Minden hónap számít – Szigeti Hajni írása

Július elején hatályba lépett az a friss törvény­módosítás, amely felgyorsítja a kórházakban hagyott újszülöttek örökbefogadási eljárását.

Az új szabályozás az inkubátorba helyezett babákra vonatkozókat ülteti át az újszülöttosztályokon hagyott csecsemőkre, így ha hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik érte, az újszülött lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá válik, azaz elindulhat az örökbefogadási folyamat.
Megdöbbentő, hogy az elmúlt hónapokban már havonta átlagosan kétszáz kisbaba maradt a kórházi osztályokon, miközben ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne hároméves kor alatti gyermeket magához venni. A törvénymódosítás segíthet abban, hogy akiket nem tudnak a vér szerinti családjukban felnevelni, minél gyorsabban gyermekre vágyó szülőkhöz kerüljenek.
Ez az előrelépés azért is óriási, mert pont idén májusban söpört végig az a hír a sajtón, miszerint épp harminc rendezetlen jogállású csecsemőt gondoztak a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, illetve egy ott létrehozott otthonban. Ezeknek az újszülötteknek nem volt gyámjuk, de nem voltak „nevelésbe véve” sem, így az örökbefogadási eljárást nem indíthatták meg az esetükben. Pedig oly gyakran hangsúlyozzák a szakértők, hogy minden hét, minden hónap számít – a gyerekek fejlődése szempontjából nagyon nem mindegy, mikor kerülnek érzelmi és fizikai biztonságot jelentő, szerető karok közé.
A rendezetlen státuszuk miatt nem örökbe adható és szinte reménytelenül várakozó nagyobbak, az egy-, három- vagy ötévesek helyzetét ugyancsak elengedhetetlen lenne rendezni. Hiszen ők ugyanolyan értékesek, mint az újszülöttek, és visszahozhatatlan hónapokat, éveket töltenek a „semmi ágán”. 

Fotó: Getty Images