Nem lepődünk meg azon, ha a kerti munka közben óvatlanul lepirulunk, de azon már igen, ha leégéshez hasonló foltok csak kisebb területeken alakulnak ki, látszólag ok nélkül. Ennek hátterében jellemzően az áll, hogy vannak olyan anyagok, amelyek alapvetően ártalmatlanok, de ha úgy érintkeznek a bőrrel, hogy azt utána húsz-harminc percig napfény is éri, akkor már nem azok. Ilyenkor alakulhat ki úgynevezett fototoxikus reakció, vagy ritkábban fotoallergiás reakció.

– A fototoxikus reakció nagyon gyakori, és bárkin jelentkezhet, gyerekeken, felnőtteken, időseken. Előfordul, hogy az érintettek nem is tudják, mi váltotta ki, és csak az anamnézis felvétele során derül ki, amikor elmondják, hogy például kertészkedtek. Ezt a tevékenységet azért kell kiemelni, mert fototoxikus reak­ciót sok növény okozhat, köztük olyanok, amelyekről nem is gondolnánk – mondja dr. Árvai Mariann, a Pesti és Budai Magánorvosi Centrum bőrgyógyász szakorvosa.

A legismertebb fototoxikus növény a zeller, de szóba jönnek más ernyősvirágzatúak, így például a petrezselyem, a paszternák, a sárgarépa és a kapor is. Ezek a növények azért okoznak gondot, mert furokumarin nevű vegyületet tartalmaznak, ami a bőrrel való érintkezés után, UV-A sugárzás hatására kapcsolatba lép a bőrsejtekkel, és úgymond megsokszorozza a napfény hatását. Ezért például ha a nyári napsütésben kesztyű nélkül gyomlálunk, ez a vegyület pedig a növényekről a kezünkre kerül, akkor pár órával később érezzük, hogy a bőrünk iszonyatosan ég. A panaszok csíkokban jelentkeznek, pontosan ott, ahol a nedv a bőrre folyt. Bőrünk lehet hólyagos is, pont mint napégésnél. Emellett erős, égő fájdalom is jelentkezik, ez hideg borogatással, napégésre való ­szprékkel, krémekkel csillapítható. A történetnek itt nincs vége, ugyanis a következő lépés az, hogy az adott felület – éles széllel – pár nappal később be is barnul.

Kint a természetben

– Fototoxikus reakció nemcsak kertészkedés közben alakulhat ki, hanem akár kirándulás után is megjelenhet a kezeken, illetve ha valaki rövidnadrágban van, akkor a lábakon. Az érintettek ekkor sem feltétlenül tudják, hogy a panaszokat mi okozza, ugyanis a barnás, vöröses, hólyagos tünetek csak órákkal később, gyakran már a hazatérést követően alakulnak ki. Hátterükben ez esetben is az áll, hogy a bőr furokumarint tartalmazó növényekkel érintkezik, majd azt követően­ éri napsütés. Ez könnyen megtörténhet, ugyanis ernyősvirágzatúak a természetben is élnek, ilyen például a gyógynövényként is ismert orvosi angyalfű, vagy éppen a vadmurok. Tartalmaz furokumarint az orbáncfű is. Ezek a gyógynövények csak akkor okoznak fototoxikus reakciót, ha a bőrrel külsőleg érintkeznek, teáikból irreálisan sokat kellene meginnunk ahhoz, hogy ilyen hatásuk legyen – emeli ki szakértőnk.

Óvatosan kell bánni a natúrkozmetikumokkal, házilag készített gyógynövényes krémekkel is, mert azok is kiválthatnak ilyen jellegű tüneteket. Főleg akkor okoznak gondot, ha citrusfélék illóolaját tartalmazzák. Ezek fényérzékenyítő összetevőket rejtenek, így ha a felhasználásukkal készült arckrémek alkalmazása után a bőrt nap éri pár tíz percig, akkor az néhány óra múlva vöröses-barnásra pigmentálódhat. Furcsán hangzik, de a natúr fényvédők közt is akad olyan, ami tartalmaz citrom­olajat. Ezek alkalmazása után az érintettek „szépen lebarnulnak”, viszont a barnaság nem klasszikus módon jön létre, hanem minimális fototoxikus reakció eredményeként. Nyáron óvatosan kell bánni a parfümökkel is, különösen akkor, ha a citrusfélék közé tartozó bergamott illatanyagát tartalmazzák. Az ilyen készítményeket érdemes olyan helyre fújni, ahol a bőrfelületet biztosan nem éri napfény. Ha erre nem figyelünk, az érintett terület nagyon hamar vörös lesz, majd bepigmentálódik. 

Fontos intelmek

A napnak kitett bőrfelületeken okozhatnak fototoxikus reakciót egyes gyógyszerek is. Ilyen például az egyik készítmény, amelyet ajakherpesznél lehet alkalmazni. Van olyan nemszteroid gyulladáscsökkentő krém is, amelyet heveny húzódások és rándulások kezelésére használnak, és a fájdalmat is csillapítja. Ennek a betegtájékoztatójában is szerepel, hogy alkalmazása után a kezelt területet ruhával kell védeni a naptól, és erre figyelni kell azt követően még két hétig. Okozhatnak fototoxikus reakciót a bőrgyógyászatban alkalmazott, nagyobb dózisú retinoidok is. Ezt a hatóanyagot gyakran használják antiaging kezelésekhez, egyes betegségeknél pedig belsőleges fogyasztására is szükség lehet. Ilyen készítményeket a bőrgyógyászok a nyári időszakban nem szoktak felírni, mivel az arcot nem lehet ruházattal védeni. Noha kisebb dózisban, de retinoidot kozmetikai készítmények is tartalmazhatnak. Ezeket a nyári időszakban nem praktikus használni, vagy ha mégis, akkor inkább csak este, reggel pedig fontos fényvédőt is alkalmazni. Mivel a gyógyszerként forgalmazott készítményeknél a retinoidok dózisa magasabb, esetükben a fényvédelem nem jelent megoldást. Vannak olyan antibiotikumok, valamint szív- és érrendszeri gyógyszerek is, amelyek szintén fényérzékenyítenek. Ezeknek a betegtájékoztatójában is felhívják a figyelmet arra, hogy alkalmazásukkor kerülni kell a napsütést.

Első a megelőzés

A fototoxikus reakciókkal az a legnagyobb baj, hogy a miattuk kialakuló barna foltok több hónapig, vagy akár évekig megmaradnak, nagyon nehéz eltüntetni őket. A folyamatot depigmentáló készítményekkel, hámlasztó kezelésekkel, esztétikai, például lézeres beavatkozásokkal lehet gyorsítani, de a siker még akkor sem garantált. Emiatt inkább a megelőzésre kell figyelni, amihez a helyes gyógyszeralkalmazás mellett elengedhetetlen, hogy kertészkedés közben körültekintők legyünk, nyáron pedig óvatosan bánjunk azokkal a konyhai alapanyagokkal, amelyek fototoxikus reakciót okozhatnak.