Elegáns jelenség volt. ­Kifogástalan öltönyben, kézelő­gombokkal, csokornyakkendőben, pontosan belőtt hajjal lépett először nagyközönség elé, az 1967-es Táncdalfesztiválon. Az első taktusok alatt úgy állt ott, szinte vigyázzban, mint egy megszeppent kisfiú. A szám közepe felé, miután feloldódott, magabiztosan, szenvedélyesen énekelt, és a dal végén sugárzó mosollyal hagyta el a színpadot. Boldog volt, mert tetszett – és ez a fiú egész életében erre, elismerésre, befogadásra, szeretetre vágyott.

Nevelőszülőknél nőtt fel 

Nem véletlenül. Szécsi Pál, vagy Palika, ahogy mindenki becézte, rossz­kor és rossz helyre született. Magyarország német megszállásának napján, 1944. március 19-én jött világra. Zsidó származású szüleitől (Szécsi Ferenc és Szemere Klára), illetve két nővére, Mária és Katalin mellett, üldözöttként. A kisfiú még egyéves sem volt, amikor nyelvész-író édesapja meghalt. „Amikor anyám megözvegyült, a csonka család először anyai nagyanyám pesti lakásában húzta meg magát” – emlékezett vissza a Zenészballada című könyvben Katalin. 

A háború vége előtt az anya a két lányát a Vöröskeresztre bízta, ők Orosházára kerültek. A pár hónapos Palika az édesanyjával maradt Budapesten, egy Attila utcai lakásban. A családnak volt egy háza Mezőtúron, a kisfiú négy-öt évesen ide került nevelőszülőkhöz. Mezőtúron kezdte az általános iskolát, gyakran küldött levelet Katinak, nagyon vágyódott a testvéréhez. A zene már ekkor érdekelte, trombitálni tanult. A helyi tisztiklubban fellépett egyszer Hollós Ilona és Németh Lehel. Pali már hetekkel korábban lázban égett, hogy megnézhesse a híres táncdalénekeseket.

A fiú 1956 szeptemberétől ismét Budapesten élt, az Arany János nevelőintézetben folytatta tanulmányait, és ebben az évben az iskola legjobb tanulója kitüntetést is elnyerte. Édesanyja 1956-ban Katit és Palit hátrahagyva, Marikával elhagyta az országot. Tizennyolc éves lányát a bécsi pályaudvarig vitte, majd egyszerűen „ott felejtette”. Szécsi Kati tíz évet a temesvári nagymamájánál élt, majd Budapesten, különböző középiskolai kollé­giumokban lakott. Miután a lány leérettségizett, anyai nagymamáját a gyámügy kötelezte, hogy befogadja. Pali a mezőtúri gimnáziumban tanult tovább, de többnyire inkább lógott a suliból. Néha meglátogatta Katit Pesten.

Pali tizenhat éves korában úgy döntött, otthagyja a gimnáziumot, és végleg Budapestre költözik. Egyetlen szoros kapcsolata a nővéréhez fűzte, aki mindig örült, ha meghallotta a jellegzetes ti-ti-tá csöngetést, és öccse betoppant az ajtón. Néha a karácsonyt is együtt töltötték, fenyőfájuk ugyan nem volt, de gyújtottak egy gyertyát édesanyjuk fényképe mellett, aki köszönés nélkül hagyta őket magukra, mégis szerették. 

Pali már kamaszként is csinos fiú volt, de tele gátlásokkal. Legszívesebben takaróba burkolózva zenét hallgatott vagy olvasott. Egy szenteste a nagymama kizavarta a két gyereket a ködös hidegben az utcára, ők pedig az éjszakát a Keleti pályaudvar egyik várójában töltötték. Később a gyámügyesek erélyes fellépésére a nagyi kénytelen-kelletlen befogadta fiúunokáját is a Rákóczi téri lakásba.

Pali mindenáron dolgozni akart, először kabinos lett a Palatinus strandon. Barátokat szerzett, borravalót is kapott, tetszett neki a munka, a zárkózottsága is mérséklődött. A nyár végén ismét állás után kellett néznie, végül segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni, s mivel a nagymama megint kiutálta, ágybérletre kényszerült. Szerencsére egy rendes fiú lett a lakótársa, Horesnyi­ Lászlónak hívták, színésznek készült. Mivel idősebb volt, Palika apafigurát is látott benne, amire igen nagy szüksége volt. A fiú már ekkor táncdalénekes akart lenni – megismerkedett Aradszky Lászlóval, aki akkor még műszerészként dolgozott, de már ő is erre a pályára készült.

1962-ben a véletlen segített. Szécsi Pált meglátta valaki, aki a Ruhaipari Tervező Vállalatnál dolgozott, és úgy vélte, a fiú alkalmas lenne manökennek. Pali a Gellért szállóban mutatkozott be, nagy sikerrel. A kedves, szerény, jóképű fiút gyorsan megszerették a manökenek és a divattervezők, Vámos Magda is támogatta az indulását. Pali könnyen lobbant lángra, állítólag mindennap másba lett szerelmes, plátói alapon. 

Tizennyolc évesen nősült

1962 júniusában berobbant életébe a nagy ő. Egy nemzetközi divatbemutatón ismerkedtek meg Hase Maria Grażyna lengyel manökennel, a Royal­ szállóban. Közös nyelvet ugyan nem beszéltek, de beszélt helyettük a szerelem. Amikor a lány hazautazott, Pali elkeseredésében a Szabadság hídról a Dunába ugrott. Gyorsan kimentették, sérülés nélkül megúszta első öngyilkossági kísérletét. Később a lengyel lány visszajött, a tizennyolc éves fiú elvette feleségül, és néhány hétig együtt éltek egy cselédszobában. Ez persze nem felelt meg az akkor már befutott manökennek, a szenvedély gyorsan kihűlt, Grażyna hazautazott.

Szécsi Pál 1965 szilveszterén a Gellért szállóban énekelt először közönség előtt. Sármos egyéniségével, kellemes hangjával azonnal sikert aratott – és ismét felfigyelt rá valaki, aki elvitte Majláth Júlia zeneszerzőhöz, hogy képezze a hangját. Ebben az évben keresett Bánki László, a Magyar Televízió Szórakoztató és Zenei Főosztályának­ munkatársa fiatal tehetségeket a Táncdalfesztiválra. Majláth Júlia egyik legkedvesebb tanítványát, Szécsi Palit ajánlotta. Innen már ismerjük a történetet: a Vadas Tamás–Varga Kálmán kezdő szerzőpáros Csak egy tánc volt című dalával ugyan csak második helyezést ért el, de a közönség – a hölgyek különösen – azonnal a szívébe zárta.

Magyarország egyik első, nagy sztárjává vált. A rajongók levelek ezreiben vallottak neki szerelmet, és állítólag előfordult, hogy a háza elé az éjszaka leple alatt rózsabokrot ültettek. Jól keresett, elegánsan öltözködött, kis házát a kor divatos lakberendezőjével rendeztette be, és hamarosan egy bogárhátú Volkswagen büszke tulajdonosa lett. A pénzzel nem tudott bánni, ha volt, költötte, ha elfogyott, kölcsönkért. Rengeteget dolgozott, fellépésről fellépésre járt, olasz slágerek magyar feldolgozásaival aratta a legnagyobb sikereit.

Domján Edit, a nagy szerelem

A rádióban, az Ablak című műsorban lépett fel, amikor a nézőtéren ott ült Domján Edit, a híres, befutott színésznő. A találkozásból hatalmas szerelem lett, s bár a színésznő tizenkét évvel idősebb volt, ez semmit sem számított. Pali végre úgy érezte, megérkezett élete igazi társa, Edit személyében. Előfordult, hogy Pali vidéki turnéjáról éjjel Pestre utazott, csak hogy királynőjének ágyba vihesse a reggelit…