Lángos, akácméz, tiszavirág – Szívünknek kedves hungarikumok

Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, és így már nyolcvankilenc különlegességre lehetünk büszkék, amelyeket a magyar identitás részének tekinthetünk. A szakértők szerint ezek pozitívan hatnak az országimázsra, és kreatívabbá tehetnek minket, magyarokat.

Nemrégiben egy bolgár újságírónő szegezte nekem a kérdést egy élelmiszeripari vásáron, hogy vajon mi a neve annak a magyar ételnek, ami kenyérszerű, és fehér krém van rajta… Hamar megfejtettük, hogy a lángosról van szó. És a tejfölről. Azt mesélte, ez a laktató étel mentette meg a Sziget Fesztivál idején, mert kalóriadús, és egyébként ilyen finomságot még sehol nem kóstolt. Ennél jobb reklámot nem is kaphatna az időközben hungarikummá vált lángosunk. 

Lángost szerte Európában készítenek a magyarok; nemrégiben például egy skandináv karácsonyi vásáron lett a helyiek kedvence. Számtalan ízben kapható, és valóban a megmaradt kenyértésztából készült eredetileg. Titka, hogy friss legyen, egyszerre omlós és roppanós, a feltétet – a fokhagymától a sajtig – magunk választhatjuk ki. A lángos minőségét hivatalos szerv nem ellenőrzi, a vásárlók viszont hosszú távon eldöntik, hajlandók-e sorba állni érte. Ha igazán finom, akkor biztosan.

Identitásunk részévé váltak a hungarikumok, még ha nem is gondolunk erre, amikor debreceni párost választunk a piacon, vagy végigsétálunk az Andrássy úton, amely szintén kulturális örökségünk része. A hungarikumok listája egyre bővül; a Hévízi-tó vagy az alföldi kamillavirágzat, a védőnői szolgálat, a Zsolnay porcelán és Puskás Ferenc életműve is a büszkeségünk, hogy csak néhányat említsünk közülük.

 Jó bornak is kell turista

‒ A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit­ vagy világviszonylatban egyedi adottságait jelentik. Legyen az egy természeti vagy kulturális érték, termék vagy tudományos eredmény, mint Neumann János életműve, vagy amilyen például most Karikó Kataliné lesz. Olyan értékek ezek, amelyekről mindenkinek elsőként a magyar nép jut eszébe ‒ mondja ­dr. Tózsa 
I­stván egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa. 

A mai világban az egymással versengő települések legfontosabb erőforrása a helyi tőkevonzó képességük. Ennek fő eszköze a településmarketing, illetve a márka, a brand. A hungarikumok alkalmasak arra, hogy a települések „vevőit” ‒ a lakosságot, a befektetőket, a munkavállalókat, a diákokat, a gyógyulni vágyó betegeket vagy a turistákat – a környékre csábítsák.

‒ A társadalom alapvetően két nagy táborra oszlik, és a két szélsőség vagy sokra tartja, vagy elveti az értékmegőrzésnek ezt a módszerét. Ha szakmai szempontból nézzük, elengedhetetlen lenne ez a típusú önmarketing, amire például a budapesti Vásárcsarnokban hat-hét évvel ezelőtt már született kezdeményezés: az alagsorban létrehozták a hungarikumok utcáját
– magyarázza a professzor.

Érzelmi kapcsolódás

Tózsa István 2013 óta oktat olyan tantárgyakat, amelyek a hungarikumokkal, a magyar örökségtervezéssel, a hazai értékek védelmével foglalkoznak.

– Arra, hogy érzelmileg is kötődünk az értékeinkhez, egy magyar kutató gondolatai világítanak rá.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az agykutatók legrangosabb díját nyerte el a tudatalattiban azonosított inter­neu­ronok felfedezéséért, amelyek azért felelősek, hogy ki mit mikor és hol jegyez meg örökre. Freund professzor arra is rájött, hogy az interneuronokat az érzelmek motiválják. Azok generálásához pedig a születési helyünkhöz, a szülőházhoz, a településhez, az országhoz, ha úgy tetszik, a hazához kapcsolódó információk nagyon fontosak – mutat rá Tózsa István. – Ezért a kreativitást igénylő pályákhoz is hasznos lenne a hungarikumoknak, tágabb értelemben a szülőföld értékeinek érzelmekkel kísért, a tudatalattink által vezérelt megismerése. Ennek terepe lehet például a zene, a színház, a táncház, a hagyományőrzés vagy akár a magyar történelmi játékfilm. 

Kodály-módszer Kínában

Azokon a településeken, ahol a vezetés nagy figyelmet fordít a hungarikumok hasznosítására, a lakosságot érezhetően nagyobb büszkeség tölti el az örökségekkel kapcsolatban – foglalja össze dr. Tőzsér Anett, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa az egyik felmérését a témában. A kutató utánajárt annak is, miként vált Csíksomlyó a hit megélésének helyszíne mellett egyben nemzeti zarándokhellyé is, illetve milyen szerepet töltött be a népművészet a Matyóföldön száz évvel ezelőtt, és milyet napjainkban. A hungarikumok és az országimázs kapcsolatáról kommunikációs és diplomáciai szervezetekkel készített interjúkat.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .