Magyarországon még mindig kevés szó esik a jótékonykodásról, pedig évről évre többen döntenek úgy, hogy akár anyagilag, akár önkéntes munkával valamilyen jó ügy mellé állnak. Kik adakoznak, hogyan, és milyen úton tudunk mi magunk is segíteni?

A nagyapám, aki bár nem hitte a jóistent, egész életében hatalmas szívvel élt, és sokszor mondogatta nekem: „Soha ne feledd, Jusztikám, a végső elszámolásnál az számít majd, hogy milyen emberként éltél!” Nem vetette fel őket soha a pénz, mégis mindig tudták a nagymamámmal, melyik házban jön jól egy kosár élelem, egy gazdag leves, néhány meleg ruha vagy két erős kéz. Bár a lépték nagyon más, mégis ők jutottak eszembe, amikor a The New York Times megjelentette Charles­ F. Feeney amerikai milliárdos történetét, aki halála előtt szinte a teljes vagyonát, mintegy hétmilliárd dollárt eladományozott. Az üzletember a repterek vámmentes boltjaiban értékesített luxustermékeknek – cigaretta, parfüm, alkohol – köszönhetően lett milliárdos az 1950-es években, de a vagyonnal járó luxusból soha nem kért. Kerülte a csillogó partikat, turistaosztályon repült, metróval vagy taxival utazott. Azt is elhatározta, hogy névtelenül adakozik, amit akkoriban az amerikai adományozók mindössze egy százaléka követett. Jellemzően emberi jogi szervezeteket, kutatásokat, egyetemeket és humanitárius ügyeket támogatott, kilétére pedig csak 1997-ben derült fény, amikor eladta a cégét. A jogi beadványokból kiderült, a tőke jelentős része egy bermudai filantróp intézményé, amely tizenöt éven át névtelenül adományozta a dollármilliókat. A milliárdos életrajzi regényéből az is kirajzolódik, hogy Charles F. Feeney személyiségét, a vele született kedvességét és törődését elsősorban gyerekkorának kékgalléros közege és szülei példája alakította. 

Az együttérzés biológiája

– Az együttérzésnek megvannak az idegrendszeri alapjai, már egy kétéves gyerek is reagál, ha például azt látja, hogy az édesanyja beütötte a lábát és jajgat, erre ő is megfogja a sajátját, és gondterhelten néz. Bár segíteni még nem tud, a testbeszédén látszik, észlelte, hogy a másiknak valami nem jó – magyarázza Barcs Krisztina pszichológus. Kevesen tudják, hogy a szeretetteli érzések mellett számos pozitív hatása van a testünkre is annak, ha másokon segítünk, vagy csak azzal kapcsolatos tartalmat nézünk. – Egy vizsgálat során a kísérleti alanyoknak Teréz anyáról vetítettek dokumentumfilmet, majd kimutatták, hogy a nyálukban az immunanyagok mennyisége megemelkedett. Vagyis biológiai szinten a jótékonykodás, úgy tűnik, erősíti az immunrendszerünket – mondja a szakember. – A segítségnyújtó viselkedésre az állatvilágban is bőven találunk példát. Az állat, amely a ragadozó közeledtére figyelmezteti társait, nem a saját javáért cselekszik, sőt, magára hívja fel a ragadozó figyelmét, csökkentve ezzel a saját túlélési esélyeit. Ez alapján az önfeláldozó viselkedésnek rég ki kellett volna halnia, ez azonban valamiért mégsem történt meg. Fontos tanulság lehetne manapság az emberek számára, hogy a faj egészének túlélését támogatná, ha nem kizárólag a saját közvetlen érdekeinket tartanánk szem előtt – mondja Barcs Krisztina, és hozzáteszi, hogy a jótékonykodás tud önző dolog is lenni, amennyiben azért tesszük, hogy érezzük, mennyire jószívűek vagyunk. Ezért fontos volna, hogy a figyelmünk középpontjában ne mi magunk legyünk, hanem annak a személynek vagy szervezetnek a valós igényei, akit segíteni szeretnénk. – Ráadásul az adományozottnak is van méltósága, amit fontos tiszteletben tartani, úgy kell adni, hogy azzal ne alacsonyítsuk le a másikat.

Csúcsgazdagok és rászorulók

Míg Nyugaton a jótékonykodásnak komoly kultúrája van, itthon kevesebb szó esik róla, pedig sok honfitársunk támogat jó ügyeket. Magyarország legnagyobb adománygyűjtő platformja, a NIOK Alapítvány 2022-ben végzett felmérése arra kereste a választ, hogy miképp alakul a magánadományozás itthon. Kétszáztíz adománygyűjtő válaszadó 86,8 százalékának volt 2021-ben pénzbeni támogatása magánszemélyektől, bár ez az összeg az éves bevételük 15 százaléka alatt maradt. A pénzbeli juttatások mellett meg kell említeni az önkéntes munka jelentőségét is. A KSH adatai szerint 2022-ben a felnőtt magyar lakosság több mint 30 százaléka végzett önkéntes munkát az év során. 

Magyarország egyik leggazdagabb embere, aki cikkünkben neve elhallgatását kérte, férjével karöltve minden évben sok tízmillió forintot szán jótékonykodásra.

– A nagy tételben való adományozás egyik legjobb módja az aukció, ahol a megvásárolt tétel után az összeg egyik része a segítő szervezethez, a másik pedig a művészhez folyik be – avat be minket az üzletasszony. – Természetesen nem csak licitálunk, közvetlenül is támogatunk néhány szervezetet, havi rendszerességgel, fix összeggel patronálunk alapítványokat, és különféle kampányokba is beszállunk – mondja a kétgyermekes édesanya, és hozzáteszi, van, ahová ötezer forintot utalnak rendszeresen, és minden évben tízmilliós összegekkel gyarapítják egy-egy szervezet számláját. – Fontos, hogy személyesen ismerjük a kezdeményezés alapítóját, de gyakran elegendő garanciát jelent egy szervezet komoly múltja ahhoz, hogy tudjuk, a pénz biztosan jó helyre kerül. Megnyugtató számunkra, ha folyamatos a kommunikáció a közösségi médiában, hírlevélben, azaz látható eredménye van az adakozásnak, és nem utolsósorban az adott helyen nyitottak arra, hogy kommunikáljanak velünk – mondja a vállalkozó, és hozzáteszi, bár szubjektív, számára egyáltalán nem mindegy, hogy ki a szervezet arca, mennyire tudja hitelesen képviselni az ügyet, mennyire tud együtt gondolkodni vele. – Sajnos van néhány ember, akinek a személye több kárt okoz, mint hasznot – teszi hozzá.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .