– A szüleim, bár budapestiek, sok évvel ezelőtt úgy döntöttek, maguk mögött hagyják a fővárost, és az Alföldön, lakott területtől távol, egy erdő mellett vásároltak egy tanyát, rajta egy régi, romos vályogházzal. Itt kezdtek biogazdálkodással foglalkozni – meséli Bukovicsné Békefi Daisy, a greens_of_daisy Instagram- és TikTok-oldal megálmodója. – Igazi úttörőnek számítottak, abban az időben ugyanis még nem volt túl népszerű a környezettudatosság, a fenntartható életmód. Nemcsak a kertészkedés során nem használtak vegyszereket, de a háztartásban sem. Szelektíven gyűjtötték a szemetet, komposztáltak, környezetbarát szerekkel mostak és mosogattak, az étkezésben pedig kerülték a tartósítószereket.
A százszorszépről elnevezett Daisy (a virág neve angolul daisy – a szerk.) gyerekkorát a természetben töltötte, természetgyógyász édesanyjától pedig komoly tudásra tett szert.
– Emlékszem, óvodás voltam, amikor a csoportban a gyógynövényekről tartottam előadást, megmutattam, hogy a bogárcsípést melyik növénnyel kell bedörzsölni, a porcsin dézsmálásával pedig bevezettem ovistársaimat a gazevésbe – emlékszik vissza. Daisy szülei szemléletmódját vitte tovább, és bár férjével elgondolkodtak azon, hogy a gyerekek miatt beköltöznek a városba, végül arra jutottak, sokkal többet nyernek azzal, ha vidéken nőhetnek fel. Maradtak hát az Alföldön, közel a szülei birtokához.
Nagyanyáink füveskönyvei
Daisy a gimnázium után kertészeti egyetemen folytatta tanulmányait, és a gyógynövényekre specializálódott.
– Egy mezőgazdasági egyetemen elsősorban a gyomnövények irtásáról tanulunk, ám én azok étkezési és gyógyászati felhasználását kutattam. A szakdolgozatomat is ebből írtam. A gyomnövénynek nevezett növények talán azért állnak ennyire közel hozzám, mert ahogy már az elnevezés is sejteti, mostoha, alulértékelt növényekről van szó. Ahogy azonban egyre mélyebbre ástam magam a szakirodalomban, annál több érdekességet találtam – mondja Daisy, aki több száz éves könyvek, gyűjtemények olyan tudásanyagát porolta le, amely kiállta az idő próbáját, ma pedig követői tízezrei olvashatják és alkalmazhatják mindezt.
Elmagyarázza, hogy a gyom és a gaz nem tudományos fogalmak, csak nézőpont kérdése, mit nevezünk annak.
– Általában azt a növényt soroljuk ide, amely olyan helyen nő, ami zavar bennünket, vagyis „rossz helyen van”. Ha kiragadjuk a mezőgazdasági termelésből, ahol tényleg hátráltatja a haszonnövények fejlődését, és önmagában vizsgáljuk meg, láthajuk, hogy ehető, egészséges, gyógyhatása is van, vagyis inkább gyógynövény, mint gaz. Ez olyannyira igaz például a porcsinra, hogy a patikában étrend-kiegészítőként árulják súlyos ezrekért, ómega-3 zsírsav tartalma ugyanis nagyon magas. Ugyanez igaz a tyúkhúrra is, míg sokaknak sok bosszúságot okoz, mások ennek segítségével sikeresen fogynak.
Daisy a közösségi oldalain komoly „reklámot” csinál ezeknek a vadnövényeknek, tyúkhúrból készíti a pesztót, libatopból a levest és pásztortáskából a salátát, online receptes füveskönyve szinte kimeríthetetlen.
– Csalán, tyúkhúr, turbolya, madársóska: olyan gyakori növények ezek, amelyek mindenki számára elérhetők, és sokrétűen lehet használni őket. A kedvencem a csalán, ami egyrészt gyógynövény, szárított formában ismerjük leginkább, én azonban a legtöbbször főzéshez és sütéshez használom. Bár nyersen szúrós és nem túl kedvelt növény, pont úgy kell elkészíteni, mint a spenótot, még az íze is ugyanolyan lesz. A különbség, hogy a spenóttal ellentétben a csalán sokkal több vasat tartalmaz, de nincs benne oxálsav, ami miatt a spenót túl gyakori fogyasztása nem ajánlott. A titok, hogy az előkészítés során öt-tíz percig forralni kell, hogy teljesen elveszítse szúrósságát – magyarázza az influenszer, aki legutóbb körtelevet készített, kamrájában pedig a hagyományos befőttek és lekvárok mellett olyan ínyencségek sorakoznak, mint zölddió-befőtt, rózsalekvár, zöldségpástétom vagy lecsó. – Ha valamilyen növénynek épp szezonja van, akkor azt biztosan felhasználom, elvégre egészséges, vegyszermentes, egy karnyújtásnyira van, ráadásul nem kerül semmibe. Azt talán mondanom sem kell, hogy az én konyhámban minden vegyszer és tartósítószer nélkül készül.
Digitális természetszeretet
Daisy nem csak a vadnövényeket gyűjti, gyümölcsöket, zöldségeket és olyan virágokat is hasznosít, mint a rózsa vagy a vérehulló fecskefű. Érzékeny bőre miatt kezdett el natúrkozmetikumokkal is foglalkozni, termékeiben többek között az ibolya, a százszorszép, a csipkebogyó és a mályvavirág erejét ötvözi.
– A fiatalokat érdekli ez a téma, sokan írnak, fotókat küldenek, és megosztják, mi hogyan működött náluk, legyen az fenyőrügycukor vagy épp virágokkal díszített focaccia – mondja, és elárulja, az online platformok működtetése egyáltalán nem megerőltető, hiszen a mindennapok szülik a tartalmakat. – Tegnap nem azért főztem be körtelevet, hogy legyen tartalmam, hanem azért lett tartalmam, mert épp befőztem.
Daisy nem győzi hangsúlyozni, bár tudatosan élnek, nincsenek merev szabályok, pont úgy telnek a mindennapjaik, mint mindenki másnak, csak egy kicsit talán jobban ragaszkodnak a természethez.
