Ha a kedves olvasó ezekben a napokban úgy érzi, ráférne némi extra öröm, nincs egyedül. Járvány után, háború és klímakrízis árnyékában nem túl jó a közérzetünk, különösen most, amikor az ünnepek fénye már megkopott, viszont jókedvünk tavasza is messze még. Mit tehetünk, hogy legalább egy kicsit jobban érezzük magunkat? Szerzőnk, Balázs Barbara letesztelt tippjei következnek.

Coachok, guruk és életmód-tanácsadók sora töri a fejét, a bölcsek kövét nap mint nap előállítják nekünk: néhány éve például egy amerikai pszichiáter, az évtizedek óta idegtudománnyal foglalkozó dr. Daniel G. Amen rukkolt elő izgalmas elképzeléssel. A boldogság egy szokás című könyvében is kifejtett teória szerint a boldogságot nem várni kell, hanem megszerezni! Szerinte néhány, az elménket befolyásoló trükkel harminc nap alatt harminc százalékkal boldogabbak lehetünk anélkül, hogy jelentősen változnának életkörülményeink.
Egy másik kortárs elmélet szerint boldogságunk kulcsa nem az agyunkban, hanem a testünkben is van: speciális, szinte meditatív mozgássorokkal állítólag kioldhatjuk szervezetünkből a benne elraktározott negatív érzelmeket.
Megint mások úgy vélik, boldogságunkat tisztítókúra, elvonulás, jóga vagy épp a mindfullness hozhatja el. Hogy mi a közös ezekben a módszerekben? Az, hogy a projektet saját hatáskörbe utalják, és azt mondják, a jobb kedély­állapot nem a több pénzen, a lakóhely-változtatáson vagy a jó párkapcsolaton múlik, hanem mi teremtjük meg.
Rutinos boldogságkeresőként én is hiszek abban, hogy a kedélyállapotomért alapvetően én felelek, ezért jó ideje gyűjtök, illetve próbálok ki olyan egészen apró életmódbéli vagy a hozzáállásomat érintő szokásokat, amelyektől a tudomány mai állása szerint javulást várhatok. A most bemutatott harminc tipp ilyen: nemcsak nekem váltak be mindig, ha azonnali vagy hosszú távú kedélyjavításra vágytam, de hatásuk mögött ott a tudomány jóváhagyása is, így érdemes belőlük szemezgetni, és egyiket-másikat minimum egy hónapig beépíteni az életünkbe, hogy harminc nap alatt (legalább!) harminc százalékkal boldogabbak legyünk.

1. Hálával dicsérni a napot…

Azaz este pár percet szánni arra, hogy összegyűjtsük, miért is mondhatunk köszönetet az adott napon. Ez persze nem mindig könnyű, de sokat segít a megfelelő perspektíva: egy csapnivaló nap végén is hálásak lehetünk például az egészségünkért vagy a barátainkért. Kutatások azt mutatják, hogy a hála nemcsak kellemes érzés, de támogatja az egészségünket, továbbá boldog, a saját közösségében kiteljesedő emberré is tesz bennünket.

2. …és tervezéssel kezdeni azt

Hozzáértők szerint nem csak a munkahelyi teendőket érdemes listázni. Ha a napunkat úgy indítjuk, hogy néhány percben átvesszük az előttünk álló feladatokat, úgy érezhetjük, nálunk van a kontroll, az eredmény pedig csökkenő stressz és növekvő elégedettség lesz. Nekem például rengeteget segít, ha reggel vagy akár előző este pár percben átveszem aktuális tennivalóimat (a főzéstől, a munkán át a lecke kikérdezéséig), mert ettől úgy érzem, én vagyok a főnök.

3. Korábban kelni

Mindegy, hogy pacsirták vagy megrögzött baglyok vagyunk-e: ha a megszokottnál tizenöt perccel korábbra állítjuk az órát, sürgetés nélkül, a saját tempónkban kelhetünk fel, vagy ráérősebben ihatjuk meg a kávénkat. Így sokkal kellemesebben indulnak a reggeleink, a nyugodt reggel pedig a boldog nap előfeltétele.

4. Séta

A láb mindig kéznél van, és hacsak nem extrém szoros a napirendünk, minden napunkba beleférhet, hogy néhány megállóval előbb szálljunk le a buszról munkába menet. Én is így kezdtem, és mióta nem telik el nap körülbelül egy óra séta nélkül, nagyságrendekkel jobb a közérzetem, szebb a bőröm, és boldogabbnak is érzem magam.

5. Főzni

Az otthoni főzés (feltéve, hogy nem kell rohanvást végezni) szinte meditatív tevékenység, jótékony hatásai messze túlmutatnak azon, hogy tudjuk, mi kerül a tányérra, vagy hogy kevesebbet költünk. Kutatások szerint a nyugodalmas főzőcske közben csökken a vérnyomás és oldódik a stressz. Mi kell még a boldogsághoz?

6. Napi egy hívás

Számtalanszor megtörtént már velem, hogy makacs rosszkedvem semmivé lett, amikor egy jóbarátom felhívott, és mesélhettem neki az érzéseimről. Az elmúlt egy hónapban kipróbáltam, hogyan hat az, ha mindennap én szánok néhány percet arra, hogy felhívjam egy-egy ismerősömet. Összehasonlíthatatlanul jobb a közérzetem, és úgy érzem, azoké is, akiket megkerestem. A tudomány is engem igazol: egy amerikai egyetem kutatása szerint már napi egy hívás is enyhítheti a depresszió és a szorongás érzését mindkét félben!

7. Kedvesnek lenni

Nem (csak) életmódmagazinos tanács, tudományosan igazolt tény is, hogy ha kedvesek vagyunk másokkal, attól nemcsak a környezetünk érzi jól magát, de mi magunk is mérhetően elégedettebbek leszünk. Ki ne szeretné szerethetőnek, jó embernek érezni magát? Boldogságszintünk emeléséhez próbáljuk ki, hogy előreengedünk a pénztári sorban valakit, aki csak egy-két holmit vásárol. Előzékenységünk bennünket is boldogabbá tesz majd.

8. Mindennap egy alma

A régieknek zsigerből jött a bölcsesség, ma pedig a tudomány is alátámasztja, milyen jó hatással van az emésztőrendszer egészségére a magas rostbevitel, illetve hogy mennyire szoros a kapcsolat a bélrendszer egészsége és a kedélyállapotunk között. Almázzuk magunkat boldogra!

9. Le a céltalan netezéssel!

Nem merném kiszámolni, mennyi időt vesz el havi szinten az életemből az, hogy esténként „csak még egyszer” átpörgetem az online teret, de azt pontosan tudom, milyen vacakul érzem magam a céltalan görgetés, az úgynevezett doom scrolling után. Mióta mindezt leváltottam egy online nyelvtanuló appra, nemcsak boldogabb vagyok, de olaszul is el tudom mondani: sono contenta.

10. Nyújtózni

A mindennapos nyújtás (azaz izmaink lassú, kíméletes átmozgatása, lazítása) fizikai előnyei nyilvánvalók, arról viszont kevesebb szó esik, hogy ez a tevékenység a lélekre is hatással van, mivel növelheti a szerotonin, azaz a jó hangulatért felelős egyik hormon szintjét. Ülőmunkát végezve különösen megéri napi pár percet nyújtásra szánni.

11. 30 perc telefon nélkül

Jól tudjuk, hogy okoseszközeink elvonják a figyelmünket arról, mennyire fontosak a személyes kapcsolatok. Az utóbbi időben én is és a férjem is sok időt töltöttünk telefonozással (kamasz lányunk esetét inkább meg sem említem), ezért megbeszéltük, hogy délutánra egységesen harminc perc telefonmentességet irányzunk elő. A hatás leírhatatlan, mégis leírom: beszélgetni kezdtünk.

12. Kevesebbet vásárolni

Nem akarok álszent lenni: néha nagyon jól tud esni megvenni valamit, amire vágyik az ember, vagy akár teljesen felesleges, csupán szép… Hosszú távon viszont mindig örömmel tölt el, ha kevesebbet vásárolok, vagy legalább a felesleges költést megpróbálom minimalizálni. A felelős pénzgazdálkodás ugyanis önbizalmat ad, ami megint csak elkél a boldogsághoz.

13. Közös étkezés

Ki ne szeretne másokkal együtt jókat enni? Ha eddig nem így lett volna, vezessünk be napi legalább egy közös családi étkezést (számít a tizenöt perces villámreggeli is)! Kutatások kimutatták, hogy minél gyakrabban eszünk másokkal együtt, annál valószínűbb, hogy boldognak és elégedettnek érezzük magunkat.

14. Zene

Nem véletlen, hogy munka vagy séta közben ki sem esik a fülhallgató a fülemből: egyszerűen sokkal jobban érzem magam, amikor zene vesz körül. Kedvenc dallamaink ugyanis dopamint szabadítanak fel a szervezetünkben, ezáltal pedig mérhetően javítják a közérzetet. Érdemes kipróbálni!

15. Naponta egy vers

Dragomán György szerint „a versek segítenek élni”, Deepak Chopra alternatív gyógyító pedig egyenesen a költeményeket tartja a boldogság kulcsának. A költészet arra inspirál, hogy használjuk a képzeletünket, és igyekezzünk jobban megérteni a világot, emellett fokozhatja a kreativitást, ráadásul a stresszt és a szorongást is csökkentheti. Legalább napi egy verset ezért receptre kellene felírni a boldogságra vágyóknak.

16. Testápolás

Nem csak hiúságból fontos: észrevettem, hogy ha naponta pár perccel több időt fordítok a megjelenésemre, legyen szó egy alapos fogselymezős fogápolásról akár, sokkal jobban indul és telik is a napom.

17. Önkéntesség

Jónak lenni jó – a dolog tényleg ennyire egyszerű. Az önkéntesség nemcsak boldogabbá tesz, de mentális egészségünket is javíthatja. És nem kell sokra gondolni: elég, ha megkérdezzük a szomszédunkban lakó idős párt, bevásároljunk-e nekik, vagy hogy segíthetünk-e ellapátolni előttük is a havat.

18. Tegyünk rendet

Bevallom, nagyon trehány tudok lenni, de azt is el kell ismernem, hogy egyszerűen imádok rendes környezetben lenni. Ez sem véletlen: kutatások szerint a rendetlenség emeli a kortizol szintjét a szervezetünkben, már a puszta látványa kellemetlen érzést kelt bennünk, ami stresszt és szorongást okoz. A kevesebb rendetlenség viszont több nyugalmat, boldogságot eredményez.

19. Éneklés

Teljesen mindegy, milyen a hangunk, az éneklés boldoggá tesz, javítja a kognitív teljesítményt, és csökkenti a fizikai és pszichológiai­ stresszt. Megint nem csak saját megfigyelésem, hogy némi dalolászástól jobb lesz a hangulatom: kutatók hobbikórusok tagjaitól vett nyálmintákban az órák után megnövekedett oxitocinhormon-
értékeket mutattak ki.

20. Korábban az ágyba

Hatalmas a különbség a kipihent és a kialvatlan énem között: ezt nemcsak én, de a környezetem is érzi, a tudomány pedig azt mondja, ha kipihenjük magunkat, a depresszió kockázatát is csökkenthetjük. Boldogságszintünket már az is emeli, ha este fél órával előbb sikerül ágyba bújni.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .