nyújtással is sokat tehetünk a mozgékonyság fenntartásáért, és a légzésre is oda kell figyelni:
– Érdemes csak az orron keresztül venni a levegőt. Eleinte ez nehéz, de két-három túra után érezhetővé válik, hogy jobban bírjuk a távokat és a szintemelkedéseket.

A kéktúra napja

Az elmúlt évek sikerei után az Országos Kékkör három részén október 14-én a Magyar Természetjáró Szövetség újra megszervezi az ország legnagyobb ingyenes közösségi túráját. Száznegyvenhárom túracsoporttal összesen több mint 2580 kilométert tesznek meg a túrázók egy nap alatt.