Talpunkon naponta sok ezer lépést teszünk meg, de aligha elmélkedünk azon, hogy felépítése mennyire­ komplex. Erre laikusként nincs is szükség, egyedül azt érdemes tudni, hogy a lábboltozatot, annak struktúráját izmok és szalagok bonyolult rendszere tartja egyben és működteti. Így az a pillanatkép, amit ránézve látunk, nem árul el túl sokat az állapotáról, nem mutat rá arra, hogy hasznunkra válik-e a lúdtalpbetét.

– Talpbetétre ténylegesen csak ritkán van szükség, sokan fölöslegesen csináltatnak ilyet. Gyakori, hogy ezeket a lábfej és a talp külleme alapján javasolják, pedig önmagában az, hogy valakinek úgynevezett lapos lába van – ezt nevezi a köznyelv lúdtalpnak – még semmit nem jelent. A mérvadó az, hogy az érintettnek van-e bármilyen lábboltozati panasza. Ez érdekes kérdés, ugyanis tény, hogy nagyon hasonló lábdeformitásoknál, nagyjából ugyanolyan testsúlyú és nemű embereknél különböző helyzetek állnak elő. Például gyakori, hogy míg egyiküknek az égvilágon semmilyen panasza sincs, addig a másikuknak van. Utóbbi jellemzően a lábfej hosszanti boltozatát érintő fájdalmat jelent, illetve azt, hogy a láb a nap végére nagyon elfárad. Ebben a két esetben érdemes elgondolkodni a talpbetéten, de pusztán azért nem, mert a láb boltozata laposabbnak tűnik a megszokottnál – mondja dr. Pajor Sándor ortopéd-traumatológus szakorvos.

Utóbbi azért nem indikáció, mert a megfelelő szalag- és izomrendszer ilyen esetben is biztosítja azt, hogy az egészséges lábboltozat megmaradjon. Előbbi az ízületet passzívan stabilizálja, utóbbi pedig egyben tartja az egész rendszert. Nem feltétlenül gond a lazább szalagrendszer sem – ezt az jelezheti, hogy a lúdtalp látványa adott, de panasz nem jelentkezik –, ugyanis az ebből adódó deformitást az izomrendszer szépen tudja kompenzálni. Emiatt fontos, hogy a talpbetétről való döntésnél ne csak a lúdtalpat észrevételezzük, hanem azt is tisztázzuk, miképp működik a láb. Azt, hogy az izmok képesek-e kompenzálni a lazább szalagokat, tesztekkel nézik meg a szakorvosok, ránézésre ezt nem lehet megállapítani.

Túl a küllemen

– Létezik például olyan teszt, amelynél azt nézzük meg, a páciens hogyan áll lábujjhegyre, és annak során – hátulról nézve – miképp változik a sarka állása. A másik tesztnél a beteg velünk áll szemben, mi pedig megfogjuk és fölfelé húzzuk a nagylábujját. Ilyenkor arra vagyunk kíváncsiak, ennek hatására miképp változik a láb boltozatos szerkezete. Ha azt érzékeljük, hogy az izomrendszer jól kompenzálja a lazább szalagokat és az abból adódó kisebb vagy adott esetben súlyosabb deformitást, akkor nincs szükség talpbetétre. Viszont ha ez nem történik meg, akkor ajánlott a viselése – emeli ki szakértőnk.

Azoknál, akiknél kifejezetten izomgyengeség áll fenn, a gyógytorna is segíthet, de ez gyakran csak az elmélet. A tapasztalat ugyanis az, hogy akik a panaszukkal már orvoshoz fordulnak, és ott kiderül, hogy a gond az izomrendszerrel van, azoknál a gyógytorna nem jelent megoldást. Ilyenkor a helyzet jellemzően az, hogy maga a lúdtalp már régebb óta fennáll, de amíg az izmok kompenzálják, nem okoz panaszt, az csak azután következik be, hogy a lábboltozatot tartó és működtető izomrostok elkezdenek degenerálódni.

– Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor egy szövet fesleni kezd, és pici, hosszanti szakadások keletkeznek benne. Ezt gyógytornával már nem lehet helyrehozni, tréninggel inkább csak az egészséges izmok működését lehet javítani. Emiatt annak inkább a megelőzésben lehet szerepe, bár az sem egyértelmű. Ennek oka, hogy a lúdtalp kialakulása főképp adottság kérdése, így – ha valaki hajlamos rá – érdemben megelőzni sem lehet. Mindenesetre aki szubjektíven úgy érzi, a gyógytorna – vagy például az, ha tüskés masszírozólabdán görgeti a talpát – jót tesz, annak érdemes lehet azt gyakorolnia. Ez fokozza a vérkeringést és trenírozza a láb kisebb iz­mait,­ ami akkor is előny, ha a rendszert egyben tartó, a lábboltozatot mozgató izmokra nincs különösebb hatása – mondja dr. Pajor Sándor.

Nem szabad elhanyagolni

Ha valakinél lábpanasz jelentkezik, az ortopédiai vizsgálaton pedig kiderül, hogy tényleg lúdtalpbetétre van szüksége, akkor arra nem jó legyinteni, célszerű mihamarabb elkészíttetni, lehetőleg személyre szabottan, lenyomatvételt követően. Jelenleg a félig rugalmas, félig merev típusok a legjobbak – ezek az úgynevezett termoplasztikus talpbetétek –, amelyek hőre lágyuló műanyagból készülnek (erre kerül a bevonat). Ezekből évente újat kell készíttetni, mert ezt követően elfáradnak, nem tudják már ellátni a feladatukat. Léteznek külön sportbetétek is, ezek a fokozott terhelésre való tekintettel speciális anyagokból készülnek, könnyűek és rugalmasak. Akármilyen betétről legyen is szó, fontos, hogy ahhoz a lábat nagyjából két hét alatt szoktassuk hozzá, és csak utána kezdjük folyamatosan viselni. Ez azért fontos, mert a láb alapvetően nincs hozzászokva ahhoz, hogy van alatta valami, így próbálja maga megtámasztani a boltozatot. Emiatt az azonnali, folyamatos betétviselés fölösleges izomfeszülést okozhat. Arra is figyelni kell, hogy maga a talpbetét okoz-e bármilyen gondot – például nyom-e valahol – a hozzászoktatási fázisban. Ha igen, érdemes visszamenni vele az ortopédiai műszerészhez, mert ilyenkor – mivel hőre lágyuló műanyagról van szó – a szakember tud még alakítani rajta, komfortosabbá tudja lenni. Ezt a készen kapható konfekcióbetétekkel nem lehet megtenni, és azok nem is egyénre szabottak. Ettől függetlenül vannak esetek, amikor azok is jók lehetnek, ez minden esetben egyéni kérdés.

Miért fontos a kivizsgálás?

Bár nem érdemes a legkisebb lábproblémával is orvoshoz szaladni, de ha a panasz nem múlik, ezt meg kell tenni. Ez azért fontos, mert a lúdtalpnak betudott panaszok hátterében többféle lábprobléma is állhat. Ezek jellemzően az öregujjat és a kicsi ujjakat, valamint a lábközépcsontok talpi részét érintik, így értelemszerűen nem megoldás rájuk a lúdtalpbetét. Bár erre csak elvétve akad példa, de lehet a felnőttkori lapos lábnak is olyan szintje, ami műtéti terápiát igényel. Ilyet csak akkor végeznek az orvosok, ha a konzervatív terápia – az egyénre szabott lúdtalpbetét és az ortopédcipő – nem vezet eredményre.

Foglalkozzunk a problémával

Aki nem foglalkozik a panaszokat okozó lapos lábbal, annál további problémák – elsősorban ízületi kopások – jelentkezhetnek. A különbségek itt jelentősek, vannak, akiknek az állapota fél év alatt is sokat romlik, míg másoknál évek alatt sem történik komolyabb változás. A különböző időtávokban, de végeredményben kialakuló kopás főképp a sarokcsontnál és annak környékén található pici ízületeket érinti. Ezek végzik a lábfej rotációs, tekeréses mozgásait. Az ízületi kopás lúdtalpbetéttel sem feltétlenül előzhető meg, de kialakulási üteme lassítható lehet.

Fotó: Getty Images