Cziráky Margit rózsakert: Esterházy-kastély – Fertőd
A Fertő tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén álló kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik. Mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek, vendégeskedett itt Mária Terézia, valamint az épületben gyakran lépett fel a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is. A herceg utóda, Esterházy IV. Miklós és felesége, Cziráky Margit 1902-ben költözött ide. A házaspár – a hercegné teljes hozományának felhasználásával – hatalmas összegeket fordított az épület, valamint a parkok korszerű megújítására. A rózsakert – amelynek terveit az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf dolgozta ki – a második világháború után viszont teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden. A park helyreállítása kerttörténeti dokumentációk alapján valósult meg 2015-ben, és a látogatók ma már közel nyolcezer rózsatő pompáját élvezhetik. A rendkívüli látvány- és illatélményt ígérő rózsakert legkedveltebb fajtái május közepére virágoznak. A lugasok mentén több száz méter hosszúságban láthatók a Mami vajszínűből rózsaszínbe futó, hatalmas virágai, a Crimson Glory mélybordó, valamint a Rozália fajta narancsszínű virágai káprázatosan szépek. Az egykori főkertészi lakból kialakított rózsaház a rózsakert fogadóépülete, és rendszeresen ad otthont kiállításoknak, esküvőknek.
Romantikus helyszín: Luby-kastély – Nagyar
Nagyar az a szatmári falu, ahol a kis Túr siet a Tiszába. A település szélén még mindig áll az egykor hatalmas tölgy törzse, a Petőfi-fa. Leghíresebb épülete az újjávarázsolt Luby-kastély, amelyet Luby Géza építtetett a menyasszonya érkezésére 1879-ben. A park a férfi másik nagy szerelmének, a rózsakertnek adott otthont. A „Rózsakirály” kitűnő ízlésével Magyarországon egyedülállónak számító rózsaligetet hozott létre, amelyben mindennap romantikus sétát tett feleségével. Később, az államosítás után a kastély általános iskolaként működött, majd a leromlott épületet a kastély mai tulajdonosa 2010-ben vásárolta meg. Az oktatás és haladó szellemiség, amelyet a Luby család képviselt, a felújítás során nagy hangsúlyt kapott. A panzióként is működő kastélyban létrehoztak egy interaktív múzeumot is, amely játékos formában, a modern technika segítségével adja át a történelmi érdekességeket. A park vendégeit könnyen magával ragadja az ötezer rózsa látványa, a zenélő kert és a szökőkút romantikus hangulata, valamint a közelmúltban épült trópusi pálmaház eleganciája. Az udvar egyik állandó lakója, a páva méltóságteljesen jár-kel a birtokon.
Karnevállal ünnepelnek: A szőregi rózsa – Szeged
Szőreg Árpád-kori település volt, ma Szeged része. Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzete, ahol háromszáz család évente több millió rózsatőt nevel. Az első szőregi rózsakertészetet százharminc éve, 1894-ben alapították. Az itteni termesztők a hivatásukat művészi szintre emelték, és bérmunkában messzi tájakon is dolgoztak. Idővel ezek a mesteremberek adták át tudásukat a jövő generációjának. A szőregi rózsatő 2012-től közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték, 2020 óta hungarikum. Erre a helyi körforgalomban az autósokat egy rózsákat tartó lány szobra is emlékezteti. A szőregi rózsaünnep alkalmából a település minden júniusban virágdíszbe öltözik, a látogatók pedig betekinthetnek a rózsatermesztők mindennapjaiba. A programok fő látványossága a karnevál, amelyen több százezer rózsaszállal feldíszített menet vonul végig a település utcáin. Utána hajnalig tartó koncertek, színpadi programok szórakoztatják a vendégeket. Szőregtől néhány kilométerre, Deszk határában fekszik az ország legnagyobb egybefüggő rózsaföldje, amely a Tóth család tulajdonában lévő kertészethez tartozik.
Családias hangulatban Márk Rosarium – Acsád
Acsád Szombathelytől tizenöt kilométerre fekszik, a kis településen a helyi idősotthon lakóival együtt hatszázan élnek. A Székelyhídról származó Pócs Margit 2000-ben költözött a faluba. Hogy a rózsagyűjteményét gyarapíthassa, felvette a kapcsolatot Márk Gergellyel. Miután a nemesítő 2012-ben elhunyt, saját, törökbálinti gyűjteménye elárvult. Pócs Margit akkor fogott össze a Berlinben élő rózsabaráttal, Kigyóssy-Schmidt Évával, akinek az anyagi támogatásával létrehozták Acsádon a Márk Rosariumot, ahol jelenleg hétszáztíz Márk-fajta látható. Köztük azok a rózsák is, amelyeket a nemesítő Vas vármegyei településekről, illetve a megyéhez köthető ismert személyekről nevezett el. Az ezerötven fajtát számláló gyűjteményben helyet kaptak más Kárpát-medencei vonatkozású rózsák is. Ilyen például egy félig-meddig elveszettnek hitt fajta, amit az a kolozsvári biológus, Palocsay Rudolf nemesített, akiről Tompa Andrea az egyik regényhősét mintázta. A gyűjtemény fenntartója a Márk-rózsa Barátok Egyesület. Tavasz végén, nyár elején szervezik a Georgina rózsanapokat. A programok három pillére a kertészeti előadás, az irodalom és a zene, de tartanak például gyerekfoglalkozásokat is. Az idei újítás, hogy a látogatók beöltözhetnek korhű ruhába, hogy aztán napernyővel sétálgassanak a kertben, amelynek egyik érdekessége például a növényekből formázott „acsádi Stonehenge”.
A kiveszettnek hitt fajta: Budatétényi Rózsakert – Budapest
„A kert elsődlegesen génbank, egyfajta élő múzeum, fő küldetése megőrizni a biológiai sokféleséget” ‒ olvasható a táblán a bejáratnál. Budapesten, a 133-as busz megállójától néhány lépésre terül el Magyarország legnagyobb rozáriuma, amelynek 2,5 hektáros területén ezerkilenc fajtát őriznek, a kiültetett tövek száma eléri a kilencezret. Nagyszerű családi program ellátogatni a területre, és gyönyörködni a különböző fajtákban. Az egykori Kertészeti Kutatóintézet 1950-ben alakult meg, budatétényi központtal, akkor még a mai György-villa területén. A rózsával foglalkozó csoportot a legendás „Rózsaember”, Márk Gergely vezette. „A nemesítés munkáját azzal kezdte, hogy összegyűjtötte azokat a fajtákat, amelyek a viharvert, megcsonkult országban még megmaradtak. Aztán a saját maga által kidolgozott értékrend szerint válogatta és keresztezte azokat – írta róla egy kertészmérnök. – Kilenc évvel később a kutatóintézet telephelyén nagyszabású rózsakiállítást szervezett. A rendezvényt 1959-ben Kádár János is meglátogatta. A székely góbé kihasználta a személyes találkozót, és megnyerte az ország első emberét az általa megálmodott rózsakert ügyének. Márk Gergely létrehozhatta az öreg földrész legnagyobb, legfényesebb, legértékesebb rózsakertjét.” Az elmúlt évek alatt közel ötezer rózsafajta fordult meg a kertben, napjainkban azok láthatók itt, amelyek kellően fagy- és szárazságtűrőnek bizonyultak. A park számtalan kultúrtörténeti különlegességet rejt. Ilyen például a Fortschritt rózsa, amely egyedül itt maradt fenn. A világ kiveszettnek tekintette mindaddig, amíg a kutatóintézet nem közölt róla fotót. A padokkal és kavicsos sétautakkal gazdagított rózsakert díszpark is, amely rekreációhoz, pihenéshez szintén tökéletes helyszín.
Fotó: Eszterháza Nonprofit Kft., Luby-kastély, MTI / Rosta Tibor, Büki László, Budatétény Rose Garden
