Még egy centi, még egy staccato, még egy algoritmus, még egy versláb. Még egy átdolgozott éjszaka, még egy háromórás edzés, még egy nekifutás, századjára. Jöhet – és jöjjön is! – aranyérem, Kossuth-díj, nemzetközi elismerés, a lényeg a fiatalok nyitottsága, szorgalma, bátorsága és lobogása, ami előrébb viszi a világot. Büszkék vagyunk rájuk.

Mosolygó Sára (26) színész  Szendrey Júlia szerepében a Most vagy soha! című filmben

Pécsett született, tizenhét éves korában azonban önállóan Budapestre költözött, hogy Waldorf-gimnáziumba járhasson. Osztálytársai családjai fogadták be, ami az alkalmazkodás magasiskolájának bizonyult. Azt mondja, ez a képesség végső soron a színészetben is jól jön. Tanárai biztatására a színművészetire jelentkezett, ahová elsőre fel is vették, és ahol tavaly végzett. Nem voltak átlagosak a Coviddal és az egyetemfoglalással tarkított egyetemi évek, ezzel együtt nagyon jól érezte magát új közösségében. Az ezen a héten a mozikba érkező Most vagy soha! című filmben Szendrey Júliát alakítja. A filmbéli Júlia karakán, harcos nő. Sára azt mondja, inspirálja, ha valaki nem marad csendben, hanem kiáll a számára fontos emberekért és ügyekért, igyekszik ő is így cselekedni. Jelenleg szabadúszóként dolgozik, emellett pedig párjával, Lelkes Botonddal és barátjukkal, Gloviczki Bernáttal ­létrehozták saját filmes cégüket, a NoN Lieu film productiont.

Lugosi Dániel Ali (24)  klarinétművész – Virtuóz a Föld körül

Ózdon született, szülei örökbe fogadták. Budapesten nőtt fel, zenekedvelő nagycsaládban. Tizenkét éves kora óta sorra nyeri a klarinétversenyeket. A 2014-es Virtuózok abszolút győztese, idén pedig a nemzetközi Virtuó­zok V4+ magyar győztese lett. Napi nyolc-tíz órát foglalkozik zenével, ebből három-négy órát tesz ki a hangszeres gyakorlás, a többi publikációírás és kutatás. Ha nem zenél, akkor közösségimédia-menedzserként dolgozik. Kedvenc zeneműve Mozart A-dúr klarinétversenye (KV 622). A zenének köszönhetően beutazhatta a világot: hol koncertezik, hol pedig mesterkurzust tart. Saját bevallása szerint maximalista, határ a csillagos ég. Mint nevetve mondja, ötvenéves korára szeretne Kossuth-díjas lenni. Komolyra fordítva a szót kijelenti, hogy egyetlen feladatának azt tekinti a színpadon, hogy az emberek lelkét felemelje, elfeledtesse velük a gondokat, és gyógyítsa őket. 

Regős Krisztina (25) építész – Matematikusi tehetségét bontogatja

Szegeden született, majd a budapesti BME-n végzett építészként. Matematikusként is emlegetik: hivatalosan nem az, bár tény, hogy kutatásai matematikai jellegűek, és hogy húszéves korában talált egy algoritmust a híres Conway-sejtésre. A gömböc egyik feltalálójának, Domokos Gábornak a Morfodinamika Kutatócsoportjában dolgozik. Kriszti olyan test után kutat, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil helyzete van: a gömböc is ilyen, ám most sík lapokkal határolt testet keresnek. Mintázatok geometriájával is foglalkozik, például geológiai repedésmintákkal. A NASA-nak a Curiosity marsjáróját üzemeltető csapata fel is kérte őket külső szakértőnek: a kőzetekről készített fotókat elemezve akár a víz múltbeli jelenlétére is lehet következtetni. Együttműködik a Pennsylvaniai Egyetem geofizikusaival, a Berni Egyetem vegyészeivel, valamint a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a Bázeli Egyetem fizikusaival is. Doktori képzéséből két év van hátra. 

Kellerwessel Klaus (24) költő – Költeményeivel színesíti a világot

Kecskeméten született, most Budapesten szerez pszichológusdiplomát. Első kötetében versek, színdarabok és saját illusztrációk is helyet kaptak: szereti, ha a „lényeg” több szinten is hat ránk. Második kötete tavaly jelent meg, és bekerült a Nők Lapja 100 legjobb könyv Bookazine verseskötet-válogatásába. Kemény István szerint Klaus „már-már a szemtelenségig szabad”, Turi Tímea szerint pedig „a fiatal költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője”. Klaus ADHD-s, és úgy érzi, nagy bajban lenne, ha nem lenne előtte mindig papír és toll. Nagyon izgatja a mesterséges intelligencia, amit a művészetre nézve nemcsak fenyegető rémnek lát, hanem izgalmas lehetőségnek is. Szerinte a költészet a mindennapjainkban is jelen van, például a dalszövegekben vagy a közösségi médiában – csak észre kell venni. Ettől függetlenül szerinte megéri mosogatás közben verssorokat járatni a fejünkben, mivel a költészet tisztíthatja és színesebbé teheti a lencsét, amelyen át a világot látjuk.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .