A melatonin neve sokak számára ismerős, de hogy pontosan mire jó, és miért, azt kevesen tudják. Ezt az anyagot az agy tobozmirigye természetes módon termeli – egyebek mellett a fényviszonyok függvényében –, részben ennek köszönhetjük, hogy esténként elálmosodunk. Ha melatoninból keveset gyárt a tobozmirigy, akkor alvászavar alakul ki, ilyenkor átmenetileg lehet az anyagot pótolni, de egyéb esetekben nem segít, sőt szedése – mivel az alapproblémát nem oldja meg – még árthat is.
– A melatonintartalmú gyógyszerek akkor biztonságosak, ha előírásszerűen alkalmazzák őket, ilyen esetben a szedésük több előnnyel jár, mint kockázattal. A gond az, hogy sokszor nem arra használják őket, amire valók. Ezek a szerek akkor segíthetnek, ha az alvási probléma az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásával van összefüggésben. Ilyen például az időzónaváltás miatt kialakuló alvászavar, közismert nevén a jetlag, vagy aki arra érzékeny, annál az óraátállítás időszaka. Hasonló a helyzet a több műszakos munkával, ami szintén vezethet az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásából eredő alvászavarhoz. Viszont melatonint ilyenkor sem szabad folyamatosan szedni, inkább csak vészhelyzetekben és korlátozott ideig – mondja dr. Csupor Dezső egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője.
Amikor mindenképp tilos
Melatonint biztonsági okokból nem szedhetnek szoptató és várandós nők, illetve tizennyolc év alattiak (ezalól egyedül az a vényköteles, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható tabletta a kivétel, amely autizmusban érintett gyerekeknek és serdülőknek készül). Emiatt is komoly probléma, hogy az Egyesült Államokban sokan önhatalmúlag kezdték el gyerekeknél alkalmazni az ezt tartalmazó gumicukrokat. Ezt az ottani toxikológiai központok is érzik, hiszen újabban éves szinten több tízezer olyan gyereket látnak el, akik a melatonin mellékhatásai vagy mérgezéses tünetei miatt szorulnak segítségre (többen intenzív osztályra is kerültek már miatta).
– A melatoninnak komoly élettani hatásai vannak, ezek egy részét ráadásul még nem is tárta fel a tudomány. Emiatt van az, hogy felnőtteknek is csak kellő odafigyeléssel, a szabályokat betartva szabad szedniük. Mivel ismert, hogy az idegrendszeren kívül más szervrendszerekre – például a tüdőre – is hat, elővigyázatosságból nem ajánlott az alkalmazása asztmánál, epilepsziánál, depressziónál, hangulatingadozásnál, viselkedés- és személyiségzavaroknál. A melatonin egészséges embereknél is okozhat mellékhatásokat, ezzel fontos tisztában lenni. Kiválthat például kóros álmosságot, nagyobb adagban bőrpirosodást, hasi görcsöket, hányást és hasmenést, fejfájást, hallucinációt, fénypontok megjelenését a szem előtt. Külön gond, hogy nem ismertek a melatonin külső bevitelének visszacsatolási mechanizmusai, így nem zárható ki, hogy annak hatására egy idő után visszaszorul a saját termelés – mondja dr. Csupor Dezső.
Étrend-kiegészítő vagy hamisított gyógyszer?
Melatonintartalmú termékek nemcsak gyógyszerként, hanem étrend-kiegészítőként is forgalomban vannak. Az ilyen készítményeken nem végeznek klinikai vizsgálatot, és engedélyezni sem kell őket, forgalmazásukhoz elég a bejelentés, amelynek nyomán felkerülnek az itthon legálisan árusított étrend-kiegészítők listájára (ezek lajstroma a gyógyszerhatóság weboldalán érhető el). Jelenleg ezen negyven körüli melatoninos készítmény szerepel. Hivatalosan egyikük sem tartalmazhat olyan dózisban melatonint (vagy egyéb anyagot), hogy annak terápiás hatása legyen, de a gyakorlatban ez nincs így, a termékek egy részében a mennyiség jelentős. A Nemzeti Népegészségügyi Központ állásfoglalása szerint a melatonin étrend-kiegészítőként alacsony dózisnál is közegészségügyi kockázatot jelenthet. Ennek oka részben az, hogy az ilyen termékek – mivel alapesetben nincs érezhető hatásuk – könnyen túladagolhatók, akár a gyógyszerek dózisát meghaladóan is. Ez azért is veszélyes, mert itt nem bevizsgált és annak alapján engedélyezett termékekről van szó. Lehet más oka is annak, hogy az étrend-kiegészítőt az azt szedők hatásosnak érzik, de az sem örömteli.
– Ilyenkor a hatás annak köszönhető, hogy a termékek – illegális módon – a gyógyszerekhez mérhető dózisban tartalmazzák ezt a hatóanyagot. Az ilyen étrend-kiegészítők hamisított gyógyszernek minősülnek, forgalmazásuk kimeríti a gyógyszerhamisítás tényállását. Ilyenkor a vevő nem követ el bűncselekményt, de a forgalmazó igen, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – mondja dr. Ilku Lívia jogász és gyógyszerész, aki évekig vezette a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját.
A hatósági szűrőn fennakadó melatoninos termékek átkerülnek a betiltott étrend-kiegészítők listájára (ezen már most több mint húsz melatoninos termék szerepel), onnantól kezdve tilos őket árulni. A folyamat viszont lassú, így most is kapható olyan melatonintabletta, amelyet első fokú ítélettel már betiltottak, de a másodfokig nem veszik le a polcokról, és a neve sem kerül le a forgalmazható termékek listájáról. Emiatt fontos figyelni arra, hogy ha tényleg szükség van melatoninra – jetlag vagy több műszakos munka miatt, nem pedig más okból –, akkor azt inkább bevizsgált formában, tehát gyógyszerként szerezzük be, és fölöslegesen, pláne tartósan ilyenkor se szedjük.
Mi segíthet?
Alvási problémáknál első körben az alváshigiénét kell javítani, ami korai, könnyű vacsorát, a hálószoba elsötétítését, az elektronikus eszközök esti használatának mellőzését jelenti. Ebbe a tévé is beletartozik, mert az abból érkező kék fény negatívan hat az alvásra, zavart okoz a melatonintermelésben. Telefonon és a számítógépen érdemes olyan alkalmazásokat használni – főleg annak, aki az esti órákban is dolgozik –, amelyek a kijelzőfényekből napszakhoz igazodva kiszűrik a kéket (szemüvegből is van ilyen, az tévézéshez is használható). Segíti az alvási problémák rendezését az is, ha elsajátítunk stresszkezelő technikákat. Ha a helyzet nem javul, fontos a problémával szakemberhez (pszichológushoz, pszichiáterhez vagy szomnológus szakorvoshoz) fordulni. Ha az alvászavar eredete miatt az indokolt, ilyenkor javasolhatják melatonin szedését, de akkor is csak a megfelelő terápiás dózisban, és csak rövid ideig (maximum néhány hétig). Egyéb esetekben fontos kideríteni, hogy az alvászavart mi okozza – ez testi és lelki ok egyaránt lehet –, és azt kezelni.
Fotó: Getty Images