A tüdőszűrés az egyik legrégebbi szűrővizsgálat, Magyarországon is ismerték már az 1900-as évek első felében, 1960-ban pedig kötelezővé is tették. Erre azért volt szükség, mert akkoriban még nagyon gyakori volt a gümőkórként is emlegetett tuberkulózis, amit a mellkasröntgennel korán fel lehetett fedezni. A fertőző tüdőbetegség az évenkénti szűrés és a BCG-oltás miatt a nyolcvanas évektől elkezdett visszaszorulni, 1998 után pedig lazították a szűrés szabályait is, onnantól kezdve csak a magas átfertőzöttségű megyékben kellett rajta kötelezően részt venni. A tbc gyakorisága tovább csökkent, 2014-re pedig eljutottunk odáig, hogy tízezer tüdőröntgenre csak egy kiszűrt beteg jutott. Ekkor ismét módosították a jogszabályt, a kötelező lakossági szűrést megszüntették. A változás óta a szűrésen való részvétel nagyon visszaesett, pedig a vizsgálat, noha más okok miatt, de ma is fontos.
Túl a tuberkulózison
– Ugyan a mellkasröntgen eredetileg a tuberkulózis elleni küzdelem eszköze volt, segíti a tüdőrák korai felfedezését is. Ha az ernyőképen a radiológus arra utaló jelet lát, akkor a következő lépcső általában a CT-vizsgálat. Ha az megerősíti a gyanút, akkor laborvizsgálat és tüdőbiopszia készül, a diagnózis pedig azok eredménye alapján állítható fel. A korai felismerés itt nagyon fontos, mert Magyarország világviszonylatban első helyen áll a rosszindulatú tüdődaganatok halálozási rangsorában, amin ezzel lehetne változtatni. Emellett a röntgennel észlelhető a tüdőgyulladás és egyes szív eredetű eltérések is, ami szintén előny. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár Magyarországon jó a tbc elleni átoltottság, napjainkban emelkedni kezdett a betegség gyakorisága. Ennek hátterében az áll, hogy akik keletről érkeznek hozzánk – legyenek azok vendégmunkások vagy akár kínai egyetemisták –, azoknak a hazájában nincs BCG-oltás, így nem védettek a tuberkulózissal szemben – mondja dr. Bittner Nóra PhD tüdőgyógyász, onkológus.
Bár a tbc gyakoriságának emelkedéséről jó tudni, az átlagember számára ma a tüdőrák idejekorán való felismerése miatt fontos a tüdőszűrésen való rendszeres részvétel. Ehhez tudni kell, hogy a tüdődaganatok az esetek többségében sokáig tünetmentesek, szűrés nélkül többnyire csak előrehaladott fázisban fedezhetők fel. Ez történik az érintettek hatvan százalékánál.
Életmentő felismerés
– Abban a stádiumban, amikor a tüdődaganat panaszokat – például komoly nehézlégzést, heves köhögést, véres köpetürítést – okoz, már jellemzően áttétek is kialakulnak. Ilyenkor a tumor általában már a hörgőrendszerbe is betört, nem operálható. Ezzel szemben, ha a daganatot panaszmentes állapotban fedezik fel – ez jelenleg csak az esetek tizenöt százalékában történik meg –, elég lehet akár egyetlen műtét is. Ha ilyenkor a szövettani eredmény azt mutatja, hogy a tumor osztódási üteme alacsony, a daganatot pedig maradvány nélkül el tudták távolítani, akkor utókezelésre sincs szükség a műtét után. Ilyenkor elég az utánkövetés, hogy az esetleges kiújulást észre lehessen venni. A kemoterápia csak akkor elhagyhatatlan, ha van nyirokcsomó-érintettség – emeli ki szakértőnk.
Érdemes tudni, hogy bár a klasszikus, mellkasröntgennel végzett tüdőszűrés segíti az egy centinél nagyobb tüdődaganatok felismerését, és így a kezelés korai megkezdését, ezzel a módszerrel az egy centi körüli, vagy annál kisebb tumorok nehezen fedezhetők fel. Emiatt kezd előtérbe kerülni az alacsony dózisú CT-vizsgálat szűrésként való alkalmazása is, ami még korábbi fázisban felvetheti a daganat gyanúját. A módszert itthon is alkalmazzák – a HUNCHEST névre keresztelt tüdőrákszűrő program 2014-ben indult el –, de egyelőre csak egy szűkebb csoportnál. Azok kérhetik, akik ötven év fölöttiek és dohányoznak, illetve azok, akik ötven év felettiek, és a káros szenvedéllyel tizenöt éven belül hagytak fel, azt megelőzően pedig legalább huszonöt évig átlagosan napi egy csomag cigarettát szívtak el. Ők a program keretében ingyenesen vehetnek részt az egyetemek pulmonológiai klinikáin, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben és az Országos Onkológiai Intézetben zajló, alacsony dózisú CT-vel történő szűrővizsgálaton. Mások egyelőre csak magánellátóhelyeken végeztethetnek szűrésként ilyen vizsgálatot.
