Minimum hallomásból mindenki ismeri az akut hasnyálmirigy-gyulladást, hiszen ­Magyarországon mintegy százezer embert érintett már ilyen probléma. A betegség miatt évente nagyjából ötezren kerülnek kórházba, kezelése pedig embert és orvost próbáló feladat. Jó hír, hogy ellátásában már vannak olyan újdonságok, amelyek, ha elterjednek, jelentősen javítják a betegek esélyeit, segíthetnek megelőzni azt is, hogy a probléma ismétlődjön.

– Például már sok éve tudjuk, hogy akinél a gyulladást epeprobléma váltotta ki, annak a felépülést köve­tően­ azonnal ki kell venni az epehólyagját – ez nemcsak a nemzetközi protokollokban szerepel, hanem már a hazaiakban is. A beavatkozás, ami laparoszkóppal végezhető, ötödére csökkenti a hasnyálmirigy-gyulladás újbóli kialakulásának esélyét, és ez komoly eredmény, ugyanis a probléma gyakran ismétlődik, a kórházi esetek húsz százaléka eleve többedszeri. A visszaesés elkerülése azért fontos, mert ez az állapot potenciálisan életveszélyes – a kórházi halálozás 3,5 százalékos –, a rizikó pedig a hazaengedést követő hónapokban is magas. A műtétet tehát nem érdemes halogatni, meg kell ejteni, amint lehet – mondja prof. dr. Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója.

Pótolni az energiát

Ma már az is ismert, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba kerülő betegeket azonnal táplálni kell folyékony, energiadús tápszerekkel, mert a felépülésüket az segíti. Régen ennek ellenkezője történt, a pá­cien­seket éheztették, mert azt gondolták, azzal tehermentesítik a hasnyálmirigyüket.

– Ezen a területen a mi kutatásaink hoztak paradigmaváltást – ezek még a Szegedi Tudományegyetemen zajlottak, mellettünk a liverpooli centrum foglalkozott komolyabban a témával –, ugyanis észrevettük, hogy a hasnyálmirigy-gyulladásnál jelentkező szövetelhalás nagyon hasonlít ahhoz, ami stroke-nál vagy infarktusnál is kialakulhat. Csak itt nem érelzáródás miatt halnak el a szövetek, hanem azért, mert károsodik a sejtek energiaellátásában szerepet játszó sejtszervecske. Ha ilyenkor – rögtön a kórházba kerülés után – elkezdjük pótolni az energiát, akkor az elhalt sejtek aránya jelentősen csökken, és azzal párhuzamosan enyhül az erre épülő gyulladás is – magyarázza a professzor.

A tudományos eredmények alkalmazásával az antibiotikumok használatát is jelentősen visszaszorították a hasnyálmirigy-gyulladásnál. Magyarországon ez hetven-nyolcvan százalékos volt ennél a betegségnél, de azokban az egyetemi centrumokban – és a kórházak közül a székesfehérváriban –, ahol a kutatásokra épülő új módszertant meghonosították, harmincöt-negyven százalékra csökkent az arány.

Van új a nap alatt

– Fontos lenne, hogy a terápiában mindenhol alkalmazzák azokat a módszereket, amelyeknek a hatékonyságát kutatások igazolták. Ez az úgynevezett transzlációs orvoslás, amit a PhD-képzésbe már be is emeltünk. Ez lehetővé teszi, hogy a frissen megjelent tudományos publikációk közül az orvosok ki tudják választani azokat, amelyek tovább javíthatják a betegellátást. A mi osztályunk is ennek nyomán kezdett el új módszereket alkalmazni. Például a gyomorból hasi műtét nélkül, endoszkópos módszerrel távolítjuk el azt a szövetmasszát, ami a hasnyálmirigy-gyulladás során elhalt. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a hasfal megnyitásával járó műtét. Ha a beteg az epevezeték elzáródása miatt besárgul, akkor olyan endoszkópos beavatkozást is tudunk végezni, amely korábban elképzelhetetlen volt. Ez a beavatkozás a finanszírozás miatt még nálunk sem mindennapi, de remélhetőleg azzá válik, és idővel elterjed máshol is – mondja dr. Hegyi Péter.