A súlyfürdő hungarikumnak tekinthető, hatását 1953-ban írta le Moll Károly hévízi főorvos, miután feleségével, Hoffmann Ilonával, a fürdő első reumatológusnőjével felfigyelt arra, hogy a derékfájós betegek náluk jobban gyógyulnak, mint másutt. Ebben szerepet játszott, hogy a tóban nem lehetett lazsálni, mindenképpen úszni kellett, ugyanakkor a javulást olyan betegeknél is megfigyelték, akik nem tudtak úszni, így csak csüngtek a kapaszkodókon. A házaspár ezt látva próbálta ki, mi történik akkor, ha a függeszkedő betegek lábára egy kis súlyt akasztanak, és azzal ellensúlyozzák a víz felhajtóerejét. Ez a módszer még hatékonyabbnak bizonyult, nemcsak a deréknak tett jót, hanem a lábaknak is. A megfigyelés nyomán született meg a súlyfürdő: kezdetben az érintettek a válluknál megtámasztva, súllyal a lábukon lógtak egy fakeretben. Később kifejlesztették a nyaktartót, amivel a nyaki gerincet is lehetett húzni. Ezt követően indult hódító útjára a súlyfürdő. Nemcsak Hévízen, hanem egyre több helyen kezdték alkalmazni, használata ma már bevett gyakorlat a reumatológiában.
Idegbecsípődéstől a kopásig
– Sok problémánál lehet alkalmazni ezt a módszert. Hatása azon alapul, hogy a vízben való függés közben a gerinc csigolyái eltávolodnak egymástól, így a gerincoszlop, az izmok és a szalagok megnyúlnak. Mindez tehermentesíti a porckorongokat, felszabadítja a nyomás alól az ideggyököket, idegbecsípődéseket. A súlyfürdő akkor is segítség, ha valakinél lelapultak a porckorongok – mondja dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos.
Alkalmazható a módszer olyan esetekben is, amikor a porckorong kocsonyás magja kiboltosul. Ilyenkor a súlyfürdő hatására nő a csigolyák, illetve a porckorongok közti távolság, ezáltal elérhető, hogy a kezdődő porckorongsérv visszahúzódjon. A kezelésnek köszönhetően javul az érintett terület keringése is. Hasznos a súlyfürdő kopásos betegségeknél – például csípő- és térdkopásnál –, nyak- és deréktáji panaszoknál, nagyobb fájdalmaknál is. A fájdalomcsillapító hatásban az is szerepet játszik, hogy lazítja a letapadt, feszülő izmokat. A módszerrel csökkenthető a csípő- és a térdízületi mozgás beszűkülése, egyes esetekben nyújtani lehet vele a végtagokat is. Balesetek után szintén hatásos lehet, feltéve, hogy azok következményeként a csigolyák a kelleténél jobban összecsúsztak. Ilyenkor a súlyfürdőt a sérülés után nem azonnal kell alkalmazni, de azért frissen utána. Ahogyan a többi indikációnál, itt is fontos, hogy a kezelést mindig szakember felügyelje.
Függeszkedés a gyógyvízben
A súlyfürdőnél a probléma típusától, jellegétől függően háromféle felfüggesztést alkalmaznak. Az egyik az úgynevezett egypontos nyaki függesztés, ami főleg akkor hasznos, ha valakinél a nyaki gerincszakasz panaszos. A kétpontos függesztés hónaljtámaszt jelent, amelynél a nyaki terhelés csökken, az ágyéki, csípőtájéki hatás viszont jobban érvényesül. A hárompontos függesztés egyszerre történik nyak- és hónaljtámasszal, esetében szintén kisebb a nyaki terhelés. Ez a megoldás jó hatással van az ágyéki gerincre, nyújtani tudja a csigolyák közti rést.
– Akármelyik alátámasztási módról legyen szó, a súlyfürdőt mindig súlyok nélkül kezdik, az érintettek először csak a saját súlyuknál fogva függnek a vízben. Később helyeznek fel kisebb-nagyobb súlyokat, de csak fokozatosan. Ezek a derékra és a bokára is rögzíthetők attól függően, mi a probléma. A bokasúlyok jellemzően két-öt kilósak, ezekre főleg akkor van szükség, ha a panasz a csípőt vagy a térdet érinti. Bár a gerincgörbület már ennek a terhelésnek a hatására is kisimulhat, a csigolyák közti rés nyújtása már inkább nagyobb súlyokkal történik. A terhelés pontos nagysága több tényezőtől is függ, a probléma jellege mellett számít a beteg kora és testtömege is. A kezelést a legjobb gyógyvízben végezni, mert az fokozza a jótékony hatását – mondja szakértőnk.
Csak átgondoltan
Bár a súlyfürdő számtalan probléma kezelését segítheti, vannak ellenjavallatai is, emiatt is fontos előtte a szakorvosi kivizsgálás. Ugyanezen ok miatt kerülendő az, hogy termálfürdők medencéiben, ha valahol ilyen eszköz van kihelyezve, önhatalmúlag kipróbáljuk azt. Ez akkor sem jó ötlet, ha súlyokat amúgy nem használunk.
– Például akinek komolyabb csontritkulása van, az nem vehet részt ilyen kezelésen, ilyenkor az kisebb súlyokkal, sőt súly nélkül sem végezhető. Jellemzően ellenjavallat a lágyéksérv is, mert esetében felmerülhet az esetleges kizáródás veszélye. Nem mehetnek súlyfürdőre azok sem, akik valamilyen daganatos betegségben szenvednek. Ez azért kizáró ok, mert ezeknél a kórképeknél eleve ellenjavallott minden meleg vizes kezelés, a súlyfürdőt pedig jellemzően termálvízben végzik. Nem ajánlott azoknak sem, akiknek komolyabb szív- és érrendszeri betegségük van. Nem vehetnek részt rajta egyes bőrbetegségek érintettjei sem – mondja Podlovics Ágota.
Ellenjavallata a kezelésnek a tébécé is, az ugyanis hiába tüdőbetegség, hatással van a csontokra, okozhat gyulladást azokban is – ha pedig ez a helyzet, akkor a csontoknak nem tesz jót a nyújtás. A Bechterew-kór (ez egy idült, fokozatosan előrehaladó gyulladásos ízületi betegség) szintén kizáró ok, esetében ugyanis az ízületek és a szalagok elmeszesednek, összecsontosodnak, nem mozognak megfelelően. Szintén ellenjavallt, ha a csigolyák el vannak egymástól csúszva (ez veleszületett probléma, ami a kivizsgálás során kiderül, kimutatja már egy egyszerű röntgen is). Értelemszerűen nem vehetnek részt súlyfürdőn azok sem, akik éppen valamilyen műtéten estek át.
