■ Mi az a zajszennyezés?
A The New Yorker 2019-ben nagyszabású cikkben tette fel azt a kérdést, hogy vajon a zajszennyezés lesz-e az emberiség következő nagy közegészségügyi krízise. Végül ezt elodázta a Covid (mint nem várt, ám világméretű egészségügyi krízis), de ma aktuálisabb a téma, mint valaha. Egyszerűen megfogalmazva környezetszennyezésről akkor beszélünk, amikor szennyező anyag kerül a környezetünkbe, és ennek nemkívánatos hatásai vannak. A lég- és a vízszennyezettség mindennapos téma, de a fény- és a zajszennyezésről is egyre több szó esik.
■ A tét a túlélés
A hangok szinte állandóan körülvesznek bennünket, van hangja a természetnek, és persze a civilizációnak is. Az ember okozta zajhatás pedig olyan tempóban növekszik, hogy a természet is kénytelen feltekerni a hangerőt. Az Amazonas esőerdőiben a tamarin majmok egy fajtája napjainkban kétszer olyan gyakran kommunikál szagok segítségével, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanis hangjukat egyre inkább elnyomja a közlekedés és más emberi zajok. A kutatók megvizsgálták, mennyire hangos lett a környezet, amelyben élnek. A beszűrődő zajok nagy része a közeli autópálya, a hadgyakorlatok, de akár gyereksírás hangja is lehet. Megfigyelték, hogy ahol a zaj elérte a hatvanöt decibelt, ott a majmok hatvan százalékkal nagyobb részben használták a szagokra épülő kommunikációt, hetven decibelnél (ez egy hangos osztályterem vagy egy épp aktív mosógép zajának felel meg) ez a szám már kilencven százalék volt. Ezeken a helyeken a majmok egyébként a hanggal történő kommunikációjukból nem vettek vissza, de hosszú távú „üzeneteiket” zajos helyeken sokkal inkább szagokkal nyomatékosítják hangok helyett.
■ A zaj nem jár egyedül
A Gilgames-eposzban az egyik istent annyira zavarja az emberek éjszakai lármázása, hogy az jut eszébe, ki kellene irtani az emberiséget. A hírekben nemegyszer lehet hallani olyan esetről, hogy valaki végez a szomszédjával, mert csak így tud véget vetni a folyamatos idegesítő lármának. Nem kell azonban ilyen szélsőségekig elmenni, ha a zajok egészségünkre történő hatásait vizsgáljuk, hiszen számos hétköznapi problémát is okozhatnak. Az agyunk folyamatosan monitorozza az olyan hangokat, amelyek veszélyt jelezhetnek, ez alvás közben is így van. Ebből következik, hogy az állandó vagy az átlagnál hangosabb zajok szorongást és stresszt okozhatnak. A zajszennyezés növekedésének egyértelmű következménye, hogy az ember érzékenyebb lesz a stresszre. Azok, akik komoly zajszennyezésben élnek, ingerlékenyebbek, frusztráltabbak vagy akár dühösebbek is, mint csendesebb környezetben élő társaik. Ha azt érezzük, hogy képtelenek vagyunk kontrollálni a környezetben hallható ricsajt, az nyomot hagy mentális egészségünkön.
■ Tessék?
Az egyre hangosodó külvilág szervi bajokat is okozhat, leggyakoribb esetben halláskárosodást. Ezek közé tartozik az abnormális hangerő-érzékelés, továbbá a fülzúgás, ami súlyosabb esetben fülcsengésbe is torkollhat, illetve a torz hallás. További kutatások azonban arra is rámutattak, hogy a zajok olyan tüneteket is okozhatnak, amelyeket elsőre nem is kapcsolnánk össze velük. A zajszennyezés rövid távú következményei között többek között ma már a vérnyomás-ingadozást is számontartják. A hosszú távú következmények között pedig előkelő helyen szerepelnek az érrendszeri betegségek. Egy 2018-as kanadai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azoknál a várandós anyáknál, akik fokozott zajszennyezésnek vannak kitéve, nagyobb a veszélye a terhesség alatti magas vérnyomásnak.
■ Aludni szeretnék!
A zajszennyezés nagyon gyakori következményei a különböző alvászavarok: a nehezen történő elalvás, az állandó felébredés és a túl korai kelés. A zajok ronthatják az alvás mélységét és minőségét, ami erősen befolyásolja kedélyállapotunkat és koncentrálóképességünket.
És most nemcsak azokról beszélünk, amelyekre felébredünk, és amelyek ezáltal meggátolják folyamatos pihenésünket, hanem azokról is, amelyek nem ébresztenek ugyan fel, de tudat alatt hatással vannak a pihenés minőségére, ugyanis megváltoztatják, mennyi időt töltünk az alvás bizonyos szakaszaiban. Az éjjel-nappal hallható közlekedés, beleértve a légi közlekedést is, bizonyítottan növeli a felületes alvási fázisban töltött időt, és csökkenti azokat a mélyalvásban vagy a REM-fázisban töltött órákat, amelyek valódi pihenésünket szolgálnák. Az éjszakai zajok ezenkívül az olyan hormonok túltermelését is okozhatják, mint az adrenalin vagy a kortizol.
