Túlélés az űrben. Egy családi farm fenntartása. Vérfarkas levadászása. Vasútpálya építése. Vikingek háborúja. A társasjátékok témája és műfaja annyira sokszínű, hogy valóban bárki találhat neki valót. Ma már mindenki tudja, hogy a társasjáték többet jelent a Monopolynál és a Scrabble-nél, miközben ezek a klasszikusok is töretlen népszerűségnek örvendenek. Tavaly a világ legközkedveltebb játéka a Fesztáv volt az Amazonon, amely tulajdonképpen egy madártani társasjáték. Piackutató cégek becslése szerint a társasjátékipar hét-tizenegy százalék növekedést mutat majd a következő öt évben.
A legnépszerűbb kaszinói játék
A klasszikus táblás játékok elképesztő múltra tekintenek vissza. A világ legrégebbi társasjátékait már ötezer évvel ezelőtt is játszották az ókori Egyiptomban. Ma már nincs az a történész vagy régész, aki kibogozná ezeknek a szabályait, de tény, hogy a szenet nevű játék már i. e. 3500 körül is létezett. Az első olyan kínai társasjáték, amelyet ma is ismerünk, i. e. 200 körül született, az Európában játszott, sakkhoz hasonló, viking eredetű hnefatafl története pedig i. e. 400 körül kezdődhetett. Talán sokan nem is tudjuk, amikor sakkozunk vagy backgammonozunk, hogy több mint ezeréves játékokkal játsszunk. Utóbbi Iránból származik, i. sz. 600 körül is létezett már, és nagyjából a sakk is ekkor indult hódító útjára Indiából.
Léteznek történelmi utalások arra, hogy bizonyos csempés játékokat közel háromezer éve is játszottak Kínában (többek között az Azul elődeit). A dominó sem újdonság, majdnem ezeréves, és szintén Kínából származik. A Nyugaton ismert dominózás eredete persze jóval későbbre, a 18. századra nyúlik vissza, és a világ legismertebb csempés játéka, a szintén kínai eredetű madzsong is csak a 19. században jutott el Európába. A 14. századi Angliában nagy népszerűségnek örvendett a hazard nevű játék, amelyet még a Canterbury mesék című regényben is megemlít Chauser. Egészen a 19. századig játszották, és rendkívül komoly szabályai voltak.
A dobókocka sem a modern kor találmánya, hanem több ezer éves múltra visszatekintő játékeszköz. Egy délkelet-iráni ásatás során a régészek felfedeztek egy háromezer éves dobókockakészletet, de azt sajnos nem tudjuk, milyen játékokat játszottak a perzsák akkoriban. A dobókocka a világ egyik legegyszerűbb ötletén alapul: fogj egy kockát, és minden oldalára kerüljön különböző mennyiségű pötty. Egyszerűsége, kiszámíthatatlansága és akár mindent eldöntő szerepe időtlen kedvenccé teszi. A kaszinókban a mai napig a legnépszerűbb játék a craps, a már említett hazard utódja, ezt is kockával kell játszani. A craps az egyetlen kaszinói játék, amelyben az esélyek a játékosnak kedveznek, ennek ellenére pont ez hozza a legnagyobb hasznot a kaszinóknak, hiszen – ahogyan az lenni szokott – a nyerésre álló játékosok legnagyobb része képtelen időben kiszállni. A dobókocka nemcsak a kaszinókban, de a világ legtöbb háztartásában ott van, számtalan játék alapkelléke, egyszerű, sokoldalú és minden korosztály számára érthető.
Mi történik napjainkban?
A társasjátékok végigkísérik az emberiség történetét, sőt, társasjátékozási szokásaink sokat elárulnak arról, hogy az adott korban, kultúrában, történelmi és társadalmi helyzetben hogyan érezzük magunkat a világban. Vannak intézmények, ahol egyetemi szinten foglalkoznak a kérdéssel. A Pittsburghi Egyetem Kenneth P. Dietrich Művészeti és Tudományos Iskolájának adjunktusa, Zachary Horton kimondottan társasjátékokkal és médiatípusokkal foglalkozik. 2019 őszén tartotta az egyetem első társasjátékóráját, amely a Post-Digital Gaming nevet kapta, azaz a digitálison túli játékokról szól, 1970-től napjainkig. Horton is azt állítja, hogy a műfaj a reneszánszát éli, minden korosztályban. Ő és kollégái már a Covid előtt is gyakran gyűltek össze kis csoportokban, hogy különböző játékokat játsszanak. A korlátozások idején az online térben is folytatták, és megfigyelték, hogy ezzel nincsenek egyedül.
„Nem tudjuk, miért, de egyértelmű a tendencia, miszerint a társasjátékok térnyerése egybeesik a közösségi média térnyerésével. A 2000-es évek végétől hatalmas újjáéledésnek vagyunk szemtanúi. Az elmúlt öt évben pedig exponenciálisan nőtt a társasjátékok népszerűsége” – olvashatjuk az adjunktus tanulmányában a Pittsburghi Egyetem honlapján. Azt is hozzáteszi, hogy van ebben egy kis lázadás is, hiszen a digitális kel versenyre az analóggal. „A társasjátékok iránti érdeklődés felfogható egyfajta bosszúállásnak is a digitális média mindent elsöprő jelenlétén. Ahogy a technológia egyre jobban elszigeteli az embereket, azok egyre tudatosabban keresik a közösségi tevékenységeket – folytatja Horton. – Ki vagyunk éhezve a társas élményekre, ez a műfaj pedig pont ettől teljesen más, mint a videójátékok.” A társasjáték hidat képez a nemzedékek között. Hány használati utasításban olvashatjuk, hogy kilenctől kilencvenkilenc éves korig! „Ezek a játékok olyasvalamit képviselnek, amiben mindenki részt vehet. Összekötik a generációkat, ellentétben a digitális médiával, ami egyelőre leginkább szakadékot teremt köztük. A legtöbbek számára a játék a közösségi élményről és a fizikai kapcsolódásról szól, tehát arról, amit a közösségi média nem képes nyújtani” – teszi hozzá Ashley Priore, a The Queens Gambit Sakkintézet nonprofit szervezet alapítója.
A kutatók azonban azt is hangsúlyozzák, hogy ideje elfelejteni, hogy a digitális és az analóg világ harcban áll egymással, hiszen egyre több a hibrid játék, amelyben a játékosok egyszerre használnak fizikai táblát és valamilyen alkalmazást. És azt se felejtsük el, hogy a legtöbb klasszikus játéknak előbb-utóbb megszületik a digitális változata is, de ez fordítva is igaz. Lehetséges, hogy a társasjáték lesz a híd régi és új, digitális és analóg, idős és fiatal között? Eddig úgy néz ki, a válasz igen.
Fotó: Northfoto, Stocksy, Unsplash
