Ha bemegyünk egy bútoráruházba vagy egy matracszaküzletbe – amit legalább tízévente meg kellene tennünk, mert annál tovább nem jó a matracot használni –, egyből zavarba jövünk, hiszen a termékek kínálata nagyon széles, nehéz közülük választani. Ráadásul vannak olyan szempontok, amelyek a döntést negatívan befolyásolhatják. Például ahol az ágykeret magas, ott az ember hajlamos előnyben részesíteni a vékony matracot, elérve vele azt, hogy az ágyra kényelmesen fel lehessen ülni. Ugyanakkor a túl vékony matrac nem jó választás, vázrendszerünk nem hálálja meg, ha olyanon alszunk; emiatt ilyenkor jobb az ágykeretet alacsonyabbra cserélni, mintsem előnytelenül vékony matracot venni. Az esztétikai érzék sem jó tanácsadó, hiszen a matrac színe vagy külleme nem jelzi annak minőségét, akkor sem, ha a fekvőhely amúgy egy kisebb vagyonba kerül. Ennél sokkal fontosabb azt nézni, hogy milyen a szerkezete, keménysége.

– Ebből a szempontból az a legjobb, ha a matrac személyre szabottan készül, hiszen olyankor minden szempontból megfelel a használó igényeinek. A kész matracoknál a választást az segítheti, ha tisztában vagyunk az ezekkel kapcsolatos kutatások eredményével. Ennek a témának komoly szakirodalma van, a legrangosabb tudományos lapokban is publikáltak ilyen tanulmányokat. A legfrissebb összefoglalókból – amelyek az egészséges emberek, illetve a nyaki és/vagy ágyéki gerincfájdalmakkal küzdők vizsgálati eredményeit összegzik – az derül ki, hogy a legelőnyösebbek a félkemény matracok – mondja dr. Biczó Ádám PhD ortopéd trau­matológus, gerincsebész.

A besorolásokhoz tudni kell, hogy az Európai Szabványügyi Bizottság a matracokat három kategóriába sorolja: puha, félkemény és kemény. Tehát nem arról van szó, hogy valaki az aktuálisan használt vagy kipróbált matracot milyennek érzi, hanem arról, hogy a tanúsítványuk mit mutat.

Főszerepben a gerinc

– A félkemény matracok azért előnyösebbek, mert azok alvás közben megőrzik a gerinc egészséges nyaki és ágyéki görbületét. Kemény matracnál ez nincs így, ott a lapocka nem tud eléggé besüllyedni ahhoz, hogy kellő alátámasztást nyújtson a gerincnek, a puha típusnál pedig a lapocka és a keresztcsont túlzottan besüllyed, ami szintén előnytelen. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a vizsgálatokat normál testtömegű embereknél végezték, miközben az elhízás gyakori. Emiatt túlzottan nagy testtömegnél érdemesebb külön átgondolni a matracválasztást. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy nemcsak a matrac tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy miképp alszunk. Jónak csak a háton, vagy maximum oldalt fekvés számít; hason aludni természetellenes, így kerülendő, ezalól kivételt csak a járni még nem tudó kisbabák képeznek. Náluk, mivel még nem alakult ki a gerinc kettős S görbülete, nincs gond a hason fekvéssel – emeli ki dr. Biczó Ádám.

Léteznek olyan problémák, amelyeknél a matracvásárlásra a szokásosnál is jobban kell figyelni. Például felfekvéseknél fontos speciális matracot választani, mely a kritikus helyeken – például a keresztcsontnál, a lapockák magasságánál és a sarkaknál – jobban eloszlatja a nyomást, ami ilyenkor kulcskérdés. Hasznosak lehetnek az ilyen matracok cukorbetegségnél is, amikor már rossz a perifériás keringés, olyankor ugyanis könnyebben kialakulhat felfekvés.

Zóna és memória

Az, hogy egy adott matrac rugós vagy habszivacs, alapvetően technológiai kérdés, önmagában a tulajdonságokat nem befolyásolja. A vizsgálatokból egyedül az derül ki, hogy az egyszerű rugós matracoknál jobbak az újfajta habszivacsok, mert azok ugyanolyan körülmények között jobban eloszlatják a rájuk nehezedő nyomást. A memóriahabos matracok a test vonalát egészen pontosan lekövetik, ami szintén előny. Ezek az anyagok korábban nem szellőztek jól, de ma már olyan az összetételük, hogy a szellőzésük és hőelvezetésük is megfelelő lehet. Az utóbbi időben terjedtek el a többzónás matracok is, amelyek többféle anyagból készülnek, így keménységük (az alapvető keménységi besorolásukon belül) az adott felületen elhelyezkedő testrészekhez is igazodhat. Ebből a szempontból ezek hasonlók a személyre szabott matracokhoz, csak nem teljesen egyediek.

Fontos lehet a matrac hővezető képessége is, ebből a szempontból az úgynevezett magas hőkapacitású matracok a jók, azok segítik a legjobban, hogy a test megtartsa a hőmérsékletét (ami alvás közben mindig csökken). Ezt az R értékkel adják meg, amit külön feltüntetni inkább csak a túra- és kempingmatracoknál szoktak, mert esetükben ez kulcskérdés, ott ebben komoly különbségek lehetnek az egyes termékek között. Az ágymatracok hőkapacitása már csak a vastagságukból adódóan is jó, feltéve, hogy elég vastagok, és ágykereten helyezkednek el, nem a padlón.

Anyaga válogatja

A matrac anyagára és huzatára, illetve az ágy felépítésére allergoló­giai­ szempontból is figyelni kell, pláne, ha valaki eleve érzékeny a házi por­atkára. Ezek a milliméteres méretnél is kisebb pókszabásúak a hámló sejtjeinkkel táplálkoznak, egyéb szerves anyagokat is fogyasztanak. A természetben megvan a helyük (a madaraknál például a fészket „takarítják”), viszont komoly gond, hogy hámsejtjeik, illetve a székletüknek és vizeletüknek megfeleltethető, emésztőenzimet is tartalmazó exkrétumuk allergén. A matracban pedig könnyen megtelepedhetnek, pláne, ha az össze van építve az ággyal.

– Az ilyen fekvőhelyek nem ideá­lisak, jobbak azok, amelyeknél a matrac cserélhető. Előnyös az is, ha a matracot nyáron ki lehet tenni a napra, télen pedig át lehet fagyasztani a teraszon. Ez azért jó, mert az atkák a napon kiszáradnak és elpusztulnak, és ugyanez történik télen is, csak akkor a fagy miatt.­ Persze az atkák exkrétuma ettől még a helyén marad, de az allergén hatás utánpótlás híján mérséklődik – mondja dr. Mezei Györgyi PhD allergológus, gyermek-tüdőgyógyász.

Ugyan a fekvőhelyet valamilyen szinten védi a lepedő a szennyeződésektől és az azok nyomán benne megtelepedő poratkáktól, de még jobb, ha a huzata cipzáros, így levehető és mosható. Praktikus külön matracvédőt is tenni a lepedő alá, és azt is rendszeresen mosni legalább ötven fokon. Az ágyat a nedvességtől is védeni kell, aminek az is része, hogy a hálószoba páratartalma ne legyen túl magas. Allergológus szakértőnk kiemeli, hogy mivel a poratka egyes anyagokban – például gyapjúban – különösen jól érzi magát, allergiásoknál nem jó azt tartalmazó fekvőhelyet választani. A juhszőrrel a molylepkék miatt is óvatosan kell bánni, mert ha a matracot az ágyrácsok felőli oldalon is az borítja, akkor könnyen megtelepedhetnek benne a molylepkék is. Az sem szerencsés, ha a matracot nem ágykeretre helyezzük, hanem a földre, mert az – túl azon, hogy a hőmérséklet miatt­ sem kedvező – gátolja a szellőzését. Ha a matrac forgatható, akkor érdemes időnként át is forgatni.

Jó a földön feküdni?

Széles körben elterjedt tévhit, hogy hátfájásnál segíthet a kemény talajon való alvás. Ez ugyanakkor nem javasolt, ugyanis nagyon rossz hatással van a nyakra, a keresztcsontra és a sarkakra is. Ez a hiedelem valószínűleg onnan ered, hogy régen, amikor a matracok nagyon puhák voltak, és emiatt panaszokat okoztak, akkor azok használatánál még a földön fekvés is jobbnak bizonyult.

Fotó: Getty Images