A néhai II. Erzsébet férjét a legtöbbször a hazájából narancsosládában menekülő Fülöp hercegként szokták leírni. Tény, hogy a görög–dán herceg még csecsemő volt, amikor családjának el kellett menekülnie Görögországból, miután a nép lemondatta a királyt a trónról. De nemcsak ezért volt hányatott gyerekkora Fülöpnek, hanem azért is, mert apja, András görög királyi herceg elhagyta nejét, Battenbergi Alizt és az egész családját. A férfi tetemes adósságot halmozott fel, az egyedül maradt Aliz pedig inkább zárdába vonult, és szerzetesnőként élte tovább az életét. Fülöpöt így nővérei és a nagybátyja nevelte. A szőke hajú, magas fiatalember először Franciaországban, majd Németországban tanult. Tizennyolc évesen már a Brit Királyi Haditengerészeti Akadémia tanulója volt Dartmouthban, és itt ismerte meg 1939-ben Erzsébet hercegnőt.
A csitri és a tengerész
Bár a tengerészeti iskolában ismerték meg egymást jobban, nem ott találkoztak először. 1934-ben egy esküvőn, valamint Erzsébet apjának 1937-es koronázásán is összefutottak. Dartmouthban már más volt a helyzet. Ott és akkor a görög–dán herceget kérték fel arra, hogy kísérje végig az uralkodót és annak családját az akadémián. Ez egyébként bácsikájának, A korona című sorozatból is jól ismert Dickie, vagyis Lord Mountbatten ügyeskedésének is volt köszönhető. Ő volt az is, aki aztán rávette a királynét, hogy hívják meg magukhoz Fülöpöt teára. Amikor pedig elérkezett a nagy nap, „Lilibet le sem tudta venni a szemét Fülöpről” – írta naplójában Marion Crawford, aki a hercegnő oktatója volt.
A második világháborúban Fülöp hajóparancsnokként szolgált, Erzsébet pedig naponta írt neki. Amikor a férfi eltávozási engedélyt kapott, általában Windsorba, a brit királyi családhoz látogatott. 1943-ban az ünnepeket is VI. Györggyel és annak családjával töltötte, és megnézte az akkor már tizenhét esztendős Erzsébetet az Aladdin pantomim-előadásában. Az özvegy Mária királyné, Lilibet nagyanyja ekkor egy levélben úgy fogalmazott Airlie grófnéjának, hogy a harmad-unokatestvérek, vagyis Erzsébet és Fülöp, már egy éve szerelmesek egymásba. „Fülöp értelmes, remek a humorérzéke, és helyesen gondolkodik” – írta a királyné unokája lovagjáról.
Családot adott az ő szerelmének
A háború miatt a szerelmesek szinte csak levelezni tudtak. Fülöp maga fogalmazott úgy, hogy ő olyan ember, akinek nehéz kifejeznie az érzelmeit, ráadásul mindig különcnek érezte magát a többi nemes között. Talán éppen ezért érezte magát annyira jól Lilibet társaságában, akiről egy levélben úgy fogalmazott, hogy ő az egyetlen, aki valódinak, emberinek tűnik.