A téli hónapokban sokan küszködnek megfázással, aminek velejárója az orrfolyás, orrdugulás. Kézenfekvő az ilyen panaszokat vény nélkül kapható orrcseppekkel vagy orrszprékkel enyhíteni, ám nem mindegy, hogy az ilyen termékeket miképp és mennyi ideig használjuk. Megnéztük, mire kell figyelni ezek alkalmazásakor.

A felső légúti megbetegedések akkor is rossz közérzetet okoznak, ha amúgy nem súlyosak, ezért igyekszik mindenki enyhíteni a tüneteket. Ilyenkor a forró italok mellett általában a vény nélkül kapható, érösszehúzó, nyálkahártya-lohasztó orr­szprék kerülnek elő (ezek előnyösebbek, mint az orrcseppek), amelyek a pár napos nátha tüneteit nagyban enyhíthetik, ilyenkor nincs is gond az alkalmazásukkal. A problémák akkor kezdődnek, ha a megfázásos panaszok nem múlnak el egy hét alatt, a vény nélküli orrszpréket pedig ezt követően is használjuk.

– Ezek a készítmények érösszehúzó hatásúak, hosszabb ideig nem szabad őket alkalmazni. Ha ezt tesszük, akkor az orrdugulást ugyan megszüntetik, de nagyjából egyhetes használat után úgynevezett visszacsapásos reakciót okoznak. Ez azt jelenti, hogy hatásukra összehúzódik az orrnyálkahártya és „kinyílik” az orr, de két-három órával később nagyon erős értágulat alakul ki, ami komoly orrdugulást eredményez. Mivel az érintettek nem tudják, hogy ez a panasz már az orr­szpré miatt jelentkezik, hajlamosak azt újra használni, ami csak tetézi a bajt. Ilyenkor egyfajta függőség alakul ki, amit csak vényköteles orrszprékkel lehet megszüntetni – mondja
dr. Bella Zsolt fül-orr-gégész főorvos, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház osztályvezetője.

Irány az orvos!

A recept nélküli orrszprék hazai túlhasználatát jól mutatja, hogy Lengyelországban, ahol csaknem negyvenmillióan élnek, feleannyi fogy az ilyen készítményekből, mint nálunk. A jelenség hátterében vélhetően az áll, hogy itthon kevésbé veszik komolyan a használati időre vonatkozó figyelmeztetést, ami amúgy szerepel az ilyen termékek betegtájékoztatójában.

– Ezt az előírást nem szabad figyelmen kívül hagyni, és mindenképpen orvoshoz kell fordulni olyan esetekben, ha az orrdugulás egy héten belül nem szűnik meg. Ilyenkor föl kell tárni, mi áll a probléma hátterében. Ez a leggyakrabban valamilyen bakteriális vagy elhúzódó vírusos fertőzés. A nyálkahártyára az is kedvezőtlenül hat, ha valahol száraz és meleg a levegő. Ilyenkor a felülete kiszárad, ami szintén olyan érzet, mintha bedugult volna az orr. Ez elsősorban a fűtési szezonban okozhat gondot, és főképp a hálószobában, ahol az orrdugulásnak a fekvő testhelyzet is kedvez. Már az is segíthet, ha a hálóban lejjebb tekerjük a fűtést, és párásítunk kicsit, gyakrabban szellőztetünk – emeli ki szakértőnk.

Megtalálni az okokat

Ha az orrnyálkahártya-gyulladás két-három hónapnál tovább áll fenn, akkor már krónikus gyulladásról van szó. Gyermekkorban például az orrmandula tartós megnagyobbodása idézhet elő ilyen panaszt, és mellette – mivel az elváltozás a középfül szellőzését is gátolja – hallási nehézséget is okozhat. Bár hosszas kezeléssel, de ez a probléma is gyógyítható. Felnőtteknél kiválthatnak tartós orrdugulást orrpolipok is, amelyek az orrmelléküregből boltosulnak az orrüreg felé, elzárva ezzel az orrlégzést. Ezeket a képleteket gyógyszeresen, helyi orrmosással és szteroidos orr­szprékkel lehet kezelni, ennek sikertelensége esetén endoszkópos műtét jön szóba. A legsúlyosabb esetekben a megoldást a biológiai terápia jelentheti. Ha az orrdugulás féloldali, véres vagy gennyes váladékozással, füldugulással és arcduzzanattal vagy tartós fájdalommal jár, mindenképpen endoszkópos vizsgálatra és/vagy arckoponya-CT-re van szükség. Ez azért fontos, mert bár ritkán, de ez a tünet utalhat daganatos betegségre is, amit ki kell zárni. Ha megvan a kiváltó ok, akkor a terápia már személyre szabott lehet, segítségével pedig megszüntethető az orrdugulás is.

– Az is kiválthat orrduguláshoz hasonló légzési problémát, ha az orrban valamilyen anatómiai eltérés van. Erre jó példa az orrsövényferdülés vagy a túl nagy orrkagyló. Lehet ok az is, ha az orrot olyan sérülés éri, ami anatómiai változást eredményez. Tartós orrdugulásnál ki kell zárni az allergiás náthát is, ami bőr- vagy vérteszttel történhet. Ilyen probléma nemcsak a pollenszezonban jelentkezhet, hanem télen is, például poratka vagy penészgomba miatt. Ha a háttérben ez áll, a szteroidos orrszprék jelenthetnek segítséget, amelyek vénykötelesek. Az ilyen készítményektől sokan tartanak, pedig biztonságosak, esetükben nem kell olyan mellékhatásoktól félni, amelyeket a tablettásan vagy injekciósan alkalmazott szteroidok okozhatnak. Ezeknél hozzászokás sem alakul ki, és terhesség idején is használhatóak, de például zöld hályog esetén nem – hangsúlyozza dr. Bella Zsolt.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .