Kovács Attila egynapos volt, amikor 1965. április 4-én az ország a felszabadulás huszadik évfordulóját ünnepelte. Édesapja – aki jogászként, alezredesi rangban Szegeden a rendőrkapitányságot vezette – az emlékművek koszorúzásánál a díszsortüzet lövő katonákat megkérte, hogy három sorozat után szíveskedjenek lőni egy negyediket is, mert fia született.
– Nekem már akkor lőttek, amikor megszülettem – nevet. Édesanyja, László Aranka a magyar gyermekgyógyásznők közül elsőként lett az orvostudományok doktora. Attila a nagyszüleinél nőtt fel, mert a szülei sokat dolgoztak, velük leginkább hétvégén találkozott.
– Kiskoromban rajongtam az indiánfilmekért, ezért amikor megtudtam, hogy ezek a történetek könyvekben is elérhetők, a nagymamámmal olvastattam fel őket. Végül, hogy a drágának maradjon ideje főzni is, négyesztendős koromban megtanított olvasni – meséli.
Iskolai énekkarokban az egyetemi évekig énekelt, utána a Szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusának volt a tagja. Nyolcadikos korukban egy kórus-cserelátogatás keretében három és fél napot vonatoztak Grúziá­ba. Azóta még ötvenkét másik országot sikerült meglátogatnia.

ÉLETEKET MENTETT

Kamaszként még szívesen lett volna film- vagy operarendező, jogász, diplomata, vagy akár újságíró, ám édesanyja azt javasolta, előbb végezze el az orvosit, hogy biztos megélhetése legyen. Belgyógyásznak indult, de átnyergelt az immunológiára és a reumatológiára.
‒ Igazán emberbarát voltam: sokak életét mentettem meg azzal, hogy soha semmilyen szikét nem vettem a kezembe ‒ mondja. ‒ Nem bántam meg a váltást. Izgalmas dolgok derülhetnek ki akár egy derékfájás vagy egy ízületi gyulladás hátterében is.
Végül négy szakvizsgát tett: belgyógyászatból, reumatológiából, fizioterápiából és klinikai farmakológiából, azaz gyógyszerismeretből. Az utóbbit csak azért, mert egy átpezsgőzött éjszakán megígérte a barátjának, egy professzornak. 2018-ban arról, hogy kiérdemelte az egészségügy egyik legrangosabb szakmai elismerését, a Batthyány Strattmann László-díjat, édesanyja elvesztése után egy héttel értesítették.
A háziorvosok reumatológiai­ képzését szívügyének tekinti. Jelenleg a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház SZTE Oktatókórházának osztályvezető főorvosa, mellette a Szegedi Tudományegyetem címzetes professzora. Hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból, a mai napig rendszeresen ügyel a fertőző- és gasztroenterológiai osztályon. Első házasságából született fia, a huszonöt éves Kristóf gyermekaneszteziológusnak, a tizenhárom éves Detre fia fogorvosnak készül.

NYOMOT HAGYNI A VILÁGBAN

Attila a szellemi kihívásokat gyerekként is kereste, nagymamájának köszönhetően kereszt-, betű- és szórejtvényeken nőtt fel. Nyolc évig zongorázott, belekóstolt a sakkozásba is, mindenféle tanulmányi versenyeken indult. És válogatás nélkül falta a könyveket, ahogy a történelmi és a földrajzi atlaszokat is.
‒ Az ember nyilván szeretné magát megmutatni, hogy nyomot hagyjon majd maga után, amire esetleg az utódai kicsit büszkék lehetnek. Van, akinek ez a festészetben, másnak a művészetben vagy a sportban sikerül. Én pedig néztem a különböző kvízjátékokat, már ifjú orvosként, és akkor döbbentem rá, hogy jé, ezt a választ én is tudnám, azt is tudnám, esetleg hamarabb nyomnám meg a gombot.
Először a Vágó István vezette Mindent vagy semmitbe nevezett be 1996-ban.
‒ Remegő lábbal léptem a stú­dió­ba, nem tudhattam, kihez társulok, ki hány adást nyert előtte ‒ idézi fel. Kilenc játékban győzött, és nyert egy autót. Onnantól sorra jöttek a vetélkedők. A Ki marad a végén? vagy a Quizfire Rózsa Györggyel, vagy például a Kell egy csapat Kovács Kokó Istvánnal, akkor is hazavihetett egy autót. Játszott Az örökös és a Maradj talpon! című műsorokban Gundel Takács Gábornál. Évek óta tagja a Kvízjátékosok klubjának, amelynek tagjai havonta szerveznek összejövetelt. Legyártottak olyan nyomógombokat is, amilyeneket a tévéműsorokból ismerhetünk.

REKORDER GÉNIUSZ

Az ATV 2021-es A Géniusz című műsorában, a legjobbak arénájá-ban – ahova csak olyanokat hívtak meg, akik már nyertek más televíziókban vetélkedőt – hét játékkal, negyvennyolc adással és negyvenöt győzelmével Attila számított a rekordernek.
Az első évad végén két és fél millió forintot kapott. A második évad a doktor hatodik párbajával folytatódott, ezért a két szezon közti tíz hónapot készüléssel töltötte. A különböző kvízkönyveken kívül komoly hangsúlyt fektetett azokra a területekre, amelyeken gyengébbnek érezte magát. A bulvárból felesége, Rita képezte ki.
Miközben végtelen szerénységgel és alázattal fordult versenytársai felé, Attila szédületes győzelmeket aratott, és az utolsó, tizedik párbajban megnyerte a tízmillió forintos fődíjat. Akkor az ellenfelét izgalmas, filmbe illő csatában győzte le: az első körben 9 : 0-ról veszített 10 : 9-re, és ilyen vereség után tudott három kört nyerni. Hullott a konfettieső, a doktor szeme könny­be lábadt. „Ha Attilát korábban Federerhez hasonlíthattuk, akkor azt mondhatom, hogy Federer ellen már egy szettet is nagy büszkeség elcsípni” – gratulált ellenfele, a biológia–kémia szakos Szilágyi János. A műsor harmadik évada idén szeptemberben indult, ez a széria a Géniuszok Géniusza,­ a tévécsatorna tizenhat legjobb kvízbajnoka játszik egymás ellen. Természtesen Attila ismét megméretteti magát.