Bónuszként mellettük szól az is, hogy ha mindezeket meg akarjuk látogatni, nem kell több országot átszelni, hiszen a szomszédban találhatók. Nem mindegyik a történelmi Magyarország területén – és nem mindegyik érhető el egynapos kirándulással. Mindenesetre érdemes őket felkeresni: varázslatos időutazásban lesz részünk. 

Predjama – várkastély a sziklafalban

Szlovénia egyik legfőbb nevezetessége a postojnai cseppkőbarlang. Ennek az egyik különös érdekessége, hogy elektromos kisvasút viszi be a látogatókat a hegy gyomrába. Hol alakul ki cseppkőbarlang? Általában meszes sziklákkal rendelkező karsztvidéken, amely többnyire olyan, mint a sajt: tele van lyukakkal, további barlangrendszerekkel. 

Amikor kijövünk a barlangból, ne iramodjunk meg egyből a tengernek, mert Postojnától bő tíz kilométerre található a predjamai vár: egy kastély, amelyet a sziklafalba építettek. A sziklafal természetesen barlangrendszert rejt, amit a rablólovagok – azok közül is egy bizonyos Erazem – felhasználva észrevétlen járhattak ki-be a várkastélyba. Ostrom idején az ellátást is ezen keresztül oldották meg, így a védők sosem fogytak ki a munícióból, élelemből.

Zavarba ejtően meghökkentő látvány, ahogy a százhúsz méteres sziklaüregben, akár egy kőfészekben, csücsül a vár. Az épületet pazarul felújították. Egy-másfél óra, míg végig lehet járni az összes termét. Magyar nyelven is végighallgathatjuk a történeteket a magunkkal cipelhető elektromos idegenvezetőn, így megtudhatjuk azt is, hogy a várból kiálló vécén ült egykoron a várúr, de az ostromlók épp ekkor találták telibe az árnyékszéket egy ágyúgolyóval. Így halt Erazem kevéssé hősi halált.

A váron kívül érdemes végigcsúszni-mászni a többszintes barlangrendszert is. Van olyan része, amit anno istállóként használtak. A különleges túrához a szervezők megfelelő öltözéket biztosítanak.

A Vajdahunyadi vár – a várak királya

Az erdélyi középkori építészet egyik legpompásabb darabja a vajdahunyadi vár. Ha valaki kimondja magyarul a „várkastély” szót, valószínűleg ennek a gótikus falai és tornyai ugranak be, nem véletlenül. A Városligetben, a millenniumi építkezések során fából felépítették a vár másolatát – ami annyira sikeres lett, hogy aztán kőből is megalkották. A budapesti másolat neve: Vajdahunyad vára, ami nem keverendő össze az eredetivel, a vajdahunyadi várral!

Neve alapján nem tévedhetünk, ha összefüggésbe hozzuk a híres családdal: Hunyadi János alakította át nagy lovagvárrá, és sokáig itt lakott felesége, Szilágyi Erzsébet. Katonai célra utoljára az 1700-as évek végén használták: ekkor egy felkelés elől menekült ide a környék nemessége. Később kétszer is tűzvész pusztított a várban. Többek között Steindl Imre – aki az Országházat is tervezte – dolgozott a felújításán, és ekkor nyerte el a maihoz hasonló, gótikus, égbe törő szépségét. Várárok, fahíd, kazamata, Buzogány-torony, Mátyás-loggia, Aranyház – ha csak felsoroljuk magunkban a vár bizonyos részeit, máris megjelenik a szemünk előtt a hamisítatlan korhű hangulat. Nem véletlen, hogy a filmesek is előszeretettel használják. És az sem, hogy Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte.

Bajmóc – kastély, alatta cseppkőbarlang

Ezer éve egy vár állott a Nyitra vármegyében található bajmóci kastély helyén. De ha manapság ránézünk, nem a sötét középkor jut eszünkbe, hanem a napfényes Loire völgyének csodálatos kastélyai. Nem véletlen: utolsó tulajdonosa, a Pálffy család a 19. században francia mintára alakíttatta át. Ma a várban a szokásos látnivalók (korhű szobák és termek, középkori hangulat) mellett érdekes, 14. századi későgót képgyűjteményt tekinthetünk meg. Akit ez nem hoz lázba, az alászállhat a föld gyomrába: a vár ugyanis mészkő­tufára épült, amelyben cseppkőbarlang található.
Mi több: ez a barlang össze is van kapcsolva a huszonhat méter mély várkúttal. 

A várkastély körül pompázatos angolpark nyúlik el, amely egy nevezetes matuzsálemnek ad otthont: a több mint hatszáz éves, tizenkét és fél méter kerületű hársfa Mátyás királynak is nagy kedvence volt.
Árnyékában lakomákat és tanácskozásokat szervezett. És ha már buli: minden tavasszal megrendezik­ a Nemzetközi Szellem- és Kísértetfesztivált, ahol össze­jönnek ilyenkor a kísértetek, vámpírok és boszorkányok. A vár mellett megtekinthetjük a bajvívócsoportok csörtéit, valamint solymászok – és értelemszerűen sólymok – mutatják be a tudományukat.

Árva vára – ablaktalan kőfülkével

Még gyerek voltam, amikor először pillantottam meg Árva várát. Az épület egy hatalmas sziklán trónolt. Légiesnek tűnt, de azért masszívnak is. Tornyairól azonnal királylányok, királyfik és sárkányok jutottak eszembe. Árva vára a Tátra nyugati oldalához és a szlovák–lengyel határhoz közel található, a száztizenkét méteres szirt alatt hangulatosan kanyarog az Árva folyó. A legenda szerint Vitéz János és Janus Pannonius lázadást szított Mátyás király ellen. A pártütésbe belekeveredett Péter kalocsai érsek is, akit Hunyadi­ János árvaként vett magához és taníttatott ki, fia, Mátyás pedig magas pozícióba emelte. A király aztán Árva várába száműzte, és befalaztatta egy ablaktalan szobába. „Árva voltál, Péter, árva leszel, és Árvában fogsz meghalni” – mondta Mátyás, de a főpap csak kilenc évig sínylődött a fülkében, majd megszöktették. Ez a kőfülke is látogatható a tatárjárás után emelt várban. A legnagyobb változás 1800-ban történt, amikor hatalmas tűzvész emésztette fel a vár faelemeit. Ezután teljesen felújították, ma múzeumként látogatható. Különösen szép a lovagterem, a barokk kápolna vagy a fegyvertár.