Kémiatanárként a pandák földjén – Kovács Anita története

Ki gondolta volna, hogy kémiát tanítani középiskolásoknak a világ szinte bármely pontján lehetséges, és számos tanár választja ezt életformának? Ahogyan Kovács Anita is, aki a peptidkémiát, a kutatói életet és Magyarországot maga mögött hagyva most már Sanghajban élvezi a tanítást, Kínát és mindazt a jólétet, amit ezzel az életformával megengedhet magának.

Anita nem akármilyen tudományos pályakezdést tudhat magáénak. Szegeden végzett és szerzett BSc-diplomát kémia szakon, elvégezte a mesterképzést, majd 2019-ben az elméleti orvostudományok doktori iskolát. Tanulmányai mellett 2008 óta tevékenykedett a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának egyik tanszékén, két évvel később a mesterképzés mellett egy biotechnológiai cégnek is elkezdett dolgozni. Ezzel párhuzamosan az orvosi egyetemen elsős orvos- és fogorvostan-hallgatókat tanított a magyar és az angol nyelvű évfolyamon is. A tanítás mellett folyamatosan kutatott, publikált, tudományos előadóversenyekre, konferenciákra járt, magántanítványai voltak. 2019-ben viszont, amikor megszerezte a doktorit, úgy érezte, eltűnt a motivációja. Addig mindig lebegett előtte egy következő nagy cél, ám hirtelen azt érezte, nincsenek belátható mérföldkövek, már csak azért sem, mert a kutatás végtelen, ha az ember száz évig csinálja, akkor sincs vége. 

Irány Ázsia!

– Pont akkor jött a Covid, amikor ezt a nagy megtorpanást éreztem a karrieremben – kezdi mesélni. – Depresszív időszak volt, még úgy is, hogy a férjem és én nem maradtunk otthon, mi akkor is bejártunk a laborba, ahol azonban rajtunk kívül senki nem volt. A férjem a gyógyszerfejlesztésben dolgozott szerveskémia-professzorként. Amikor heteken keresztül csak ketten végeztük a munkánkat a laborban, azt éreztem, valahogy ki kell szabadulnom. Annyira motiválatlan voltam, mint soha, nem láttam értelmét reggelente felkelni.

Anita elkezdett külföldi munkákat nézegetni, és három jól hangzó állásra is jelentkezett. Az egyik egy kutatói állás volt Prágában, a másik egy professzorasszisztensi Abu-Dzabiban, a harmadik ugyanez a pozíció egy amerikai egyetemen, Kínában. Ez utóbbitól egy héten belül kapott választ, és néhány komoly interjú után övé is lett az állás. 

– Ez az egyetem Vencsouban található, hatszáz kilométerre délre Sanghajtól. A New Jersey Kean Egyetem kihelyezett intézménye, ahol angolul tanítanak. 

Mindez 2020 áprilisában történt, a legnagyobb lezárások idején. Úgyhogy Anita, akinek elvileg elege volt a Covidból, hirtelen azon kapta magát, hogy a járvány szempontjából a világ legszigorúbban szabályozott országába költözik. Kína akkor úgy le volt zárva, hogy az utcára sem lehetett kimenni, csak a futároknak. A megbízás 2020 szeptemberétől szólt. Az egyetem HR-munkatársai szinte vért izzadtak, hogy Anita megkezdhesse a félévet. 

– Ebben az időben borzasztó nehéz volt legálisan bejutni Kínába – meséli. – Havonta egyszer mentek az országba repülők, a hatóságok csak bizonyos cégektől fogadtak el PCR-tesztet, a bejutáshoz többek között HIV- és szifiliszteszt is kellett. Ez mind sok időbe és pénzbe telt, akárcsak a diplomám nemzetközi átminősítése. A férjem először nem költözött ki velem, csak két hónapra, nem akarta feladni az otthoni munkáját. Amikor először megérkeztünk, két hétig karanténban voltunk Vencsouban, majd a professzori házban kapott szolgálati lakásban újabb egy hetet töltöttünk teljes elszigeteltségben. Akkoriban nagyon haragudtam Kínára, elképesztő Covid-regulációk voltak, miközben Európában zajlott az élet – idézi fel a kezdeteket Anita. 

Az egyetemen egyébként pont akkor indult a kémia szak, amikor Anita megkezdte a munkát. Szerveskémia-professzornak vették fel, de sok más kurzust is tartott. Az intézmény elvárta tőle, hogy kutasson is, azonban nem volt laborató­riu­muk. Mivel Anita kísérleti kémikus, tehát nem a számítógép előtt ül, miközben kutat, ez állandó nyomást jelentett neki. A kémia nem bizonyult népszerű szaknak, a laboratórium sem készült el, és végül 2023 nyarán ki is vezették a szakot az egyetemről. 

A világ legrégebbi iskolája

A férjétől való távollét, a sok-sok karanténban töltött idő azonban nem szegte kedvét, és úgy döntött, nem jön haza. Elmondása szerint itthon a töredékét kapta volna tanársegédként annak az összegnek, amit Kínában keresett. Sok állást megpályázott, de hangsúlyozza, nem volt könnyű helyzetben. Közben rájött, hogy mivel az utóbbi években tanítással töltötte az időt, magabiztossá vált benne, így elkezdett nemzetközi középiskolákban is nézelődni.

– A világon két nagy nemzetközi középiskolai rendszer van, a brit és az amerikai, és ezeknek rengeteg iskolája működik a világ minden pontján, Chilétől Ausztráliáig, Perutól Új-Zélandig, Kanadától Tanzániáig. Ahogy elkezdtem nézegetni a kémiatanári állásokat, rájöttem, hogy amilyen szegényes a kínálat egyetemioktató-szinten, olyan gazdag középiskolain. Nekem kényelmes, praktikus volt az életem ­Kínában, így beadtam a pályázatomat néhány helyre itt is, de pár arab országba is. Kínából gyorsan jött válasz, és végül Csengtuban kaptam állást, a világ legrégebbi iskolájában. A Sisi középiskola több mint kétezer éves, boldog voltam, hogy egy olyan városba költözhetek, amelynek sok ezer éves történelme van. Ez egy tizenhatmilliós­ város, Vencsou majdnem tízmilliós, de ezek a számok nem számítanak, nem feltétlenül jelentenek pezsgő kulturális életet. Csengtuba már a férjem is velem tartott, aki időközben nyugdíjba ment. Addigra mindkettőnknek elege lett az online házasságból.

A világ legrégebbi iskolájában Anita belerázódott a középiskolai tanításba, valamint a cambridge-i tanítási rendszerbe, amelyről ódákat zeng. Kiváló módszernek tartja, amely nemcsak az alapokat tanítja meg a gyerekeknek, hanem azt is, ami manapság fontos, így a diákok sokkal jobban tudnak kapcsolódni a tananyaghoz. Az intézményben rábízták a fizikaoktatást is, így Anita hidrogéncellákról, optikai kábelekről, ultrahangról, LCD-kijelzőről, okostelefonról vagy épp a wifiről okosíthatta a gyerekeket. Ezek a középiskolák egyébként igazi versenyistállók, ahová nagyon jó képességű gyerekek járnak, akik mind Oxfordba, Cambridge-be, a Yale-re vagy a Harvardra akarnak menni. De a tanárok is kitüntetett helyzetben vannak, Anita is folyamatosan, napi szinten kapta az ajánlatokat más intézményekből. December végén jött egy ajánlat Sanghajból, és úgy döntött, ideje továbbállni Csengtuból. Ennek fő oka az volt, hogy nem jött ki az iskolaigazgatóval, úgy érezte, mindenbe beleköt, amit csinál. 

Miért éppen Kína?

– Kínáról rengeteg tévhit él a magyar átlagemberek fejé­ben, még mindig sokan hiszik, hogy ez egy harmadik világbeli ország. Pedig nemrég azt olvastam, hogy 2050-re legyőzheti az USA-t, és a világ legerősebb gazdaságú országa lehet. Ez már a jövő. Csak elektromos autók vannak, a tizenhatmilliós városban összesen két benzinkutat láttam. Lehet, hogy Kína rossz minőségű dolgokat küld a világ többi részébe, de az országon belül nem ez a helyzet. Maguknak első osztályú, fantasztikus termékeket gyártanak. Létezik egy Taobao nevű applikáció, ahol a legszuperebb termékeket lehet megvenni, a vitamintól kezdve a laptopon át a marhahúsig, nagyon jó áron. Ami nem kapható ezen, az gyakorlatilag nem létezik. Itt már senki nem jár boltba, a kilencvenöt éves nyugdíjasok is okostelefont használnak, és mindent az appliká­ción belül intéznek. A férjem szokott járni a piacra, mert nálunk ő főz otthon, és még a kofáknál is QR-kód segítségével történik a fizetés. A tanításból itt luxusszinten lehet élni, és sokat utazni. Mi is rengeteget mozgolódunk Kínán belül, nemrég Dél-Kínába mentünk egy hétre, amit kis Thaiföldnek is hívnak, olyan egzotikus táj. Ez egy szuper ország! Sokan bírálják, hogy minden be van kamerázva, és hogy az adminisztratív dolgokra mindenki által használt WeChat-alkalmazásban bármi visszakövethető bárkiről, de én erre azt mondom, hogy ha az embernek csak tiszta forrásból van pénze, akkor nincs mitől tartania. És elképesztő a közbiztonság. Itt hajnali háromkor nyugodtan végigsétálhat egy nő, de akár egy gyerek is az utcán, senki nem fogja bántani.

Utazó életmód

Anitának nem hiányzik a kutatás, ki is esett belőle. ­Jelenlegi munkájában sokkal több perspektívát lát, és biztosabbnak érzi, mint a tudományos pályát, amely során sokszor azt érezte, falakba ütközik. 

– Ha az ember tapasztalatot szerez ebben a cam­b­ridge-i­ curriculumban, akármikor átmehet egy másik iskolába, másik városba, akár másik országba is. Ma pont a Bermudákról láttam egy álláshirdetést. Ezzel a munkával – és ezt sok tanár csinálja – meg lehet oldani, hogy valaki két évet tanít Mexikóban, aztán Thaiföldön, Szingapúrban, Nicaraguában, és még sorolhatnám. Ez szuper életforma, és sokan űzik, főleg azok, akiknek az angol az anyanyelvük, és beutazhatják a világot azzal, hogy angolt tanítanak. De a szaktanárok is egyre inkább kezdenek rászokni.

Anita belátható időn belül szeretne vezető pozícióba kerülni egy ilyen iskolában. Nemrég szembejött vele egy hirdetés egy néhány hónapos képzésről, amely arról szól, hogyan kell nemzetközi iskolát vezetni, jelentkezett is rá. Most azonban az a legfontosabb, hogy berendezkedjenek Sanghajban, és jól érezzék magukat a férjével. És ez úgy tűnik, Kínán belül bárhol sikerül nekik. 

Fotó: családi archívum, Getty Images

Galéria | 3 kép