1. A bűvös lámpa

Roger Bacon szerzetes-tanár első, tükörrel végzett kísérletei, majd a camera obscura (a fényképezőgép őse) tették lehetővé Leon Battista Alberti forradalmi felfedezését: a laterna magica, vagyis a bűvös lámpa az olasz művész kezei között született 1437-ben. Más források szerint egyébként Athanasius Kircher polihisztor nevéhez fűződik a felfedezés, mindenesetre Henry R. Heyl szabadalmának hála lett az 1800-as évekre széles körben elérhető.

2. Mi köze Edisonnak a diavetítőhöz?

Az igazi áttörést a fényképezéssel kapcsolatos forradalmi találmányok és Thomas Edison izzólámpája hozták el, a filmdiapozitívok végleg kiszorították a manufaktúrák kézzel festett üveglemezeit, a diavetítés vásári attrakcióból edukatív eszközzé vált. Nem telt sok időbe, hogy a „lángmentes” film megszületésével egyidejűleg – a gyárban készült gépeknek hála – az otthonokban is elterjedjen a diavetítés hagyománya.

3. Laterna magica Sárospatakon

Itthon a Sárospataki Református Kollégium növendékei használtak először laterna magicát bibliai jelenetek vetítésére a 19. században. Később a diavetítőket forgalmazó olasz optikus, Stefano Calderoni üzlettársa, a diavetítés hazai élharcosa Hopp Ferenc műgyűjtő és világutazó volt, aki számos felvételt készített, és az iskolákat is ellátta saját gyártású laterna magicáival.

4. A diafilm fénykora itthon

Hazánkban az 1940-es évektől lett egyre népszerűbb a diavetítés. A Magyar Fotó Állami Vállalat Diaosztályának első kópiái után 1954-től már a Magyar Diafilmgyártó Vállalat vette át a stafétabotot. Alig egy évvel korábban kezdte meg az Elzett Lemezárugyár az otthon is biztonsággal használható tekercsfilmes mesevetítőinek, vagyis a kis „púpos” készülékeknek nagyüzemi gyártását.

5. Eredetileg propagandaeszköz

Legtöbbünk számára a diafilm fogalma egyet jelent a mesediafilmek műfajával, ám eleinte a többnyire fényképeket rejtő képkockák még a népnevelés igényével készültek. Aztán a főként sporteseményeket rögzítő híradásokon túl az olyan címek mellett, mint a Rákosi Mátyás harcos élete vagy az Asszonyok, lányok, gyertek traktorosnak, 1955-től már a mesék is felsorakoztak, élükön az azóta is népszerű Hófehérkével, amelyből a hetvenes évek végére közel kétmillió példányt készítettek.

6. Mesék és versek

A vállalat első mesefilmkiadványa Benedek Elek gyűjtéséből került ki – a Kacor királyt Mász István fekete-fehér rajzai keltették életre. Az évtized végére a mesecímek száma a kezdeti néhány darabról megközelítőleg kétszáz elérhető példányra rúgott. A sikerhez az is hozzájárult, hogy a Magyar Televízió csak 1957-től sugározta műsorát, a hetvenes évekig azonban kevés háztartás rendelkezett televíziókészülékkel. Ez idő tájt készültek a gyerek- és ifjúsági irodalom közismert adaptációi, továbbá olyan hazai klasszikusok, mint a Jancsi és Juliska vagy a Böbe baba.