„Kedves Dorka, rengeteget hallottam és tudok már arról, hogyan kellene ­reagálnom a dacos gyerekemre, de sajnos még mindig sokszor leszek türelmetlen, és számomra is váratlanul kiabálok, pedig utálom magam ilyenkor. Van kiút?!”

Gyermekeink érzelemviharos időszakaiban megmaradni épeszű és éplelkű szülőnek nem egyszerű feladat. A dackorszak műfajából fakadóan – hogy ez egy időszak, nem pedig egy hétvége – hosszú távú érzelmi megterhelést jelent. Ilyenkorra már mögöttünk van többévnyi gondoskodás, esélyesen már kicsit bele is fáradtunk a gyerekes rutinokba, erre jön egy nehéz időszak, ami nem tudjuk, hogy meddig tart, nem tudjuk, hogyan osszuk be az erőnket. Mivel nincs lehetőségünk kitérni a próbatételek elől, a beszorítottság és a tehetetlenség természetes következménye, hogy bennünk is gyűlik a düh. Hogy ne váratlanul ömöljön ki, érdemes a mérgünket rendszeresen és irányítottan kiürítenünk magunkból: használjunk boksz­zsákot, vagy elmehetünk futni, esetleg az erdőbe kiabálni is. A sok ütközés behorpadásokat okozhat a lelkünkben például az önbecsülésünk terén. Magas a mércénk („Mindig türelmesnek kell lennem!”), de rendre elbukunk („Megint kiabáltam, szörnyű vagyok!”). A helyzeteket megoldani, de a korszakot inkább átvészelni fontos, ehhez eszköz a rendszeres regenerálódás! A lélek gyönyörűen képes „kiugrasztani” magát a horpadásokból, akár már csak attól, ha háborítatlan időket biztosítunk neki. 

Emlékszem, hogy az első gyerekeimnél még mennyi lelkierőm volt, aztán az ötödik dackorszakától már akkor rettegtem, amikor a negyedik még ki sem jött belőle. Segített a tudás, hogy ez egy kellemetlen, de szükséges fejlődési szakasz, ami nem ellenem van. Segített, amikor megértettem, hogy nem vagyok rossz­ anyuka attól, hogy néha a világ másik felére vágyódom, ez nem a gyerekem ellen történik, hanem a folyamatos stresszhelyzet elől futnék. 

Nemritkán az irritál minket, amit nekünk nem lehet. „Néha legszívesebben én is a földön ordítva fetrengenék…” – hány szülőtől hallottam már ezt! Szoktam javasolni, hogy ha nem is a bolt közepén, de otthon nyugodtan kipróbálhatjuk, hogy leutánozzuk a gyereket. A humor csodás eszköz, a meglepetés ereje képes kimozdítani mind­kettőnket. 

A gyerek ezen időszaka nem kért, de kapott lehetőség a saját határainkról tanulni. Egyértelműek és következetesek-e a nemeink és az igeneink? Nem csak a gyereknevelés terén lesz haszna, ha figyelgetjük magunkat, és alakítunk működésünkön.