Hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni az ízületi fájdalmakat, és azt gondolni, azokat mindenképpen gyógyszerrel kell enyhíteni, pedig ez nem mindig jó ötlet. A tartós, önhatalmú gyógyszerszedés végképp kerülendő, ugyanis sok rizikót rejt magában. Ehelyett mindig azt kell nézni, hogy a fájdalmat mi váltja ki, és lehetőleg azt okilag kezelni.

– Sérülések, kopásos ízületi betegségek és gyulladásos reumatológiai kórképek egyaránt okozhatnak ízületi fájdalmat. Emiatt kell első lépésben megkeresni, hogy az honnan, melyik anatómiai régióból indul ki. Számít az is, hogy az érzet felületes-e vagy mély, illetve hogy milyen a jellege. Lehet például égő, szúró, vagy akár lüktető is. Azt is tudni kell, hogy a panasz hat hétnél rövidebb ideje tart-e, vagy pedig több hónapja fennáll. Ezen kérdések megválaszolása nemcsak a kiváltó ok feltárása, hanem a kezelés megválasztása miatt is fontos – mondja dr. Szamosi Szilvia PhD reumatológus, egyetemi docens.

A terápiára az is kihathat, hogy a fájdalomhoz társul-e más probléma, például kimerültség, depresszió és alvászavar, feszült lelkiállapot. Azért kell ezt tisztázni, mert ezek gyakran az ízületi fájdalmak kialakulásában is szerepet játszhatnak, vagy azok következményeként jelentkeznek. Emiatt vannak már reumatológiai osztályok, amelyeken klinikai szakpszichológus is dolgozik, támogatva a terápiát, feltérképezve a krónikus fájdalmak okát. A pszichológus abban is segíthet, hogy a betegek higgyenek a gyógyulásban, bízzanak benne, hogy a fájdalom ördögi köre megszüntethető. Vannak esetek, ahol a lelki okokat gyógyszeresen – antidepresszánsokkal, stresszoldó gyógyszerekkel – is enyhíteni kell.

Vegyük komolyan

Az ízületi fájdalmaknál (is) kulcskérdés, hogy időben orvoshoz forduljunk, mert így lehet elkerülni azok krónikussá válását. Nem kell egyből reumatológiára menni, de ha a fájdalom egy–három hét alatt nem enyhül, legalább a háziorvost fel kell keresni. A gyulladásos, kopásos problémákat ő is el tudja különíteni, képes kiszűrni a neuropátiás fájdalmakat is. Ha szükséges, akkor a vizit után továbbirányíthatják a betegeket a megfelelő szakorvoshoz, de sok problémát ők maguk is kezelhetnek.

– Ha ízületi gyulladásról van szó, akkor a panaszt az okozza, hogy a fájdalomreceptorokat a felhalmozódó folyadék és a gyulladásos fehérjék izgatják, így ilyenkor a gyulladás megszüntetése elsődleges. Ez a fájdalom akut szakaszában nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel történhet, a lehető legalacsonyabb, de hatékony dózisban. Az ilyen készítmények tartós, észszerűtlen szedése kerülendő, mert növeli egyebek mellett a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. A gyógyszeres kezelést más lehetőségekkel is ki lehet egészíteni. Vannak pél­dául olyan megoldások, mint a jegelés és az ízület hűtése, amelyek ilyenkor hasznosak lehetnek. Segít az is, ha a panaszos ízületet nyugalomba helyezik vagy sínezik, ilyenkor ugyanis „megnyugszik” a gyulladás környezete. Kopásos ízületi betegségeknél a meleg pakolásoknak van remek fájdalomcsillapító hatásuk. Erre a célra használnak például felmelegített paraffint, de ezen az elven működnek az iszappakolások is – mondja szakértőnk.

Gyulladásos panaszokra jó a ritex pakolás is, amihez egy több komponensből álló, kámforos folyadékot használnak. Alkalmazható ez a megoldás lumbágónál és erős hátfájdalomnál, az ilyen problémáknál is remekül lazítja az izmokat, csillapítja a fájdalmat és a gyulladást, serkenti a vérkeringést. Az izmok lazítása amiatt kulcskérdés, mert az ízületi fájdalmakat – pláne a hát- és derékfájást – az izmok görcsössége és összehúzódása tovább fokozhatja. Emiatt lehet jó hatású a masszázs és a gyógytorna is. Utóbbi kezdetben fájdalmas lehet, emiatt fontos mindig egyénre szabni, akár naponta igazítani a beteg állapotához. A dohányzás és az alkoholfogyasztás, az alvászavar és a mozgásszegény életmód a helyzetet mindig nehezíti, így ezekkel a problémákkal is foglalkozni kell.

Ha nem múlik hamar

– Ha az ízületi fájdalom tartós, akkor a kezeléshez vényköteles gyógyszerekre van szükség. Ezek megválasztásában az orvosoknak nagy felelősségük van, ugyanis nekik kell felmérniük az esetleges társbetegségeket és személyes rizikófaktorokat, és aszerint megválasztaniuk azt a készítményt, ami a legideálisabb. Tartós fájdalmaknál jó hatású lehet az elektroterápia, azon belül a TENS-kezelés is. Utóbbi egy bőrön keresztül alkalmazott idegi stimuláció, amely azt gátolja, hogy a fájdalomimpulzus a gerincvelőből továbbterjedjen az agyba. A módszert elsősorban krónikus, de egyes esetekben akut fájdalmak enyhítésére is alkalmazzák – mondja dr. Szamosi Szilvia.

A fájdalomcsillapítás utolsó lépcsőfokát az opioid fájdalomcsillapítók – ezek többnyire tapaszos kezelést jelentenek – képezik, illetve a sebészi beavatkozások. Ezek alkalmazása előtt érdemes fájdalomambulanciát­ felkeresni, ugyanis ezeken a helyeken olyan szakorvosok – idegsebészek, aneszteziológusok – dolgoznak, akik speciális szúrási technikával olyan idegblokádot tudnak létrehozni, ami hatékonyan csillapítja a fájdalmat. Az ilyen jellegű fájdalomambulanciák Magyarországon még újdonságnak számítanak, de már léteznek több helyen.

Túlbuzgó immunrendszer

Az autoimmun eredetű, sokízületi gyulladásként emlegetett reumatoid artritisz kezelésében az úgynevezett bázisterápiás gyógyszereknek – ezek lehetnek bioló­giai terápiás szerek is – van kulcsszerepük, azokkal akár tünetmentessé is tehetők a betegek. Megjelenésük óta az egyéb lehetőségek jelentősége eltörpül, többnyire nincs szükség külön fájdalomcsillapítók alkalmazására sem. Persze vannak esetek – amikor a betegség már előrehaladottabb, a kezelést pedig nem kezdték meg időben –, amikor ilyen gyógyszereket is szedni kell. Azok mellett a jégkamrának is helye lehet a reumatoid artritisz terápiá­jában, kiegészítő kezelésként.

Helyileg kezelni?

Léteznek olyan fájdalomcsillapító krémek és tapaszok (ezekből vannak vényre kaphatók és vény nélküliek is), amelyek helyileg szívódnak fel, és ugyanazt a nemszteroid gyulladáscsökkentőt tartalmazzák, mint a szájon át szedhető gyógyszerek. Ezek főleg idősebb embereknél, vese- vagy májbetegségben szenvedőknél lehetnek előnyösek, ugyanis kevésbé terhelik a méregtelenítő szerveket.­ Az ilyen fájdalomcsillapítóknál kisebb a mellékhatások rizikója is. Az Európai Reumatológiai Társaságok Szövetségének ajánlása szerint egyes problémáknál (a kéz és a térd kopásos betegségeinél) ezek alkalmazása az elsődlegesen választandó fájdalomcsillapítási módszer. Érdemes kipróbálni őket a nyaki gerinc problémáinál is, mert segíthetnek megelőzni, hogy szájon át szedett gyógyszerekre legyen szükség. Viszont csípőízületi panaszoknál nem érdemes külsődleges készítményeket alkalmazni, mert belőlük a mélyebb szövetekbe már nem jut el a hatóanyag.

Fotó: Getty Images