Az evészavarok a legsúlyosabb pszichiátriai kórképek közé tartoznak, és kortól, nemtől, testalkattól függetlenül bárkit érinthetnek. A lányok és fiatal nők körében gyakrabban fordul elő (a fiatal magyar nők három százaléka érintett), de egyes szerzők azt állítják, a nemi különbség 2050-re eltűnhet, mivel a soványságkultusz a férfiak körében is vészesen terjed.
A statisztikák szerint tehát az evészavarok gyakorisága évről évre nő, a probléma pedig sokszor hosszú évekig rejtve marad. Az anorexia nervosa halálozási aránya a kialakulást követő tíz éven belül nyolc százalék körüli, húsz éven belül pedig a húsz százalékot is elérheti, részben egészségügyi szövődmények, részben öngyilkosság miatt.
Fontos tisztában lenni vele, hogy ugyan a fiatal korosztályban többen halnak meg anorexia következtében, mint bármilyen egyéb mentális betegségben, mégis lehetséges a teljes gyógyulás. De csak akkor, ha idejében felismerjük, és a beteg elkezdi a terápiát.

Mi okozza?

– Kivétel nélkül mindig több tényező vezet­ a kia­lakulásához, és kivétel nélkül mindig hajlamosító tényező a kor vékonysági ideál­ja, amit jelentősen felerősít a közösségi média – magyarázza dr. Major Adrienne pszichiá­ter, családterapeuta, a Belvárosi Evészavar Műhely munkatársa. – Leggyakrabban serdülőkorban jelentkezik, és kivétel nélkül szerepet játszik benne a családi dinamika is. Nagyon fontos leszögezni, hogy ez nem jelenti, hogy bármelyik szülő is hibás lenne. Hajlamosít rá a perfekcionista személyiségtípus is. Ha pedig ezek összeadódnak, kialakulhat a betegség.

Megelőzhető a kialakulása?

Nincs olyan szakmai irányelv, amely szerint bármilyen nevelési módszerrel megvédhetjük gyerekünket. Major Adrienne azonban felsorolt néhány olyan viselkedési formát, amellyel talán csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét.
– Ez az én személyes véleményem. Úgy gondolom, talán védőfunkciója lehet annak, ha sokat beszélgetünk a serdülővel, ha megerősítjük az önértékelésében, belső és külső tulajdonságait illetően. Így talán nem lesz olyan védtelen a vékonysági ideállal szemben. A serdülőkor érzékeny időszak, ekkor még a szülőnek muszáj szabályokat szabnia, hiszen védenie kell a gyerekét, de közben már támogatnia kell függetlenedési törekvéseit is. Érdemes a közösségi médiáról is beszélgetni vele (nem megtiltani a használatát!), arról, hogy amit ezeken a felületeken lát, vajon mennyire mutat reális képet, hogy a népszerű felhasználók profiljai mögött vajon tényleg boldog emberek vannak-e. Tari Annamáriának nagyon jó előadásai érhetők el a YouTube-on arról, milyen módon hat a fiatalokra a közösségi média, érdemes ezeket is megnézni. Fontos, hogy kialakuljon a gyerekben a kritikai érzék azzal kapcsolatban, amit lát. Illetve meg kell tanítani neki, hogy az önmagáról való gondoskodásnak értéke van, ebben pedig nagy szerepet játszik az egészséges táplálkozás és a testmozgás.

Lényege a dac

Adott tehát egy „elveszett” serdülő, aki olyan környezetben él, amelyben sok minden kiszámíthatatlan, kontrollálhatatlan, az amúgy is nehéz időszakot pedig nem könnyíti meg, hogy egyre több gyerek szenved ­klímaszorongástól, tudják, hogy háború zajlik a szomszéd országban, ezekre pedig végleg nincs semmilyen ráhatásuk. Olykor – különösen, ha a családban is fellép valamilyen probléma – a vékonyság tűnik az egyetlen biztos pontnak, amiért ráadásul általában meg is dicsérik az embert. A fogyás kulcsélmény lesz, pozitív dolog, kontrollérzést ad, ami a betegség mozgatórugójává válik. A kontroll által adott sikerélmény beszűkült fókuszú állapottá alakul, amelyben egyre inkább csak abban a gondolat- és élményvilágban él az illető, hogy ő egyenlő azzal, hogy mennyire vékony. Innentől válik mentális betegséggé.
Noha logikusnak tűnhet, nincs értelme étvágyfokozó szereket adni az anorexia kezelése során. Előfordulhat, hogy a háziorvos vagy a belgyógyász kezdetben ezt javasolja, ez azonban csak a beteg ellenállását erősíti. Az anorexia lényege éppen az étvággyal szembeni ellenállás, dac.

A család szerepe a gyógyulásban

Mivel az anorexia nervosában szenvedőknek általában nincs betegségtudatuk, az egyik legnehezebb lépés talán az, hogy az érintettel meg kell értetni, hogy problémája van. A szülőkben a kezdeti döbbenet, kétségbeesés és szégyen mellett legtöbbször felmerül az is, mit rontottak el. De amint szakértőnk is felhívta rá a figyelmet, ennek terhét senkinek sem szabad magára vennie. Amit tehetnek, és meg is kell tenniük, az az, hogy a család összezár, és orvos segítségét kérik.
– Az evészavarok amellett, hogy hosszan tartó, krónikus és súlyos mentális betegségek, nemcsak az érintettre hatnak, hanem a családjára is – magyarázza dr. Babusa Bernadett­ klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. – Nagyon szeretnének segíteni, de nem tudják, hogyan kellene ezt jól csinálni. Az alapvető reak­ciók ilyenkor ugyanis pont ellentétes hatást érhetnek el. Amikor azt mondják egy anorexiásnak, hogy jó, hogy végre többet evett, az gyakorlatilag vörös posztó a szemében, akárcsak az, ha megdicsérik, mert hízott kicsit. Nem is ejtjük ki a hízás szót a terápián, helyette a gyarapodást használjuk.

A szavak ereje

Minden kamasz környezetében vannak olyanok, akik talán el sem tudják képzelni, mekkora hatalma lehet egy-egy mondatuknak. A szakemberek szerint a tornatanárok és az edzők több okból is kiemelt szerepet játszanak az evészavarokkal kapcsolatos folyamatokban. Egyrészt talán ők vehetik észre leghamarabb, ha egy fia­tal elkezd fogyni, és ezzel fogyatkozik az ereje. Másrészt pedig a szavaik­ elemi erővel bírnak, és már egyetlen – akár ártatlannak szánt –, az illető súlyával, alakjával kapcsolatos megjegyzés is beindíthatja azt a folyamatot, ami végül anorexiához vezethet – ha pont egy olyan időszakban éri, amikor a Major Adrienne­ által említett tényezőkből több is összeér. Természetesen ez mindenkire érvényes a serdülők környezetében, csak éppen tornaórán, edzésen vagy felmérés során még sérülékenyebbek a gyerekek, hiszen ott mások is hallják a megjegyzéseket – teszi hozzá szakértőnk.

Hogyan segíthet a virtuális valóság?

Több szakember is részt vett annak az önsegítő programnak a megvalósításában, amely az evészavarok ­családközpontú kezelésében játszhat kiemelt szerepet.
A Jól(l)eszünk online platform célja, hogy olyan tudással és készségekkel vértezze fel a családot és a pácienst,­ amelyek hatékonyan támogatják a felépülés folyamatát. Ingyenes és anonim módon használható, így azok is segítséghez juthatnak, akik például földrajzi okok miatt egyébként nem tudnának ellátásban részesülni.
A program a rendszerszemléletű családterápia elemeire épül, amely, mint említettük, bizonyítottan hatékony módszer az evészavarok kezelésében.
A Bio­TechUSA étrendkiegészítő-gyártó anyagi tá­mogatásával létrejött program nemsokára egy olyan eszközzel is bővül, amely a vir­tuá­lis valóságot hívja majd segítségül.
– A virtuális valóságot már most sok mentális betegség esetén használják terápiás kiegészítő eszközként – mondja Babusa Bernadett. – Evészavar esetén kétféle környezetbe lehet majd kalauzolni a beteget. Az egyikben tulajdonképpen az avatárját (virtuális mását – a szerk.) hozzuk létre, amelyen saját maga be tudja állítani azt, hogy szerinte hogyan néz ki a teste. Emellett létre tudjuk hozni az ő adatai alapján az objektív avatárt is, tehát ahogyan valójában kinéz. Már önmagában beszédes, mekkora a különbség a két kép között. Az anorexiás betegek súlyfóbiával küzdenek, és akár egy kilogramm súlygyarapodást is drámaian élnek meg. A virtuális­ valóság segítségével azt is meg tudjuk mutatni az avatáron, mennyire látszana egykilónyi gyarapodás. És mivel semennyire, ezt a fajta kognitív torzítást, ami a testképpel kapcsolatban megjelenik, nagyon szépen lehet kezelni a virtuális valóság használatával.
A másik virtuális környezet, amelybe a VR-szemüveg segítségével be tudják helyezni az érintettet, egy éttermi miliő, amelybe a való életben nem tudják elkísérni páciensei­ket a szakemberek. Itt fel tudják térképezni azt, milyen félelmek jelennek meg az étkezés kapcsán a páciens­ben, aki a terapeuta segítségével tanulja meg, hogyan lesz képes oldani az evéssel kapcsolatos szorongásait.

Anorexia felnőttkorban

– Ritkán ugyan, de felnőttkorban is kialakulhat anorexia, az esetek nagy részében azonban serdülőkori előzménye van, amelyből felépült a páciens, de nem jártak a probléma gyökerének mélyére – mondja Major Adrienne.­ – Sokszor önbizalomhiány áll emögött, és egy nehezebb élethelyzet újra előhívhatja a kontroll iránti vágyat.
Egy felnőtt esetében, főleg, ha nincs körülötte család, az egyéni terápia jöhet szóba. De amíg egy serdülőt a szülei el tudnak vinni terápiára, addig egy felnőtt embert senki sem „kényszeríthet” erre. Így ha egy barátunk lesz érintett, eszköztelennek érezhetjük magunkat.
– Ilyen esetben motiválhatjuk az illetőt. De ugyanúgy érvényes ekkor is, hogy kerüljük a testsúlyával, az evési szokásaival kapcsolatos megjegyzéseket, mert ezek csak tagadásba fognak torkollni, és vitákat gerjesztenek – tanácsolja Babusa Bernadett. – Az evészavaroknak számos következményük van, amelyekre rá lehet világítani. Mondhatjuk például, hogy „régebben olyan jókat tudtunk együtt beszélgetni, többet tudtunk együtt lenni”, vagy „aggódom érted, mostanában többször látlak rosszkedvűnek”. Kifejezhetjük az aggódásunkat, és lehetőleg fókuszáljunk arra, hogy most érzelmileg min mehet keresztül a barátunk. A beszélgetés során bátorítsuk szakember felkeresésére, de ne erőltessük. Az ismételt beszélgetések és az ítélkezésmentes légkör elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságban tudjanak beszélni a problémáikról.

A Jól(l)eszünk programról az www.eveszavar.semmelweis.hu ­oldalon olvashat bővebben.

Fotó: Getty Images