1. MINDENKINEK KOMFORTOS – BUDAPESTI ÁLLATKERT
Magyarországon az állatsimogató műfaját a fővárosi állatkert honosította meg a nyolcvanas évek végén.
‒ A törpekecskékkel, kameruni juhokkal és más kezes állatokkal való találkozás nagy élmény a gyerekeknek, sőt a felnőtteknek is, hiszen ma már az emberek többsége városlakó, és valójában ezek az állatok is egzotikusak számukra. Közben arra is odafigyelünk, hogy a program az állatoknak szintén komfortos legyen. Van egy hátsó udvaruk, oda visszavonulhatnak, ha épp nincs kedvük a simogatáshoz. Persze ez azért ritka eset, inkább kíváncsian fogadják a látogatókat ‒ mondja Hanga Zoltán szóvivő. ‒ Mellettük háziállat-bemutató, a dámszarvasok karámja és a cápasuli várja az érdeklődőket, de nincsenek messze tőlük a zsiráfok sem. Sőt több olyan bemutatóhelyünk is van, amely nem simogató ugyan, de be lehet menni az állatok közé, így a látogatók egy térben mozoghatnak velük. Ilyen területen élnek az Ausztrál ösvény emui és kengurui, vagy akár a Madagaszkár-ház központi csarnokában lakó makik is.
2. SÜN, MALAC, NYÚL – JÁSZSZENTANDRÁSI ÁLLATSIMOGATÓ
Kovács Enikő öt éve költözött egy jászszentandrási tanyára, és végre megvalósíthatta az álmát: a telket megtöltötte a legkedvesebb állataival. Van ló, szamár, bárány, teknős, sün és mindenféle rágcsáló, tengerimalac, egér, mókus. Elkerített röpdéket népesített be madarakkal, amelyek közül nagy kedvencei a Nagy Sándor-papagájok, de tart például hullámos papagájokat is.
‒ Egyszer az ismerőseim eljöttek hozzánk, és kiderült, hogy a kislányuk még soha nem látott élőben teknőst, és akkor felmerült, hogy másoknak is bemutathatnám az állatainkat ‒ idézi fel a kezdeteket.
A helynek gyorsan híre ment, a környező ovikból és iskolákból rendszeresen érkeznek gyerekek, jönnek olyan családok, amelyek hetente meglátogatják a tanyát. Enikő rendszeresen fogad be állatokat, gyakran hoznak hozzá megunt kedvenceket, például húsvéti nyulakat. A teknősök létszáma hatról huszonegyre bővült, ezért tavasszal kapnak egy nagyobb medencét, de addig még téli álmot alszanak a pincében.
Bár a házigazdák az állatsereg miatt öt éve nem nyaraltak, az állatsimogatót csak hobbiból működtetik, ezért látogatás előtt érdemes a közösségi oldalukon bejelentkezni, időpontot egyeztetni.
3. MENTENEK ÉS BEFOGADNAK – SZIGETHALMI VADASPARK
„Budapest 21 km”, „Bécs 221 km”, „Ulánbátor, Mongólia 7715 km” – hirdetik az útjelző táblák a Szigethalmi Családi Vadaspark bejáratánál, ahol a látogatókat több retró jármű fogadja. A villamospótkocsit egy méhtelepen vásárolták – megmentve ezzel a feldarabolástól és a beolvasztástól –, és a vadaspark dolgozói újították fel, akárcsak a repülőt. Persze nem csak régi járműveket karolnak fel: az itteni állatok közel nyolcvan százaléka mentésből vagy befogadásból származik. Például Ferkót, a magyar parlagi szamarat eredetileg a rendőrség foglalta le, mert a gazdái ütötték-verték. „Az egyik sakálunkat házi kedvencként tartották, mielőtt kiszökött a helyéről. Nagy zűrt okozott, mert megdézsmálta a baromfit a szomszédban, ezért vadászokkal akarták kilövetni. De kaptunk egy hetet, hogy befogjuk, szerencsére sikerült” ‒ olvashatjuk a táblán az aranysakáloknál. A gímszarvasok szintén pórul jártak az emberekkel: a Baba nevűt például a rendőrség a vadaspark segítségével egy sufniból szabadította ki, őt a levágástól mentették meg.
A park lakói főként háztáji állatfajták, valamint hazánk erdeiben élő vadfajok. De találkozhatunk itt más földrészek képviselőivel is, például kenguruval, arapapagájjal, alpakával, guanakóval, antiloppal vagy tarajos süllel. Az útvonalat több méter magasan futó fahíd keresztezi, amelyen a kosok ide-oda mászkálhatnak a területeik között. A gyönyörű fapadokat kifaragott állatfejek ‒ például szarvasok, vaddisznók ‒ díszítik.
4. A TERMÉSZET TISZTELETE – KATICA TANYA
A patcai Katica Tanyát Handó Eszter és férje, Handó János hozta létre húsz éve olyan példák alapján, amelyekkel János még a kilencvenes években találkozott Nyugat-Európában. Az alapötlet lényege, hogy a játszva tanítás, a hagyományőrzés és a természet tisztelete, védelme együtt valósulhasson meg.
‒ Somogyban egy zsákfaluban működünk, ahonnan az ezredfordulóra gyakorlatilag eltűntek a háztáji, őshonos állatok. A legtöbb gyerek nálunk ismeri meg őket ‒ magyarázza Eszter. ‒ Az állatok sokat tudnak tanítani, és nagyon bölcsek. Közelségük bizonyítottan terápiás hatású. Jött hozzánk egy kislány, akinek elmúlt a dadogása, miután egész nap nyuszit simogatott.
A tanyán harmincféle állat, több mint kétszáz egyed él. A látogatóknak nagy kedvencük a lámacsalád, Zsombi, Zelma és Samu. Akad olyan gyerek, aki rendszeresen hoz almát Hubának, a „félvér hercegnek” (Huba félig mangalica, félig vaddisznó). A programok közül nagy sikert arat mindig a tehénfejés és -etetés, de a vendégek szívesen vesznek részt a nyulak és a tengerimalacok gondozásában, tojásgyűjtésben is. A közös kenyérsütés után pedig sokakban tudatosul, hogy egy szelet kenyérben hat-nyolc óra munka van, és kialakul egyfajta tisztelet az étel iránt.
5. FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN – BELLA ÁLLATPARK
A siófoki park bejáratához közeledve az emuk odajönnek a kerítéshez, és kíváncsian nyújtogatják a látogatók felé a nyakukat. Nyáron a vendégek között bóklásznak például a minnesotai törpemalacok meg az alpakák is.
Az emukon kívül a dámszarvasokért is rajonganak a gyerekek: „Itt a Bambi” ‒ mondogatják, bár Bambi egyébként őz volt… Egy elkerített részen pedig kis termetű kecskékkel, birkákkal barátkozhatnak.
– Nálunk szinte minden állat simogatható, többek között ezért sem tartunk vadállatokat. Ráadásul a többségük nálunk született, hozzászokott az itteni környezethez, az egyik pónink például már húsz éve a tanyán él – mondja a tulajdonos, Varga Béla.
Teve, hófehér páva, szurikáta, még rókamanguszta is lakik a farmon – utóbbi az Oroszlánkirályban a varacskosdisznó barátja, Timon. A halastó szélén gumicsőből formázott karika lebeg a víz tetején: a halakat hozzászoktatták ahhoz, hogy a körben jutnak táplálékhoz, ezért itt a látogatók is könnyen etethetik őket.
Kétféle teknőst is tartanak: a görög teknősök falevelekkel megtömött zsákok alá fúrták be magukat télire. Az óriás teknősök az épület első emeletén, a madarakkal egy helyiségben melegednek, ahol a beszélő szárnyasok miatt folyamatosan szól a rádió.
Állati segítők
‒ A felfokozott életritmus, a nagy elvárások, a kapcsolati konfliktusok okozta stressz mind-mind csökkenthető az állatok közelségével. Az állatok „varázserejét” segítségül hívva különleges élményeket és erőt kaphatunk, ami előrevisz minket az önismeret, az önelfogadás, a gyógyulás, fejlődés útján. Jelenlétük jelentősen növeli a fejlesztő, segítő szakember munkájának hatékonyságát. Ezért mindegyik, gyermekeknek szóló terápiás fejlesztésem és foglalkozásom kiegészül állatasszisztált programokkal ‒ magyarázza Szőllős Judit gyermekvédelmi mentálhigiénés szaktanácsadó, aki jelenleg öt állati segítővel dolgozik: egy pónival, egy törpemalaccal, egy kutyával, egy macskával és egy törpenyúllal.
Az állatok áldásos hatásából már azok a családok is kaphatnak egy kis ízelítőt, amelyek például egy állatsimogatóban találkoznak velük.
‒ Lesz egy boldog, vidám napjuk, amely feltölti őket, hogy szükség esetén meríthessenek belőle a nehezebb időszakokban is ‒ folytatja a szakember. Szerinte az állatsimogatók népszerűsége arra az ösztönös, velünk született képességünkre vezethető vissza, hogy tudjuk, érezzük, mi a jó nekünk. Félelmek és elvárások nélküli kapcsolódásra, elfogadásra, ítéletmentes térre mindenki vágyik, és az állatoktól mindezt megkaphatjuk. Ráadásul az állatsimogatókban a gyerekeknek megannyi hasznos információt is megtaníthatunk a természetről és a felelős állattartásról.
Fotó: Budapesti Állatkert / Bagosi Zoltán, Lőrincz Ferenc (Cápasuli), Katica Tanya, Jászszentandrási Állatsimogató, Bella Állatpark, Szigethalmi Vadaspark Facebook
