A „kis hülyét” egyébként úgy hívják, Baukó Attila – vagy ha így jobban ismernék: Azahriah. Huszonegy éves. Négy éve publikálta első dalait a neten, most pedig háromszor fogja megtölteni a Puskás Arénát. Körülbelül száznegyvenezren látják majd a koncertjét. Ez magyar előadónak még nem jött össze. Hogy az elmúlt két évben mekkora sztárrá nőtte ki magát, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy még aznap szétkapkodták a jegyeket. Aztán jött a következő koncert híre. Nemsokára pedig a harmadiké. Teljes az őrület Azahriah körül. Ehhez persze nem elég a tehetség. Ehhez kellett azért egy nagyon jó menedzsment, és az is, hogy a jegyvásárlós őrület elkezdte önmagát is mind nagyobbra pumpálni. A magyar zenészszakma és az internetezők egy része hajlamos volt megszólni Azahriah-t: mit képzel ez a kis nyikhaj, épphogy csak megfogta a gitárt, és máris mekkorára nőtt. Nem járta be a „hivatalos utat”, nem kellett neki tíz évig harminc ember előtt játszania kis klubokban. És a zenéje is milyen már:
„Már te is erről a kis hülyéről írsz?” – kérdezi egy szintén a negyvenes éveiben járó barátom a telefonban. Igen, róla.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
