Fiatalon természetesnek vesszük, hogy mindent tisztán és élesen látunk, de ahogy telnek az évek, romolhat a kép. Viszont ebbe nem beletörődni kell, hanem megkeresni azokat az okokat, amelyek a háttérben állhatnak, és ha lehet, kezeltetni. Itt az időfaktor kulcskérdés, ugyanis vannak betegségek – például a szürke hályog –, amelyeknél később is helyreállítható a látás, de olyanok is, amelyeknél könnyen előállhat az eső után köpönyeg esete. Emiatt kell figyelni arra, hogy szemészeti szűrővizsgálatra évente egyszer elmenjünk.

– A szűrés alkalmával időben észrevehető például a makuladegeneráció, ami igazán gyakorivá csak hatvan-hetven éves kortól válik, de kialakulhat jóval korábban is. Vele kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, hogy napjainkban többször fordul-e elő. Látszatra mindenképp, de valójában nem, valószínűleg csak az átlagéletkor emelkedése miatt­ érint többeket, mint, mondjuk, harminc évvel ezelőtt. Másrészt a diagnosztika is rengeteget fejlődött, ma már sokkal korábbi stádiumban fel tudjuk fedezni, és kezelni is jobban tudjuk – mondja prof. dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.

Időben felismerni

A makuladegenerációnak két típusa van, az egyik az úgynevezett száraz, a másik a nedves. Előbbinél az érintettek többnyire arra panaszkodnak, hogy nem látják azt a területet, amit éppen néznek, például az arcokat, és nem megfelelő számukra a korábban használt olvasószemüveg. A probléma elsődleges oka a pigmenthám károsodása, ami miatt a fotóreceptorsejtek pusztulni kezdenek. Ezt a típusú makulabetegséget érdemben sajnos ma sem tudják kezelni, a jó hír egyedül az, hogy a kialakulása hosszú folyamat, vitamin- és antioxidáns készítményekkel pedig lassítható. A betegséggel kapcsolatban komoly tévhit, hogy egy idő után vakságot okoz. Ez nem igaz, csak a centrális látást – és azzal együtt az olvasási képességet – veszi el. A nedves típusú makuladegeneráció már nem lassú folyamat eredménye, annál az érintettek hirtelen érzékelnek komoly látásromlást. Ezt leszámítva a tünetek megegyeznek a száraz változatéival, azaz csökken, majd elveszhet az éleslátás és az olvasási képesség. Ezt a problémát az okozza, hogy az éleslátás helyén kóros érnövekedés indul meg, az erek pedig betörnek a retinába. Ezt követően folyadék áramlik a szövetek közé, és ödéma alakul ki, létrejöhet vérzés is.

– Ennél a betegségnél már vannak olyan érnövekedést gátló injekciós gyógyszerek – ezeket csak a kiemelt központokban, például egyetemi klinikákon lehet adni –, amelyek vissza tudják fejleszteni a kóros ereket. A kórházakban és a felszereltebb szakrendelőkben más típusú készítményt lehet adni, de időben alkalmazva az is hatásos, gyulladáscsökkentő cseppekkel pedig csökkenthető az ödéma is. Ilyenkor a látásélesség és az olvasási képesség is visszaállítható. Azt viszont tudni kell, hogy előrehaladottabb állapotban már nem működnek ezek a gyógyszerek, csak akkor, ha valaki időben orvoshoz megy, és elvégzik nála a diagnózishoz szükséges szemvizsgálatokat, majd megkezdik a kezelést – emeli ki a professzor.

Fátylat a szürke hályogra

A szürke hályog régen rettegett szembetegség volt, de ma már műtéttel remekül gyógyítható. Komoly változás az is, hogy míg húsz-huszonöt évvel ezelőtt csak a teljesen átlátszatlan, elszürkült szemlencsét operálták, ma már jóval korábbi műtétre is lehetőség van.

– Rengeteget fejlődött a mikrosebészet, és már nagyon jók a műlencsék is, ezért ha a látásromlás panaszt okoz a mindennapokban, már ötven-hatvan százalékos látóélességnél is el lehet végezni a beültetést. A műlencsékkel ma már azokat a dioptriahibákat is meg lehet szüntetni, amelyek idősebb korban gyakran kialakulnak, így aki szemüveget visel, az a műtét után azt is elhagyhatja. Bár műlencsék nem minden esetben ültethetők be – előrehaladott cukorbetegségnél például nem alkalmazhatók –, de a multifokális lencsékkel az olvasási képesség is visszaállítható – mondja prof. dr. Nagy Zoltán Zsolt.

A közeli látást visszaadó multifokális lencsék akkor is beültethetők, ha nincs szó szürke hályogról, viszont abban az esetben a beavatkozást nem finanszírozza a társadalombiztosító. Ilyenkor a gondot nem betegség, hanem az úgynevezett öregszeműség okozza. Ez az állapot azért alakul ki, mert a kor előrehaladtával a szemlencse rugalmassága, és azzal együtt a közelre fókuszáló képessége csökken. Ez abban mutatkozik meg, hogy negyven-negyvenöt éves kor felett egyre nagyobb nehéz­séget okoz a szövegek közelről olvasása. A probléma lézeres kezeléssel nem igazán orvosolható, megoldást csak az olvasószemüveg vagy a műlencse jelent.